A matek lecke valóban nem a legjobb hasonlat, de nézzünk két másikat, amelyek összetettségükben , jellegükben, veszélyeikben talán kicsit közelebb állnak a síeléshez: biciklizés és gépjárművezetés. Régebben - jó száz éve - biciklizni tanulni is csak oktatótól lehetett, mert kevesen tudtak, kevés volt az eszköz és lehetőség. Ma már... Pedig elég összetett mozgás, sok-sok veszéllyel. Ne vitatkozzunk arról, hogy mennyiben más a síelés, persze hogy más. Ez csak egy hasonlat. És a gépjárművezetés. Nem tudom, hogy most lehetséges-e, de régebben lehetett tanítani például a feleségedet, gyerekedet, ha az autó megfelelően át volt alakítva. Persze a jogsihoz ugyanazt a vizsgát kellett letenniük, számot adva a tudásukról. Tehát nem az a lényeg hogy kitől, hanem az hogy mit sajátítasz el. Nyílván a képesítéssel rendelkező oktatók úgy vélik, hogy ezt csak ők tudják megfelelően végezni - van ebben egy kis megélhetési motívum is, és talán egy kevés szakmai rátartiság is, meg persze jó esetben valódi hozzáértés is a megfelelő módszertannal megtámogatva. De nagyon sokan csak a mozgás, a jó levegő öröméért síelnek. Ha valaki nem akarja igénybe venni az oktatók szolgáltatásait - mivel nem kötelező és még nincs síjogsi sem - szíve joga. A barátok - és lehet, hogy a barát is ismeri a megfelelő gyakorlatokat, bár nincs képesítése - pedig szívesen segítenek. Még jobb példa talán az úszásoktatás. Összetett mozgás és sokkal többen veszítik életüket vizekben, mint sípályákon, mégsem hallom az úszasoktatókat berzenkedni, hogy csak tőlük. Talán mindkét esetben a megoldás az iskolai, intézményesített oktatás lenne, néhány generáció múlva nem lenne ilyen kérdés.