Zakopane: Nem csitul harc a környezetvédők és a sízők között

A küzdelem már 15 éve tart, 2011-ben Zakopane polgármestere még arról beszélt, hogy 2014-ig felújítják és kibővítik a sípályát, ugyanis ekkor hagyta jóvá a Lengyel Környezetvédelmi Minisztérium a Tátrai Nemzeti Parkban 1,5 hektárnyi erdő kivágását, valamint elfogadta a pályarendszer területrendezési tervét. 2021-ben a beruházásnak zöld utat adott a Tátrai Nemzeti Park tudományos tanácsa, amely hozzájárult a meglévő síútvonal meghosszabbításához is. Azóta elkészült egy módosított területrendezési terv, amely szerint az új Nosal síközpont az évi öt hónapos szezonban (december-április) 20 versenynek adhat otthont. A beruházásra 60 millió zloty-t (5,5 milliárd Forint) irányoztak elő.

A korszerűsítési terv ambiciózus, két új sípályát jelöltek ki, megépítenek egy új négyüléses, két csákányos felvonót és egy varázsszőnyeget. Épül 20 darab hóágyú, illetve megépül a pályarendszer teljes kivilágítása. A pályának meg kell felelnie a FIS követelményeinek, hogy újra lehetőség legyen nemzetközi versenyeket rendezni, köztük akár világbajnokságot is.

Zakopane polgármestere, Leszek Dorula ősszel pozitív környezetvédelmi határozatot hozott a nosali sípálya rekonstrukciójával kapcsolatban. Mint mondta, a zakopanei hatóságok azt szeretnék, ha Zakopanéba visszatérne a legmagasabb szintű síelés.

Ez eddig ez rendben is lenne, ha a környezetvédők nem akadályoznák a többség számára népszerű projektet. Minden lehetséges fórumon megtámadják a határozatot. Szerintük a beruházás negatív környezeti hatásainak eltitkolása alapja lehet annak, hogy az Európai Bizottság elé vigyék az ügyet – erről Radosław Ślusarczy a lengyel Workshop for All Beings - egy lengyel ökológiai civil szervezet - vezetője beszélt, aki szerint a tervezett 1,5 hektáros területen tervezett kétezer fenyő kivágása szűkíteni fogja az ott is élőhellyel rendelkező barnamedve, a vándorsólyom, a fehérhátú harkály és a háromujjú harkály élőhelyét.

A sízők véleménye egyöntetű abban, hogy ez utolsó lehetőség, hogy újra síéletet vigyenek a Zakopáneba és újraélesszék az alpesi sízést. Andrzej Kozak szerint a nosali lejtő kialakítása nemcsak a zakopanei fiatal sízők képzését segítené, hanem lehetőséget adna a legnagyobb, világszínvonalú sportesemények megszervezésére is.

„Régebben mind a hat zakopanei sí klubnak megvolt a maga lejtője, de mostanra mindez megszűnt. A fiatalok alig tudnak valahol edzeni, például a Harenda lejtője déli fekvésű, és ezért nem lehet olyan beton kemény útvonalat fenntartani, ahol a profik gyakorolhatnak. Nosal ideális hely lenne a versenyzők oktatásra, mert jelenleg a Białkába ingázás – oda vissza 50 km – túl sok időt vesz igénybe, és elkedvetleníti az edzőket és a versenyzőket” – tette hozzá a TZN elnöke.

Hasonlóan vélekedik Maciej Gąsienica-Walczak, a Zakopane Városi Tanács sportbizottságának vezetője is. Véleménye szerint, ha a Nosalban megvalósuló beruházás sikeres lesz, Zakopane újabb igazi sportkomplexumot kap.

„Már vannak modern, felújított síugrósáncaink, hamarosan kész a fedett jég-, gyors-, és műkorcsolyapálya és ami hiányzik, az az alpesi síelők számára kialakított lesiklópálya. Van egy sztárunk, Maryna Gasienica-Daniel, aki a legjobbakkal versenyez és ösztönzi a fiataljainkat az edzésekre” – mondja Maciej Gąsienica-Walczak.

A TPN és az Lengyel Környezetvédelmi Főigazgatóság (RDOŚ) konzultációkat folytatott az új Nosal létrehozásáról. Az eljárás során nagy figyelmet fordítottak arra, hogyan lehet a beruházást a lehető legkevesebb beavatkozással lebonyolítani, vagyis az útvonalak és a sífelvonó természetkímélő megvalósításáról és üzemeltetéséről egyeztettek. E konzultációk eredményeként jelentős módosítások történtek a nosali síállomáson: az eredetileg tervezett erdőirtást 1,5 ha-ról 1 ha-ra csökkentették, a fákat leltározták, amelynek során kiderült, hogy 2027 darab fát kellene kivágni ezek közül mindössze 6 darab olyan fa került kijelölésre, amelynek természetvédelmi értéke van és meg kell óvni.

A Nosal-csúcsról induló sípálya, ahová egyszemélyes, felvonóval lehetett feljutni, 2009 óta zárva tart, mert az 1967-ben épült felvonó és a pálya nem felelt meg a kor követelményeinek. A pálya hossza 650 méter, a szintkülönbség 230 méter, felső része fekete, az alsó pedig piros minősítésű. A Nosal évekkel ezelőtt Lengyelország legnehezebb sípályájáról volt híres, ahol ötven éve, 1974-ben rendezték meg a férfi alpesi sízők világbajnokságát. A Nosal sípálya alja jelenleg oktatópályaként működik tányéros felvonókkal.