Sziasztok!Kicsit hosszú leszek, előre is bocsánat, de higyjétek el, tanulságos...
Most értem haza Val Thorens-ből igencsak vegyes érzésekkel. Annyi szépet és jót olvastam erről a helyről és az egész Les Trois Valles-ről, hogy úgy gondoltam, ott a helyem. Lehet, hogy csak rossz időpontban sikerült meglátogatnom a síterepet, de kiábrándító volt már az első napon. Az egy dolog ugyanis, hogy nincs természetes hó, erről nem az tehet, aki létrehozta a síterepet. Arról már annál inkább, hogy abszolút módon nincsenek felkészülve arra, ha kevés a hó(jelzem, Val Thorens üdülő része 2300 méteren fekszik, ettől csak magasabb rész van). A pályákat pocsékul, hanyagul tartották karban, ez egyértelműen érezhető volt és hiába keresgéltem az egy hét alatt a 3 völgyben jó pályát, alig találtam a több százból(!) párat, ami élvezhető volt.
Ami még megdöbbentett, az a tömegnyomor és a tízmillió síiskola, akikkel még fekete pályákon is lehetett találkozni és ez nem vicc. Ebédidőben talán mérséklődött a tömeg, de az a városi legenda, hogy a franciáknál nincsenek sorok a felvonóknál, finoman szólva nem igazak. Már kezdéskor iszonyatos tömeg és lökdösődés ment és ez gyakorlatilag zárásig így is volt, hétvégén vagy hétköznap, mindegy.
Rengeteg felvonó is van, ez ok, viszont teljesen átgondolatlanul elhelyezve. Több ezer méter magas helyekre buborék nélküli, ezer éves vagy épp fiatalabb, sokszor csigalassú felvonókkal lehet feljutni(ez jó időben nem vészes, nade szélben,fagyban,hóban?), amelyek legtöbbször gyerekméretre vannak szabva, tehát aki 180 centinél magasabb, lesz néhány kényelmetlen élménye. A felvonók másik fele, a jó öreg kabinos, ahol ahelyett, hogy pihennél, állhatsz 10-15-20 percet, amíg felvisz valahová, mert leülni nem, vagy nehezen tudsz. Ráadásul annyian várnak rá, mint az "oroszok" és úgy ömlenek beléjük, mint a csürhe, senkit nem kímélve.
Ez volt a következő kiábrándító dolog. Az emberek viselkedése. Valahogy azt éreztem és éreztük ott többen is, hogy mintha az osztrák pályákon sokkal udvariasabb, normálisabb, intelligensebb ember síelne. Itt ezt távolról sem lehetett elmondani, sajnos. Ez megmutatkozott a liftekre várva, a pályákon síelve és a "hütték" környezetében is.
Val Thorens és környéke, beleértve csaknem az egész sírégiót, gyakorlatilag egy nagy sígyár, semmi más. Az egészet létrehozóknak nem az volt a céljuk, hogy az ember jót síelhessen, hanem egyedül a profit és ez kitűnően látszott, hiszen minden a "tömeg" igényeihez volt szabva. Több ezres, óriási szállodák sora, millió apartmanház, csak épp mindehhez még a több száz kilométer síterep sem elég, pedig az elején azzal nyugtattam magam, hogy "majd eloszlik ez".
Az éttermek, "hütték" az osztrák nyomába sem érnek, sem árban, sem minőségben. Közepes minőségű kaják, csillagászati áron, szűk időkeretben, hiszen a pályákon lévő éttermek csak 11.45-kor nyitnak és legkésőbb 15-kor zárnak is, szóval esti hüttézésnek helye nincs, mehetsz haza...
Az egész síutamat gyakorlatilag az a hotel dobta föl, ahol megszálltam. Az a hely kárpótolt minden bosszúságért, de az biztos, hogy jó szívvel senkinek nem ajánlom Val Thorens és környékét.
Nem ajánlom:
- aki szereti, ha nem kell állandóan tömegben síelnie
- aki nem szeret síiskolásokat kerülgetni egész nap
- aki nem szeret 10-20 percig vagy tovább sorban állni
- aki szeret megpihenni a felvonókon és nem akar állni
- aki normális minőségű kajákra vágyik, korrekt árakkal
- aki rosszul karbantartott, jeges pályákat akar kődarabokkal
Ajánlom:
- a tömeget szeretőknek
- a közepes minőségű, de piszok drága menzát kedvelőknek
- akik szeretnek hosszú síelés után állni a tömegben a felvonókban
- aki szereti a síiskolákat kerülgetni naphosszat
- aki szeretne egy jó kis francia biznisz részese lenni
Keresés
