Hiába töltök sok időt havon, egész nap oktatni szoktam, ritkán jutok ki pályán kívülre.
A hét elején viszont kaptam pár napot ajándékba Kreischbergen. Három nap, mindhárom nap végig friss hó, végig a Rosenkranz erdőiben. Az első nap Gabesszel mentem, senkivel sem találkoztunk, minden menetben friss nyomokon mehettünk, egész nap. A pálya kifejezetten gáz volt, puha, alattomosan beszakadós, még forgatottal is. Viszont az erdő... :)
Estére hullafáradtan fejeztük be.
Kedden még páran csatlakoztak, így már volt, hogy hatan kerülgettük egymást a fék között, hol szétválva, hol összefutva. És persze friss havon.
A szerencse szerdára is kitartott, így fantasztikus élmény volt, hogy három napon keresztül csak kényszerből mentünk pályára (a mottó: „Vigyázz, pálya...!” :D ).
Szlalomlécekkel mentünk, de prímán működtek, nem lehet panasz rájuk. Fék nélkül, lendületből lehetett menni mindenen át, és szépen kiszolgáltak. :)
Keresés
