Az valami olyasmi, hogy vannak az élensíelők (ez valami úri huncutság, mostanában divat), és vannak a talponsíelők. A talponsíelők nem a kamáslisok. Mi is síelünk, néhányan megdöbbennek, hogy mennyit, de vannak játékszabályaink. A lábbelit mi sícsizmának hívjuk és 11-kor mindenképpen megiszunk egy sört. Aki a sört nem szereti az behelyettesítheti egy jagatére vagy forralt borra. Vannak hülye szokásaink: korán kelünk, már időben a pályán vagyunk és időnként csak sötétedés után jövünk le onnan. Nagyokat síelünk, időnként bulizunk. Olcsó szállásokra járunk, hogy minél többször mehessünk. Esténként főzünk vacsit és összehasonlítjuk az oxigényes vizet az ágyas pálinkával.
Szóval valahogy ilyenek vagyunk.
Keresés
