Keserű vereséget könyveltek el az osztrákok a schladmingi éjszakai műlesikló Világkupán. A 45 ezer néző előtt megrendezett viadalon versenyzőik közül a legjobb eredményt Benjamin Raich érte el, aki csak a kilencedik helyen zárt. Ez a tüske nagyon is fájó a piros-fehérek számára, hiszen az elmúlt négy szezonban nem engedték ki a diadalt a kezükből: 2007-ben Raich, 2008-ban Mario Matt, míg 2009-ben és 2010-ben Reinfried Herbst volt a leggyorsabb a schladmingi pályán. Pedig az első futam után még négy osztrák is az első tíz között állt: a Planai kétszeres bajnoka, Herbst az ötödik helyről várta a folytatást, ám a második futamban kiesett a versenyből.
A francia Jean-Baptiste Grange azonban mindent vitt. Az első futam negyedik helyéről tökéletes versenyzéssel tudott az élre ugrani, és ezen a napon senki sem tudta megfogni őt.
Grange tehát elmondhatja magáról, hogy három nap leforgása alatt megnyerte a világ két legjelentősebb műlesikló versenyét, a kitzbüheli és schladmingi szlalomviadalt.
"Először 2006-ban szerepeltem ezen a pályán, és akkor azt mondtam magamban, hihetetlen ez a verseny, muszáj lesz egyszer megnyernem – magyarázta Grange. – Ez volt az egyik legnagyobb álom az életemben, és sikerült megvalósítanom."
Ami kisebb csodaként is elkönyvelhető, hiszen a Herbst kiesésétől csalódott osztrák szurkolók füstbe borították a Planait, és a rossz látási viszonyok miatt a franciának várnia kellett a rajtra a második futamban.
"Az ilyen helyzeteket nehéz kezelni, de miután elrajtoltam eltaláltam a ritmust, az volt az érzésem, hogy szinte repülök a havon" – folytatta a francia síző.
Érdekes statisztikai adat, hogy nem a francia síző az egyetlen, aki ugyanabban az évben képes volt megnyerni a kitzbüheli és a schladimngi szlalomot: Benjamin Raich 2001-ben, a szintén osztrák Manfred Pranger 2005-ben, míg a finn Kalle Palander 2003-ban vitt véghez ugyanezt a bravúrt.
Bevallom, nekem nagyon hiányzik Janica a versenyekről, mert a stílusa az csodaszép volt.