Véget ért a síszezon a Magas-Tátrában

h i r d e t é s

Röviden összefoglalva idén sem volt jó a szezon a Magas-Tátrában. A tavalyi (és a korábbi évekhez) hasonlóan az idén is kevés hó esett, de az idén még a gazdasági válság, és az euró erős árfolyama is nehezítette a síelésből és a téli turizmusból élő vállalkozók helyzetét. Az erős euróhoz képest jelentősen leértékelődött zloty, rubel és cseh korona miatt elmaradt a lengyelek, oroszok és csehek szokásos rohama, a magyarok utazási kedvét pedig nemcsak a gyenge forint, hanem a két ország közötti feszültségek is befolyásolták.

Az előzetes eredmények szerint 24 százalékkal csökkent a magas-tátrai szállodák forgalma ezen a télen, de az egynapos síelésekre berendezkedett síelők is jóval kevesebben jöttek, becslések szerint 40 százalékkal csökkent a számuk. Különösen a február volt nagyon gyenge, mintha nem is lett volna síszünet a szomszédos Lengyelországban, pedig a február hagyományosan erős hónapnak számított a tátrai vendéglátásban.

A hóval sem volt minden rendben. A természetes hó kissé késve érkezett meg, addig csak a hóágyúk tartották a lelket a tátrai pályákban. Jellemző, hogy az idei szezonra átadott új, csorba-tavi sípályát (nem volt hóágyúzható) csak január közepén lehetett először megnyitni a nagyközönség előtt. Sajnos ez már nem az első kevés havat hozó tél egymásután, így egyre több síterep kénytelen szembenézni anyagi nehézségekkel vagy lemondani jövőbeli fejlesztéseiről.

A gyenge tél egyik első ismert áldozataivá váltak a tátralomnici fejlesztések. A tavalyi szezonra átadott négyszemélyes lift folytatásának megépítésére, amely a Kőpataki-tóhoz vezet, az idén került volna sor, de a gazdasági válság miatt sem a lift nem épül meg, sem az alatta futó pályához nem építik ki a hóágyú rendszert. A síterep szóvivője szerint valószínűleg csak a Kőpataki-tó alatti pálya nyomvonalának kiszélesítése kerülhet sor ebben az évben.