Ma értünk haza csodálatos élményekkel Ischgl-ből.
Erről a pályarendszerről tényleg csak szuperlativuszokban lehet mesélni. A pályák olyan tökéletesek és sokszínűek, a felvonók, szolgáltatások olyan profik és minőségiek, hogy sokkal jobbat nem is nagyon álmodhat magának az ember. Itt - nehézségüket tekintve - a fekete pályák tényleg feketék, a kékek tényleg kékek (és nem csak azért, hogy legyen ez is az is, mint sok helyen). A kb. 230 km-nyi pálya többsége nagyon hosszú és nagyon széles, tökéletesen karbantartott (32 db raktrak dolgozik itt). Életünk legjobb síelésén vagyunk túl, ezek után nehéz lesz jobbat találni. Néhány praktikus tipp:
- mivel Ischgl elismerten Ausztria egyik legjobb síterepe, ezért messze földön ismert, tehát rengetegen keresik fel, jobb ezért elő- vagy utószezonban menni (szilveszter környékét és februárt szerintem jobb kerülni). A nagy tömeg miatt, délutánra a legkedveltebb pályák lejegesednek, buckásodnak, erre számítani kell.
- kezdőknek, kisgyerekes családoknak talán zavaró lehet a tömeg a központi pályákon, az egymást keresztező liftek és pályák között kezdetben nehéz eligazodni, pedig az Idalpe helyenként 100 méter széles kék pályái optimális terepet kínálnak kezdők számára is,
- aki a nyugodt, idilli, alpesi falusias-családias körülményeket keresi, az ne menjen Ischglbe, ugyanis itt bizony egyes pontokon nagyon sokan vannak (de egyébként a tömeget mindenhol nagyon profin kezelik, így ez a síelést, felvonózást, pihenést, kajálást magát nem zavarja, csak a hangulatot), hatalmas modern önkiszolgáló éttermek várják a síelőket a terepen, elég borsos árakon, de profi minőséggel, gyors kiszolgálással, elegendő férőhellyel.
- amikor pedig 4 után a síelők elöntik a települést, akkor ahhoz képest a Váci utca Pesten kutyaf..., hiper-szuper szállások, éttermek, bárok mindenhol,
- a síelők 80%-a külföldi (német, holland, angol,lengyel, orosz), magyar autóval vagy magyar szóval nagyon ritkán találkoztunk
- érdemes mindig korán indulni reggel (mi 8.30-kor már a felvonón ültünk), így elkerülhető a reggeli sorbanállás és a hidegért 2800 m magasan kárpótolnak a friss üres pályák (kb. 10.30-11-ig szinte egyedül síelhet az ember)
- Ischgl-ből reggel legjobb az A2-es (Pardatschgratbahn) lifttel felmenni, mert gyors, kevesebben használják, mint a másik kettőt, és a felső állomáson sincs akkora tömeg, mint az A1 és A3-as közös felső állomásán, ahová kb. 8x akkora embertömeg érkezik fel a felvonókkal, ráadásul az A2-eshez közelebb lehet parkolni és este a parkoló fele sétálva be lehet ugrani a boltba is
- Samnaunba (svájci völgyállomás) egyik völgybecsúszó pályán sem igazán érdemes lecsúszni (vagy csak egyszer, hogy azt is kipróbálja az ember), mert vagy buszozni kell a felvonóig (60-as pálya), ami várakozással kb. 15-20 perc, vagy (80-as pálya)egy hosszú szakaszon (1-1,5 km) sokszor hajtani kell magát az embernek, ráadásul a 150 férőhelyes, 2 emeletes felvonó kabinjában sem kellemes a tülekedés, a falu maga meg nem egy nagy durranás,
- nekünk a palinkopf-i és greitspitze-i, fahatár feletti, széles és hosszú, piros és fekete pályák tetszettek legjobban, ezek teljesen kielégítik a legeslegigényesebb síelő igényeit is, ráadásul itt sokkal kevesebben vannak, mint a pályarendszer közepén (Idalpe, Alp Trida) és a hütték is meghittebbek,
-Ischglbe legjobb az 5-ös és 4-es valamint az 1A pályán lecsúszni, ez mind igazi élvezet (mi naponta 4-5x is lecsúsztunk ezeken), a 11 km-es ELEVEN nagyon-nagyon jó, ezzel szemben a völgybecsúszó 7-es alsó fele keskeny és nagyon jeges, a 37 és az 1-es alja meg alig lejt, ezt jobb kerülni, csak annak jó aki hazacsúszik rajta,
- az Alp Trida nekünk nem nagyon jött be,
- akinek elege van a tömegből, az átmehet Galtürbe, See-be, vagy Kappl-be (ide is érvényes a jegy), amik mind-mind családias nyugodt, szintén modern felvonókkal rendelkező, magasan fekvő pályarendszerek, (kb. 40-40 km pályával), ezeken sosincs tömeg, gyorsan átláthatóak, családoknak kiválóak és 1-1 napra tökéletes változatosságot jelentenek és Ischgl után kellemes a már-már nagy magány a pályákon, amelyek néhol még este is raktraknyomosak), mi kipróbáltuk mind 3-at és talán Galtür, Kappl és See a sorrend,
- Ischglben minden nagyon drága (szállás, kaja), de aki nem ragaszkodik Ischglhez ill. a pályaszálláshoz, az a környező falvakban olcsón meg tud szállni (mi 5-en 460 euró/hét áron szálltunk meg Galtürben egy nagy Ferienwohnungban egy családnál), itt a kajálás is olcsóbb, sőt a szállás árában benne volt a helyi élményfürdő ingyenes használata is.
- a felvonók árai a kedvezményekkel nem magasabbak, mint más sokkal kisebb, akár tizedannyi sílési lehetőséget kínáló síterepeken, tehát ez ne riasszon el senkit Ischgltől. Kedvezmények: pl. január előszezon, így a hetijegy ekkor 15%-al olcsóbb, kedvezményes gyerekár 17 (!) éves korig jár, sőt 3. gyerek ingyen síel)
- ki/hazautazás: távolság Pesttől kb. 850 km, mi szabályosan, azaz 130-140 kmh-val haladva, 7 óra alatt érünk haza Pestre, de arra ügyeltünk, hogy a nagy tömeg előtt reggel 6-kor induljunk és csak 1x fél órát pihentünk a Mondsee-nél. Innsbruck és Linz között a legnagyobb az esélye a dugóba kerülésnek, ezen a részen kell minél korábban túl lenni.
Keresés
40 cm
