Na megvolt.
Az útvonal felfele: Weichtalklamm-Kienthalerhütte-Klosterwappen a kék (direkt) jelölésen. Lefele ugyanez, de nem a Weichtal szurdokon, hanem a Ferdinand Mayr úton.
Start 9:30 h-kor a Weichtal ház parkolójából, 11:10 Kienthaler Hütte, majd 13 óra után pár perccel Klosterwappen (2075 m). Felfelé eléggé erőltetett menet volt, nyilván lehet lazábban, hosszabb pihenőkkel is (igaz 3 Jausenstopp így is belefért). A Weichtal szurdokban már 1000 m alatt is volt egy kisebb hófolt. Viszont az út javarészt hómentes volt, csak a Kienthaler Hüttétől felfelé vezető úton, ami a törpefenyők közt visz kellett időnként kisebb hófoltokon átmenni. A Hackermulde és egyes grabenok kiterjedt hómezőin néhányan hócsuszkásztak:) A Weichtal szurdok az előző napi esőzések miatt nagyon csúszós, nedves volt. Így a kisebb "kletteres" részeknél nem ártott odafigyelni, hogy az ember hova lép, hol talál fogást.
Szép, nyárias idő, párás levegővel, így kelet felé nem volt olyan jó a kilátás (értsd Fertő tavat nem láttad). Délután öt órakor elkezdett szakadni, és villámlani. Ekkor már a parkolóban voltam (szerencsére).
A Hackermuldén még mindig annyi hó van, hogy jó 300 m vertikált lehet síelni.
A Weichtal-Klosterwappen egy igazi klasszikus, és a Voralpen vidékének legnagyobb szintkülönbségét (több mint 1500 m) nyújtó túraútvonala.
A mai ünnepnap a hegyen is meglátszott, volt forgalom bőven, de így is lehetett nyugis környékeket találni.
Kis betérő tipp: Kienthaler hüttében egy nagy pohár hideg bodzaszörp :)

Képek majd később.