Tegnap, március 25-én zártuk a szezont Chopokon. Tále mellett volt a szállásunk, reggel felvonónyitásra ott voltunk Krupován. Talán az egész parkolóban volt akkor 15-20 autó. Reggel esett a hó, az út sem szórva, sem takarítva nem volt, ha kicsit több esik, fel se tudtunk volna menni. Kicsit de ja vú érzésem volt, emlékeztetett a 2019. márciusi 14-i helyzetre, de most nem történt baleset. Azt nem találtam meg itt az oldalon, linkelem az egykori Index.hu beszámolóját: https://index.hu/mindekozben/poszt/2019/03/19/mint_a_biliardgolyok_ugy_csapodtak_egymasnak_az_autok_a_chopokra_vezeto_uton/

Szóval két napig tél volt az Alacsony-Tátrában vasárnap (03.24. és 03.25.) és azért hétfőn jöttünk, mert kisebb a tömeg és a szél is lejjebb állt. Ez nagyjából be is jött, habár erős volt a szél erdőhatár felett, de nem annyira, hogy ne lehessen látni semmit, illetve a felvonók is jártak. Egyből felmentünk a csúcsra és irány át északnak.

1400 méteren volt egy nagyon erős választóvíz, alatta gyakorlatilag nem volt természetes hó, felette viszont hirtelen és gyorsan növekedett, igazi téli világ volt. Lukován, 1670 méteren kb. egy méter hó volt, a csúcson meg másfél méter. Az látszik, hogy alul hónapok óta nem volt nagy havazás, bődületesen rossz volt a tél. Nekünk szerencsénk volt, a két hideg nap alatt kifagytak a pályák 1400 méter felett, és esett 5-10 cm friss hó is, gyönyörű fehérré változtatva mindent.

1800 méter felett dühöngő hóvihar volt délután kettőig, utána megjavult az idő. 1400-1800 méter között eszményi idő, hideg, csikorgó és sok hó és a pályák is nagyon jók voltak ebben a magasságban. Nagy szívfájdalmam, hogy a régi kétüléses, ami Ronvá Holától Konsky Grünig jár, pont az ominózus magasságon (1491-1843 méter) nem üzemelt, pedig a piros 11a pálya zseniális állapotban volt, talán az egész terep legjobbja volt, de az 1-es is remek volt. A 11-es nem volt túl élvezetes (főleg az alja nem), ellenben a kék 5-ös tök jól tartotta magát még Záhrádkynál is. Az 1a lenti része már zárva volt hóhiány miatt, de azért én lementem rajta a régi lécemmel, igaz, el is estem. De azért sikerült megcsinálni, erős a gyanúm, hogy ebben a szezonban én voltam az utolsó léccel lesikló ezen a pályán. :)

Sajnos a Lukovára felvivő ülőliftek közül egyik sem járt (se Jasna, se Otupné), amit nem is értettünk, mert így nagy kerülőkkel lehetett csak felmenni, egyedül a kabinossal a csúcsig, majd onnan le. De mivel ott egész délután kettőig hóvihar tombolt, ez nem hozta meg a kedvünket.

Otupnéról sajna csak gyalog lehetett visszamenni Biela puthoz, de engem kellemesen meglepett, hogy kb. 100 méter volt csak, a régi, csak északot ábrázoló térképeken sokkal többnek tűnt ez.

Ebéd a Björson hotelben volt, nagyon finom és olcsó volt, de fel kellett lépcsőznünk Jasna és Biela put között a pályán megállva, de nem bántuk meg. Ebéd után kitisztult a csúcs, meglőttük a kötelező fotókat és irány dél. A 35-ös és 33-as felső részei zseniális állapotban voltak még délután is, az kell mondjam, hogy március legvégén ilyen szezon után még kész csoda, hogy ilyen állapotok voltak. Viszont 1400 méter alatt, Kosodrevina után már tényleg nagyon kásás volt és olvadt, szenvedés volt a 33-as. Utolsóként jöttünk le a pályáról, 16:15-re értünk le Krupovára egy erfurti családdal egyetemben. Számomra ezzel zárult a szezon.

Összességében remekül éreztem magam, a tracker szerint 71 km-t mentünk (felvonózással együtt), vagyis a tiszta síelés kb. 45-50 km lehetett, ami szerintem tavasszal, sok felvonó nem működése esetén nagyon jó érték. Igaz, csak ebédelni álltunk meg, amúgy végigtoltuk az egész napot. Kb. 35 km-nyi sípálya üzemelt az 51 km-ből, ami végülis elfogadható március legvégén, pláne ilyen gyatra szezon után.

Ismerősöm, aki életében először volt Chopokon (kb. 20 év Franciaország után), nagyon dicsérte. Nekem is abszolút pozitív volt, visszamentem egy napra a télre. Mától nagy felmelegedés jön, szóval szerintem ebben az évben utoljára március 25-én lehetett igazán télies körülmények között csúszni. Felcsavarok pár képet albumba is.