Súr: újabb magyar pályán szűnhet meg a síelés

Egy külön témát is megér az ügy, hiszen a szezon előtti beszélgetések alkalmával számos hazai síterep üzemeltetője jelezte, hogy az idei szezonban bevezetett új intézkedések jelentősen megnövekedett terheket rónak a hazai síterepekre. Az egyik legnagyobb érvágás például a háromszorosra emelkedett hatósági eljárási díjak. A Síparkban például egy csákányos engedélyeztetése az eddigi 300 000 forintról több, mint 1 000 000-ra emelkedett. Ugyanígy kemény vágást jelenthet a síiskolák vagy a műanyag pályák üzemeltetőinek az eddigi 180 000-es díj helyetti 500 000 forintos összeg.

A jogosultságokkal kapcsolatban is szigorodtak a feltételek, a törvényalkotók a vasúti létesítmények rendeletei közé tették be a síliftekre vonatkozó szabályokat, így már a liftkezelőknek is hasonló alkalmassági vizsgát kell tenniük, mint a MÁV-dolgozóknak. Ezek után nem meglepő, hogy nehéz idők jönnek a túlélésükért harcoló hazai pályáknak, több helyen nem tudnak a megváltozott követelményeknek megfelelni, mint például Súron, ahonnan a polgármester, Sógorka Miklós válaszolt kérdésükre. Idézet a válaszából:

"Az idei évben a Nemzeti Közlekedési Hatóság felülvizsgálatot végzett sípályánkon, és sajnos a további működést szigorú feltételekhez kötötte, amelyet anyagi forrás hiányában nem tudtunk vállalni. A fennmaradási engedély megszerzéséhez 2013. október 15-ig kaptunk határidő-hosszabbítást, ami azt jelenti, hogy az idei szezonban sajnos nem tudjuk indítani a felvonót, de legalább a remény megvan, hogy a 2013/14. évi síszezonra ismét engedéllyel rendelkező felvonó várhatja a síelőket.

Ehhez minden segítséget, felajánlást szívesen veszünk, ellenkező esetben végleg bezár a Súri Sípálya.

Az előírások:

• szakképzett, vizsgázott felvonókezelő (eddig társadalmi munkában végezte egy helyi bácsi)
• felelős üzemvezető (eddig én voltam mint polgármester, de a jövőben nem lehetek, mert közgazdász végzettségem nem felel meg a vasutak üzemeltetéséről szóló jogszabályban előírt felelős üzemvezető követelményeinek – a felvonó vasútnak minősül) – ez újabb kiadási tétel, mert ingyen nem kérhetjük senkitől, hogy a nevét adja az üzemeltetés teljes felelőssége mellett
• villamos-érintésvédelmi felülvizsgálat
• drótkötélpálya cseréje
• felvonó-vasszerkezetek korrózióvédelme
• és még sok kisebb apróság: üzemnapló készítése és vezetése, üzemelési szabályzat stb…

Önkormányzatunknak a sípálya üzemeltetése eddig is mínuszos volt, de tettük ezt a sportág szerelmeseiért, a település ismertségének növeléséért. A jövőben viszont elgondolkodtató, hogy ilyen szigorú feltételek mellett 1200 fős településünk forráshiányos önkormányzata áldozzon-e erre a célra bármekkora pénzösszeget. A helyi lakosságnak nehéz elmagyarázni, hogy a sípályára költünk 800 000 – 1 000 000 forintot, amikor az útjaink és járdáink gödrösek, az orvosi rendelő felújításra szorul…

Sajnos így állunk, de ahogy írtam, bízom benne, hogy 2013. október 15-ig sikerül valamilyen pályázaton pénzt szereznünk, és tovább tudjuk működtetni a sípályát."

Eddig a levél, mi pedig bízunk benne, hogy van esély arra, hogy a hazai sípályák életben maradjanak. Tudjuk, hogy a hazai pályák nem versenyezhetnek az Alpok hegyeivel, de ha a következő generáció csak a tévében vagy az interneten lát síelőket, előbb-utóbb nem fognak kedvet kapni a síeléshez.