Véget ért a hazai síszezon, a Mátrában és Normafán bezártak

2024.02.25. Bata Attila

Február 25-én befejezi az idei szezont a Mátraszentistváni Sípark, ezzel az utolsó hazai síterepen is véget ér a síelés. Szintén ezen a napon a Normafa Parkban is zárul a szezon a sífutók részére.

Kép: Sípark Mátraszentistván

A melegrekordokat hozó februárral nem tudták felvenni a harcot hazai síterepeink, így Eplény után ma Mátraszentistvánban is véget ér a szezon. Közösségi oldalukon jelentették be, hogy várhatóan ma zárják a szezont. Egy kiskaput még nyitva hagytak. Amennyiben március közepéig, vélhetően a március 15-i hosszú hétvégéig, nagyobb mennyiségű havazás köszönt be, akkor újra nyitnak.

Ezen a hétvégén gondozták utoljára a Normafa Parkban a sífutópálya még síelésre alkalmas részét. A közösségi oldalukon ők is elbúcsúztatták a szezont.

Az alábbi táblázatban szokás szerint azt mutatjuk, hogy hány napon át tartottak nyitva szezononként a síterepeink. A szezon értékelésére később kerül sor, de az látszik a táblázatból, hogy idén csak a hóágyúzható síterepeinken lehetett síelni. Az is látszik, hogy idén is a nagyobb hókészítő kapacitással rendelkező két síterepünk biztosította legtovább a hazai síelés feltételeit.

Hány napot üzemeltek a hazai síterepek szezononként

	09/10	10/11	11/12	12/13	13/14	14/15	15/16	16/17	17/18	18/19	19/20	20/21	21/22	22/23	23/24
Eplény	96	107	109	107	72	92	66	95	102	93	78	116	89	70	72
Mátraszentistván	90	86	91	106	50	89	46	82	87	85	71	89	107	75	73
Sátoraljaújhely	54	94	95	94	44	58	44	85	59	79	60	59	66	4	32
Visegrád	60	80	49	61	15	41	29	73	53	51	35	40	33	10	28
Kékestető	79	79	71	90	11	41	20	66	68	47	9	45	0	0	0
Bánkút	32	29	58	45	2	26	2	20	56	17	0	17	0	19	0
Szilvásvárad	42	37	31	36	6	11	0	6	0	9	0	0	0	0	0
Dobogókő	26	21	37	38	0	23	0	12	20	0	0	0	0	0	0
Pécs	35	7	21	31	13	28	5	21	34	15	0	0	0	0	0
Nagy-Hideg-hegy	37	3	0	0	0	7	0	13	15	0	0	0	0	0	0
Mátraszentlászló	22	5	27	17	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0
Tokaj	15	17	10	0	2	2	3	7	2	2	0	0	0	0	0
Súr	31	11	15	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0
Zebegény	16	12	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0
Dunakömlőd	0	0	14	3	4	0	1	0	0	0	0	0	0	0	0
Ajka	5	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0

KOMMENTEK

Elbi | 2024.02.25. 15:56

Az is átszik, hogy Mátraszentistván trendvonala kevésbé csökkenő, mint Eplényé, úgyhogy a jövőben annak a pár méternek, amennyivel magasabban van, egyre nagyobb lehet a jelentősége, (már ameddig üzemelnek még egyáltalán.)
Egyre inkább alaptalan optimizmusnak tűnik Bánkút 2020-as ratrakvásárlása is.

bouquetk | 2024.02.26. 09:06

Annak a pár méternek semmi jelentősége, sőt pont fordítva. Télen a hideg lefolyik a völgyekbe. Inverzió van. Nálam, pl. 330 méteren süt a nap meleg van, 150 méterrel lejjebb jó pár fokkal hidegebb.

HFarago | 2024.02.26. 10:52

Az a pár méter azért kereken 300 méter szintkülönbséget takar! (Ámos hegy legmagasabb pontja 525 m, Sípark legmagasabb pontja 821 m).
De a különbség inkább a Kárpát-medencén belüli elhelyezkedés-különbségből fakad szerintem, a Sípark javára (Sípark: észak-kelet mo. picit szárazabb, de hidegebb, Eplény: Dunántúl, csapadékosabb, de enyhébb hőmérséklet)

Garajc | 2024.02.26. 16:09

faragohenrik jár legközelebb az igazsághoz. A Kárpát-medencében a földrajzi elhelyezkedés számít leginkább a mínuszokat tekintve. A légtömegek érkezésének irányát tekintve három fő változatot különböztetünk meg.

Az óceáni eredetű légtömegek a Duna (Bécs), illetve a Morva (Brno, Pozsony) völgyén keresztül törnek be a Kárpát-medencébe és délkeleti irányba (Vaskapu) távoznak, így alakul ki egy ÉNy-DK-i szélfolyosó. A Kárpátoknak (Tátrának) ebben az esetben komoly szélárnyékoló hatása van, így a korábbi hideg levegő a Kárpát-medence északkeleti szegletében nagyobb mértékben bennreked ellenben a Dunántúl nagy részével.

A mediterrán légtömegek esetében a délnyugati szél a medencében megülő hidegebb és emiatt nehezebb hideg levegőt nekinyomja a Kárpátok gerincének és a melegebb és könnyebb mediterrán légtömeg felette bukik át a Kárpátokon. Azaz a hideg levegő jobban megreked (jóval csekélyebb az átkeveredés) ismét a Kárpát-medence északkeleti szegletében ellentétben a Dunántúllal.

A sarkvidéki, illetve szibériai légtömegek pedig ha meglódulnak elsősorban a Vereckei-hágó illetve a Morva folyó (Brno, Pozsony) mentén törnek be a Kárpát-medecébe.

Ami az elmúlt teleken megfigyelhető volt, hogy szinte teljesen eltűntek a szibériai légtömegek. Ha volt is téli hidegbetörés, az inkább Skandinávia felöl érkezett. Így hosszabb ideig tartó hideg periódus pedig nem alakul ki a Kárpát-medencében. Azaz a téli hideg párna (hétköznapi nyelven ez a ködös, taknyos szürke idő) jelenség is jóval ritkább, ebből pedig következik, hogy az inverzió jelensége is.

Cserébe megszaporodtak a tavaszi sarkvidéki eredetű hidegbetörések, hidegörvények, hidegcseppek...

Üdv: egy meteorológus