Síelni tanul a gyerek? Ezekre érdemes figyelni!

1. Síoktatót vagy síiskolát válasszak?

Ősszel a síelésre gondolva érdemes elmenni a síiskolák nyílt napjaira vagy benézni az órákra és megnézni a síoktatót, akivel gyermekünk az órákat el fogja tölteni. Fontos, hogy milyen a stílusa, milyen hangulatú az óra? Mennyire figyel egyedileg a gyerekekre, hogyan beszél velük? A síoktató fogja motiválni a gyermekünket, ő lendíti át majd a nehéz pontokon, ő segít majd elkerülni a félelmeit. Minden síiskola igyekszik a legjobb oktatókat biztosítani, de a gyerekek különbözőek: az egyik félénk, a másik belevaló, így hát fontos, hogy oktató és tanítvány jól kijöjjenek egymással.

2. Hány éves korban adjuk be a gyereket sísuliba?

A mozgástanulás ideális időszaka 5-6 év körül van. Az a gyerek, aki hatévesen kezd el síelni vagy snowboardozni tanulni, pillanatok alatt behozza a pár év hátrányt. A kisebbeknek (2-4 év) számára a síiskolát inkább olyan síovinak nevezhetjük, ahol síelős közegben játszanak. A gyermek érdekében a kisebbektől jobb, ha nem várjuk el, hogy már kanyarogva lejöjjön vagy megálljon. Írni és olvasni sem tanul háromévesen a gyerek, de jó, ha megfogja a ceruzát, és ügyeskedik vele. A síiskolában is örüljünk annak, ha jól érzi magát, és egészséges, stabil tartást tanul. A korai fékezés, kanyarodás erőltetése akár káros is lehet. Bízzuk a síoktatójára, hogy milyen ütemben haladnak.

Szülőként természetes, hogy azt szeretnénk, hogy a 3-4 éves gyerek velünk közlekedjen. De neki még a kék pályák a megfelelőek. Az ő izomzata még nem elég erős a komolyabb sebesség és a felszerelés okozta erők kivédésére. Védjük meg az ízületeit, és most még mi igazodjunk hozzájuk a síelési szokásainkban!

3. Mi motiválja a gyermeket?

A síelés is motiválhatja, de illúzió lenne azt hinni, hogy ez elegendő. Sem a műanyag, sem a havas pálya, sem a mozgás maga nem fogja garantáltan motiválni a gyermeket minden alkalommal. Főleg ha hideg van, esik az eső vagy fáradtan érkezett az órára. A motiválás kulcsszereplője a síoktató és a többi gyerek. Bízzunk a síoktatóban, hagyjuk szabadon dolgozni, és ne támasszunk elvárásokat a haladási ütemmel kapcsolatban. A legfontosabb, hogy a gyerek megszeresse ezt a világot és egészséges mozgásalapokat kapjon. Ha siettetjük, csak rosszat teszünk vele.

4. Síelésre adtam be, és most meg a pálya mellett játszanak… Nem kellene végigsíelni az órát?

A kisgyermekek figyelme hamar lankad. Még ha rettenetesen is élvezik a játékot, 10-20 perc után átváltanak másra. Ha azt látjuk, hogy lecsatolták a sílécet vagy beültek a hüttébe, örüljünk, hogy a síoktató figyeli a gyermekek állapotát, és lehetőséget ad pihenni vagy váltani. Ha minden jól megy, utána újra felcsatolnak és folytatják. Ha erőltetné, csak azt érné el, hogy a gyerekek elvesztik a kedvüket, megutálják a sítanulást.

5. Az én gyerekem csak úgy van el, ha ott vagyok vele.

Próbáljuk meg elengedni az edzésen a gyermekünk kezét! A síoktatáson menjünk látótávolságon kívülre. Régi tapasztalat, hogy sokkal jobban mennek az órák, ha a gyerekek nem érzik maguk mellett a szülőket. Ha kíváncsiak vagyunk az órára, keressünk olyan lehetőséget, ahol a gyermek nem lát minket vagy vetessük fel videóra!

6. Szabad esőben, rossz időben síelni tanulni?

Mindenképpen! Ne kényeztessük el feleslegesen a gyereket. Testileg és lelkileg is egészségesebb lesz, ha megedződik, ha nem óvjuk túl. Vigyünk száraz ruhát, törölközőt. Sokszor látjuk, hogy az oktató úgy elvarázsolja őket, hogy élvezik a síelést esőben is. Persze tudni kell abbahagyni, de ezt bízzuk a síoktatóra.

7. Külföldön vagy itthon?

A kisgyermekeknél a magyar nyelv nagy előny. A műanyag pályákon tanfolyami jelleggel tanulnak a gyerekek, lényegében edzésre járnak. A havas síiskolában intenzív tanfolyamok mennek, pár napig, napi több órában. Lassabb ütemben több ideje van beépülni a mozgásnak, inkább egy sokoldalú fejlesztő edzésként használható a gyermek egészséges szervezete és biztonságos közlekedése érdekében. A havas síiskolákban – főleg a külföldiekben – inkább az a cél, hogy a gyerek hamarabb közlekedni tudjon a családdal, az egészséges mozgás fejlesztése néha kicsit hátrébb szorulhat.

8. Tudjuk, hogy miért adjuk síiskolába a gyereket?

A síelés valójában nem a havon való közlekedés síléccel. A jó síoktatás egy olyan sportfoglalkozás, amely fejleszti a vázrendszerét, ahol megtanítják egészségesen mozgatni a testét, stabilizálni az ízületeit, és megtanítják a biztonságos közlekedés képességeit is (körültekintés, alkalmazkodás, útvonalválasztás, döntési helyzetek feldolgozása stb.). A jó síoktató inkább lassan halad, de ezt építi szisztematikusan. Bízzuk rá ezt a folyamatot, ő a szakember!

9. Haladó a gyerek. Minek menjen a műanyagra? Tudnak neki hasznosat mondani?

A síoktatás olyan, mint egy edzés, és nem egy autós iskola. Nem csak közlekedni tanítanak meg alapszinten, hanem egy felépített program mentén képességeket fejlesztenek. A gyerekek levegőn mozognak, megtanulják a stabilitási reflexeket, amik felnőtt korukban is védeni fogják az ízületeiket, a térbeli tájékozódást, reakciókat, helyzetfelismerést stb. Jó oktatóval minden tudásszinten lehet fejlődni a műanyagon. Még síoktatóként mi is felállunk rá gyakorolni!

10. Mit vigyünk az órákra?

A síoktatás olyan mint egy edzés. Sportos ruha a legjobb, nem a farmer vagy a tüllszoknya. Kesztyűt mindenképpen vigyünk, és érdemes tartalékot is betenni. Egy olyan sapka, ami elfér a bukósisak alatt (nem bojtos). A kabát ne legyen túl hosszú, inkább dzsekit vegyen. Rosszabb időben egy váltóruha is hasznos. Kis harapnivaló, folyadék is jól jöhet. Néha a síiskolában gumicukorral vagy hasonlóval jutalmaznak: ezt tisztázzuk le, ha ellenérzéseink vannak (bár a többi gyereket látva nem lesz könnyű a kicsinek).

A cikk összeállításában segítségünkre volt Szommer Evelin, a Wax Klubtól és Pásztory Gábor a G2S Síikolától.