Európa Top 5 (világ top 5)

Azért szlovákiához annyit hozzáfűznék, hogy mi pl. a Chopok déli oldalra az elmúlt 4-5 évben elég sokat jártunk és egy hétvégi síelés még tavaly is volt, hogy benzinnel (4 ember, kombi) kajával szállással bérlettel kijött 15-18e forintból... Az utolsó két évben rengeteg hó volt (2m+), ilyenkor az egész déli oldal besízhető, nagyon jó freeride hely. Persze ehhez kell tudni síelni... Mindkét évben előfordult, hogy 40-50 centi (két éve 70-80) szűzhóba voltunk kénytelenek síelni...

Szóval pont az ár/teljesítmény az nagyon rendben van, a dolog szépséghibája, hogy kell hozzá úgy 1.5m hó, de az északi jobban ki van építve, az ágyúzzák rendesen, úgyhogy ott kevesebb is elég.

Arról nem is beszéve, hogy a kezeletlen pályák miatt nem egy kifejezetten tömegsíhely és üditően sok jó sízőt látni, ami a Hochkaron Spyder dzsekiben és atomic GS versenylécen hóekéző magyar tömegekhez képest kifejezetten vonzóvá teszi a helyet. Nem is népszerűsítem, mert még többen odaszoknak...:)))))

üdv,

deckard

fz!

Elolvastam a minősítéseidet. Nagy részük tetszett, mert sok mindenben hasonlóan gondolkodunk. Engem speciel nem annyira izgat, hogy állandóan napfényben síeljek (ha napozni akarok, akkor azt nyáron teszem), nekem jó a hideg, meg nem szükség a nap se (ekkor biztosabb, hogy van hó), csak felhőbe ne legyen a pálya és azért nagyon ne essen a hó.

Én is a nagy pályarendszereket kedvelem, változatos pályákkal és én is franciapárti vagyok, de csak sízésben. :)

Szóval írtad, hogy nem voltál már vagy tíz éve északi szomszédainknál. Hát, némely helyre bizony alaposan rácsodálkoznál. Ugyanis a tót atyafiak is rákapcsoltak, így északi szomszédaiknál is némely helyen már-már kezd ójrópai lenni a színvonal.


"Chopok nem rossz, mondjuk megüti Semmeringet adottságban, de egyébként horror. Általában úgy gondolom, hogy Szlovákia az ár minőség arányban a leggyengébb, mivel bár a legolcsóbb, de hóbiztosságban, szintkülönbségben, felvonó kapacitásban gyenge."

10 éve még valóban helytálló lett volna ez az értékelés, de ma már idejétmúlta. Egyrészt már rég nem a legolcsóbb szerintem, Chopok napijegyei már verik egyes osztrák árakat is. Mitől horror? :) Például mostanra már szinte minden pályája hóágyúzott, (nekem épp ez a legnagyobb problémám ezzel, hogy akárhányszor én ott jártam, mindig éjjel-nappal hóágyúztak) amit egyáltalán nem minden osztrák, sőt francia pálya mondhat el magáról. A felvonókapacitásról egy kis adat: 1995: 9800 személy/óra =>ez sem tragédia, manapság: kb. 17 000 személy/óra. Zahradkinál még 2004-ben felszereltek egy nagy hatülésest, lecsukható buborékkal, és szinte az összes ülő alá is építettek modern Pomákat, hogy nagy szél esetén is mehessenek az erdőben. Szerintem a Chopok felvonókapacitásban mára simán elérte egy közepesebb osztrák terep viszonyait, főleg hogy összekötötték a déli résszel így oda is érvényes a bérleted. így mostanság már egész jól eloszlik a tüömeg, hétköznap a várakozási idő a leggázosabb időkben, helyen sem több 3-4 percnél, míg hétvégén sem túl vészes, max 6-8 perc.

De számottevően fejlesztették Donovalyt, Rózsahegyet (itt is új 4-6 ülésesek), de úgy általában sokkal jobb lett.

Másrészt Szlovákiában nem kell 2000-re menned, a Chopok-észak pályái 1000-ről indulnak, mégis síeltem én 2004-ben még áprilisben, amikor már a sogórék csak álmodtak ilyen magasságokban a hóról. Északabbra, keletebbre fekvő terepek, így nem kell nekik olyan magasság.

Hóbiztosnak mondanám Chopokot, Donovalyt (ide 20 cm is elég), Lomnicot, a Vrátná-völgyet, Zdiart, Certovicát, Rózsahegyet és a Csorba tavat is. Ezek legalább 3-ast, de ha a hóágyúzást is idevesszük, akkor esetleg kockáztatható egy 3/4 is.

A felvonórendszere jó Donovalynak, Chopoknak, Vratnának és Rózsahegynek. (egész jó ülős, vagy kabinos felvonók) A többi tényleg elég gyenge.

Besíelhető magasság tekintetében meg meg Chopok, Lomnic több, mint 1000 méter, Csorba-tó és Vratná 900 méter, ezek egyáltalán nem rosszak, az általad is jóra értékelt Stájer síhinták, vagy az osztrák terepek nagy többsége is ennyit tud. Vagy ennyit se (Semmering).

Szóval kicsit lehúztad őket. :) Hozzáteszem, nem vagyok én szlovák párti, nem szívesen mennék én sem el, inkább Francia (most is oda megyek), de eléggé apolaiptiku helkyzeteket festettél itt, ami szerintem ma már nem igaz.



Lenne két kérdésem:

1) Mennyiben mások az USA-beli pályák az európaikhoz képest? Láttam, Misa sok helyen volt már. Miért annyira jó az infrastruktúrája, pályakezelése? Miben nyilvánul ez meg?

2) Illetve pontosan ez az "erdőben vágott pálya" miért bántja egyesek csőrét, illetve mit értetek ezen? :) Ezek szerint jenkiföldö9n nicsnennek nagy, széles, erdőhatár feletti pályák?

Santa Claus!

Egyszer voltam csak, évekkel ezelőtt, sajnos nincs meg a szállás címe. Mi Ischgl-ben laktunk, az a központ. A svájci oldal, Samnaun nagyon kicsi, és ki is esik a fősodorból.

Hmm... Sölden tényleg kimaradt, igazad van :)
Söldennél mondjuk nagy mínuszpont, hogy a 40,50 eurós síbérletbe képtelenek voltak betenni a síbuszt, így ezért külön kell fizetni 4 euró felett...

fz

A hofgasteini rossz élmény a rossz időjárás miatt és az ennek köszönhetően nem karbantartott pálya miatt volt. Ez mind egy nem túl rutinos sielőnek az 1 hetét tette szinte tönkre, így a bad hofgasteini telelés fő hansúlya a Bad szón volt. Ezek után nem azt mondom, hogy egyből Olaszorszába vágyott az illető, de elgondolkodott az idei télen. Egyébként pl. a nagyobb (vagy kisebb) baráti társaságok pl. olaszban nem fogják megtalálni az ausztriában dögivel megtalálható apartmanokat, kulcsos házakat, mert sajnos nincs. Ez is olasz hátrány. Viszont Olaszországban 1-1 naptól eltekintve nem találtam rossz időjárást, ennek köszönhetően rossz élményt sem. Nem azt jelenti hogy nincs.
Nyaraló ismerőseim szerint Szlovénia a tuti irány ha Olaszországba mész. Esetleg a Brenner hágó, ha nincs dömping az utakon. Így elkerülhető a Graz-Klagenfurt szakasz

Alpermoi

Olaszországban nekem az volt a tapasztalatom, hogy nagyon sok a déli fekvésű terep, a pályagondozásban pedig semmi különöset nem láttam. Ausztriát ebben a tekintetben nem lehet szerintem megelőzni, így eléggé megdöbbentem, hogy valaki a hofgasteini élményei miatt inkább Olaszországba megy. A másik bajom a megközelíthetőséggel van, elég sok a nem autópályás rész az úton, illetve az A2-esen kell menni, ami szűk, és állandóan terelések vannak rajta, így körülbelül azonos minőségű olasz terepre több órával lassabban jutok el, mint Ausztriában.

Köszi, szerintem is reális a listád, csak Solden maradt le róla. Obertauern-nél is és Lech/Zürsnél is jobb helynek tartom Soldent, mind mérete, mind pedig a nagy szintkülönbségek miatt. Sajnos Ausztriában nagy a lemaradásom, mert csak négy helyen voltam az általad felsoroltak közül.

Őszintén szólva nekem Sefaus-Fiss-Ladis teljesen ismeretlen volt sokáig, de egy másik fórumon sokan dícsérték.

fz!

Azt azért nem mondanám, hogy keresztül-kasul bejártam az európai pályarendszereket (de majd ezen leszek:), de a személyes tapasztalataim mellett nagyon sok beszámolót láttam, olvastam, hallottam tv-ben, interneten, rádióban, újságokban; ismeretlenektől és ismerősöktől egyaránt. Így kialakult bennem egy -véleményem szerint- objektív kép.

Európában egyértelműen Ausztria, Olaszo, Franciao, Svájc és Andorra a legjobb. Ha a spanyolok nagyobb sípályarendszerekkel rendelkeznének, akkor a fenti top 5-ből feltehetően egy delikvenst kiszorítanának.

Ausztriában a TOP 10-be a következők tartoznak (a sorrend nem jelnt semmit):

- Ischgl
- Skiwelt
- Serfaus-Fiss-Ladis
- Saalbach-Hinterglemm (Leogang)
- Lech-Zürs
- St Anton am Arlberg
- Zillertal
- Kitzbühel
- Obertauern
- 4 Berge Schischaukel (Schladming)

Különdíjat kapna, modernitás tekintetében Flachau és Warth-Schröcken.
A gleccserek közül a TOP 3:
- Stubai
- Hintertux
- Pitztal

fz
Mint ahogyan azt leírtam, több szemszögből lehet osztályozni. Ha valaki a legmeredekebb, leghúzósabb és leghosszabb fekete pályákból álló pályarendszer, mint kiindulási alap szerint osztályoz, annak olaszhon nem nagyon jön be. Viszont, ha a természeti adottságként a napsütéses órák számát, a minőségnél pedig a pályák karbantartottságát és a liftek minőségét veszem alapul, akkor nálam Olaszország az első. (emellett csak egy plusz, hogy az arra fogékonyak, mint én, nem a katasztrofális magyar gasztronómiai vendéglátást, hanem az olaszt élvezhetem 1 hétig)
Persze az lehet, hogy csak szerencse kérdése, hogy kb azonos síelési képességekkel bíró barátaim, a francia terepek és pl. a hofgasteini terep karbantartottsági viszonyait látva elég keserű szájízzel tértek haza, míg én ahányszor csak voltam Ol.o. legkülönbözőbb síterepein, valahogyan mindig olyan napsütéses időszakban volt részem,tökéletes pályákon, hogy az már talán nem is igaz. Ez valószínüleg véletlen, de nekem csak ez a tapasztalat maradt...
Persze emellett tudom, hogy máshol sem katasztrofális a helyzet, látva az forumokat, minden helynek van rajongója, és nem mindig borús az idő ott sem, és az is lehet, hogy január végén Val di fiemme környékén kifogom a legpocsékabb időjárást. De eddigi tapasztalataim nem erről tanúskodnak.
Ciao

Stani

Te úgy tűnik, sok helyen voltál már, Neked mik a kedvenceid? Kíváncsi lennék.

Üdv.
fz

apalermoi

Én viszont eddig csak jó tapasztalatokkal tértem vissza a franciáktól, és voltam már vagy tízszer.

Olaszországban sajnos a természeti adottságokat tartom eleve rosszabbnak, akármilyen finom is a grappa meg a pizza. Persze ízlések és pofonok...

Stanii

"A kaja árak nem, a többi általánosságban igaz, persze a tényszerűség kedvéért érdemes azt is hozzátenni, hogy Fo.-ban 10 embernek adnak ki akkora appartmant, mint az osztrákoknál kettőnek :) Jó ebben némi sarkítás is van, de alapjáratban kisebbek a szállások."

Teljesen igazad van, azonos létszámra meghirdetett apartmanban egy főre jutó légtér kb fele Fro-ban, mint Ausztriában. Mi ha Franciaországba megyünk, négyen szoktunk kivenni egy hatost, úgy már elviselhető.



"Tuxon? a gleccseren? Melyikre gondolsz konkrétan, az egész tele van húzóliftekkel, egy fix dupla és háromülésessel. Stubai liftrendszerileg sokkal modernebb, jobb!"

Stubai nekem kimaradt, azzal nem tudom összevetni. A hosszú kabinosok, amik Tux fő liftjei, amikre én gondoltam. Nyáron még nem síeltem ott, csak tavasszal, amikor végig nyitva volt a rendszer.


Amit a magasságról írsz, illetve az alacsonyan fekvő pályákról, azok extrém példák. Japán, USA, Skandinávia, ezek nincsenek a magyar síelők (főbb) célállomásai között.

"Csakhogy a fahatár alatt fekvő pályáknak megvan az az óriási előnye, hogy rossz időben is használhatóak, élvezhetőek. Ugyanakkor efelett sok sikert rossz időjárási körülmények között, pl teljes white-outban, amikor a talaj összefügg az éggel s semmi tájékozódási pontod sincs."

Igaz, jó, ha van vágott pálya is! Én azt nem szeretem, ha csak az van.



Franciáknál a nagyobb rendszereken bevett szokás, hogy a pályákat, legalábbis azoknak egy bizonyos részét nem mindennap kezelik. Ez főleg a későtavaszi időszakban jelenthet gondot, amikor a széttúrt pálya az éjszaka folyamán megfagy... a jégdarabokon biztosan óriási élmény lehet másnap sízni:)

Tény, hogy a franciák nem ratrakolnak minden nap minden pályát, a feketéket meg különösen nem. Összességében a pályagondozásról nekem mégis jók az emlékeim, bár az osztrákok ebben verhetetlenek. Liftrendszerek nagyon különbözőek, de a terepek minősége sokszor jobb lifteket érdemelne, bár ez még inkább igaz Svájcban.

A hóágyúra a franciák a nagyobb magasság miatt kevesebbet költenek, de például e tekintetben Brianconban egyik évről a másikra is sok pozitív változást láttam.

Sajnos néhány nagy terep még valóban kimaradt, de majd előbb utóbb pótolom. Azóta, mióta az összefoglalót írtam, voltam Saas Fee-ben például, majd azt is beépítem.

Dec 26.-án 3 Völgybe térek vissza, majd küldök egy élménybeszámolót.

RM!

A Harakiri-t volt szerencsém kipróbálni Mayrhofen-ben, az a szakasz, ami tényleg meredek, van vagy 200 méter hosszú. A pályarendszer többi része viszont max piros, legalábbis így három év távlatából nem emlékszem meredek pályára.

Sziasztok!

Bár én nem voltam még Fr.o.-ban, de barátaimat hallgatva még egyetlen jó síelésük sem volt ott. Ezért idén nem is oda mennek. Értsd itt az fz által felsorolt terepek közül már ismertetett néhány pályarendszert.
Ennek tudatában és az általam megismert olasz terepeken tapasztaltakkal együtt a pályákat nem lehet így osztályozni. Ha valaki nem a legdurvább terepeket keresi offpiste és jégen síeleéshez, hanem mondjuk kellemes hangulatú, félpanziós ellátással bíró családi síelést tökéletesen karbantartott pályákkal, (ami azt jelenti, hogy nincsenek reggel előző napról otthagyott félméteres buckák, kifékezett gödrök), aranyos falvakkal, szinte csak ülős liftekkel, napsütéssel, akkor a francia, de ha nagyon szigorú akarok lenni, akkor az osztrák síterepek is elbújhatnak az olaszok mögött.
A tolakodásról meg annyit, nem védve persze a néha tényleg bunkó olaszokat, hogy szlovákiában ugyanezt tapasztaltam, és szerintem mi magyarok sem vagyunk kivételek, ha már egy egyszerű céges mikulásdélutánon a szülők teljes erőből nyomják előre a 4 éves gyereküket, hogy ő érjen oda hamarabb a Mikulás bácsihoz a 6 db csokoládéért, nem visszariadva a másik gyerekének szolíd visszarántásától sem.
Visszatérve a síelésre Biztos, hogy amikor majd ott tartok, hogy 3 másodperc alatt végig érek a fekete pályákon, akkor elmegyek a franciákhoz egy 473 km-es pályarendszerre, de amíg 30-40 km 1 hétre bőven megteszi, addig maradok a spagettinél és a napsütésnél. Persze, mivel beszélek olaszul, ezért kicsit elfogult vagyok...
apalermoi

"A felvonó, apartman, kaja árak magasabbak mint a síelés mekkájában, Franciaországban. "
A kaja árak nem, a többi általánosságban igaz, persze a tényszerűség kedvéért érdemes azt is hozzátenni, hogy Fo.-ban 10 embernek adnak ki akkora appartmant, mint az osztrákoknál kettőnek :) Jó ebben némi sarkítás is van, de alapjáratban kisebbek a szállások.


"Hintertux

... Bár jók a liftek,... "

Tuxon? a gleccseren? Melyikre gondolsz konkrétan, az egész tele van húzóliftekkel, egy fix dupla és háromülésessel. Stubai liftrendszerileg sokkal modernebb, jobb!


"A magasság sípályákon véleményem szerint 2000-en kezdődik, a számottevő terepeknek van 3000-es csúcsa. "

Ez klíma és fekvés függvénye is. A Skandináv pályá egyike sem fekszik 2000 m felett, hanem nagyrészük 100-1200 m között helyezkedik el, de ez nekik bőven elég, és így is lehet vidáman sízni,akár áprilisban is, amikor jónéhány francia pályán már a kankalinok fakadnak.
Szintén alacsonyabban fekszenek NEW England (USA) környéki pályák, a keleti parton. A hideg tengeráramlásank köszönhetően itt sincs szükség nagyobb magasságokra. De a viszonylag alacsonyabb fekvés elmondható a japán síterepkre is (számuk 600 felett van), s hó mégis dögivel van, köszönhetően a téli monszunnak.

Ami írásodból látszik, hogy teljesmértékben franciapárti vagy ill. a "vágott sípályák" nagy ellenzője :)

Csakhogy a fahatár alatt fekvő pályáknak megvan az az óriási előnye, hogy rossz időben is használhatóak, élvezhetőek. Ugyanakkor efelett sok sikert rossz időjárási körülmények között, pl teljes white-outban, amikor a talaj összefügg az éggel s semmi tájékozódási pontod sincs.
Franciáknál a nagyobb rendszereken bevett szokás, hogy a pályákat, legalábbis azoknak egy bizonyos részét nem mindennap kezelik. Ez főleg a későtavaszi időszakban jelenthet gondot, amikor a széttúrt pálya az éjszaka folyamán megfagy... a jégdarabokon biztosan óriási élmény lehet másnap sízni:)
Továbbá liftrendszerileg sem a legmodernebb, még mindig sok a régebbi fix dupla,három és négyszékes felvonó.
A "hüttékben" az árak a csillagos égig szöknek, leszámítva egy-két kivételt.
Hosszú az utazási idő, különösen busszal. Manapság kényelmi szempontból megfontolandóak a fapados ajánlatok, Még az is lehet, hogy az ember olcsóbban jön ki, mint ha autóval menne.
Alapjáratban a francia pályákat nem nevezném olyan nagyon hóbiztosnak, bár sokan abban a hitben élnek, hogy minél magassabb annál jobb, hótartobb, de ez a valóságban nem minden esetben így van.
Pontosan a nagy magasság miatt megfeleló hóréteg főként a februári, márciusi időszakban jellemző. Februárra ugyebár a magyar utazási irodák nem szerveznek oda utakat, mivel óriási különbségek vannak az árakat tekintve, a "low-costos, 50ért Les2alpesbe" januári és a februári árak között.
A hóágyúrendszer kiépítettségben még mindig csak kullognak az osztrák és olasz kollégák után. Val Thorensen (Három Völgy) pl. csak a sípályák 35 %-án vannak a hóágyúzáshoz szükséges vezetékek lefektetve, ami egy hóínységes időszakban valljuk be, édes kevés.

Egyébként jó az áttekintésed, különösen egyetértek a svájci véleményeddel, bár meglep, hogy jónéhány jelentősebb osztrák síterepen még nem síztél (ahhoz képest, hogy az Alpok nagyjait bedaráltad), pl Serfaus-Fiss-Ladis stb, vagy Svájcban a Les Portes du Soleil

"Mayrhofen
... a meredek pályák hiánya zavaró..."

Lehet regen voltal, de itt van Ausztria legmeredekebb kezelt palyaja, bar ketsegtelenul nem tul hosszu, de tenyleg meredek.

"Die steilste der Pisten ist sicherlich die schwarze "Harakiri" - steilste präparierte Abfahrt Österreichs - mit einem Gefälle von bis zu 78%!" ;-)

Elonye meg, hogy a 3-nal tobb napos berlet ervenyes a ZillertalArana-ra, Hochzillertalra, Zillertal3000-re, a gleccserre es meg par "aprobb" terepre is. Osszesen tobb mint 600km palya. Szerintem nagyon jo hely, es vegig autopalya van szinte.

Sziasztok!

Most, így idény előtt idemásolom a leírásomat
néhány terepről, talán segít a választásban. Az írás két éves, azóta ki lehetne egészíteni.

Ha valakit valamelyik terep részletesen érdekel, írjon egy bejegyzést, és részletesebben válaszolok. Előre elnézést azoktól, akik a saját kedvencüket nagyon jónak tartják, és én esetleg lehúzom.

Hásom kategóriában osztályoztam:

hóbiztosság
meredekség-szintkülönbség, tehát, hogy mennyire profiknak való
pályák mennyisége

Szlovákia
Legalább 10 éve nem voltam, úgyhogy élményeim nem naprakészek. Voltam Chopokon, Lomnicon, Donovalyn, Certovicán és Csorba tónál. Chopok nem rossz, mondjuk megüti Semmeringet adottságban, de egyébként horror. Általában úgy gondolom, hogy Szlovákia az ár minőség arányban a leggyengébb, mivel bár a legolcsóbb, de hóbiztosságban, szintkülönbségben, felvonó kapacitásban gyenge. A magasság sípályákon véleményem szerint 2000-en kezdődik, a számottevő terepeknek van 3000-es csúcsa.

Osztályzatok:
Chopok 2,3,2
Donovaly 1,2,1
Lomnic: 3, 3, 1
Certovica: 1,2,1
Csorba tó: 1,2,1

Szlovénia
Kransja Gora
Nagyon alacsonyan fekszik, 1 számottevő pálya van, a többi vagy rövid, vagy libalegelő, vagy egyszerre a kettő. Hóbiztosság gyenge.
Oszt: 2, 2, 2

Ausztria

Ausztriában az igazán komoly terepek legalább 500 km-re vannak Budapesttől, a legjobbak meg 800-ra. A felvonó, apartman, kaja árak magasabbak mint a síelés mekkájában, Franciaországban.

Semmering Hirschenkogel
Sokkal gyengébb, mint rokona Stuhleck, a tömeg is nagyobb, osztrák viszonylatban észrevehetetlen pálya hétvégén tömeggel és rengeteg tahó magyarral.
Oszt: 3,2,2

Semmering Stuhleck
Tulajdonképpen két pálya van, szintén nagy a tömeg, kicsit nagyobb a szintkülönbség, mint Hirschenkogelen. Előnye, hogy három óra alatt simán ki lehet érni, inkább 2,5 óra.
Oszt: 3, 2, 2

Monichkirchen
Libalegelők, rövid pályák, apró alsó-ausztriai pálya.
Oszt: 2, 1, 1

Hochkar
Az alsó ausztriai síterepek legjobbika, bár nincs magasan, sajátos mikroklímája miatt rendkívül hóbiztos. Liftrendszere modern, búrás ülőliftek többnyire, hátránya, hogy fönn a pályánál alig van szállás, így minden reggel és este egy meredek 10 km-es szerpentinen kell menni, sokszor hólánccal, főleg hátsókerék hajtású kocsival szar ügy. Van egy igen meredek, bár elég rövid fekete pálya is.
Oszt: 4, 3, 2

Schladming
Amióta néhány éve összekötötték a 4 különálló pályarendszerét, komoly hellyé vált, kb 5 óra alatt ki lehet érni. Modernizálódott a liftrendszer, hátránya, hogy minden pálya egyforma, erdőben vágott pálya, és alacsonyan vannak a falvak, 7-800 méteren, a csúcs 2000-en. Aki szeret napsütésben síelni, ne ide menjen.
Oszt: 3,3,3

Sportwelt Amadé (Wagrain, Flachau, Zauchensee stb.)
Nagy terep, de olyan, mint Schladming pár éve volt, mikor még nem volt összekötve. Alacsonyan van, így nem elég hóbiztos, viszont óriási előnye, hogy Pesttől végig autópálya, nincs szerpentin, nincs bekötőút. A pályarendszerei önmagukban nem túl nagyok, és elég hasonlóak lehetnek, én csak az egyiken voltam. Erdei vágott pályák tipikusak, 2000 m feletti pont nemigen van. A környéken azért vannak jobb terepek, pl Saalbach, de ott nem voltam.
Oszt: 3,3,3

BadGastein (Bad HofGastein, Sportgastein, Dorfgastein)
Közepesnél jobb osztrák hely, széttagolt, BG és BHg össze van kötve, a másik kettő különálló. Sok a piros pálya, de kevés a fekete, a liftrendszer elég jó, de a BHg alsó vasút lassú, sok a sorbanállás.
Oszt: 3,3,3

Solden (Otztal Arena)
Na ez már komoly hely, 800 km Pesttől, két csúcs és két gleccser, moder kabinos liftek, meredek pályák, Ausztria egyik legjobb terepe. Több mint 1000 m szintkülönbségű pályák is vannak, ez már jó sízőknek is ajánlott.
Oszt: 4,4,3

Lech-Zurs
Igazi gazdagoknak való, magamutogató hely, drága, nem éri meg az árát, összesen 1 napot voltam. Nagyon jó a pályakarbantartás, érdekes, hogy a fekete pályákat levették a hivatalos pályalistáról, és félig off-piste pályák lettek.
Oszt: 4,3,3

Ischgl

Ausztria nyugati végén van, át lehet síelni Svájcba, egy Samnaun nevű vámmentes falucskába, ahonnan egy két emeletes kabin hoz vissza. Osztrák viszonylatban nagyon jó terep, 200 km pálya, 1400-2900 m-ig vannak a pályák, zömmel 2000 felett, így elég hóbiztos. Hátránya, hogy a 4 Ischgl-be levezető pálya közül kettőn hihetetlen tömeg van délután, mikor a nép lefelé indul a pályákon, úgyhogy a két eldugottabbat kell választani, de ezek vége közös a két tömegessel, így vállt vállnak vetve kell küzdeni a sok életben maradásért küzdő kezdővel, aki nem képes inkább kabinnal lemenni. Sok a piros pálya, a néhány fekete között vannak kemények, pl a 14a, de viszonylag kevés. Kék pályákból is van bőven, a nursery slope viszont, ahol a 3 éves fiamat próbáltuk léchez szoktatni, csak kabinnal érhető el, és azzal is kell lejönni értelemszerűen, ha nem akarom 1000 m szintkülönbséget egy piros pályán a nyakamban vagy a lábam között vinni. (én nem akartam). A liftrendszer nagyon modern, rengeteg a búrás 4-es, 6-os illetve 8-as ülőlift, van 4 kabinos, egész héten el lehet kerülni a húzólifteket.

Oszt: 4,3,4

Obergurgl/Hochgurgl

Soldenen túl, egy zsákfaluban van ez a kb 1700 és 3000 m közötti terep, kb 110 km pályája van. A két korábban különálló terep középállomáson egy vízszintesen menő kabinossal van összekötve. Itt van az egyik legkeményebb pálya, ahol valaha voltam, a Hoche Mute (vagy vmi ilyesmi a neve), méter feletti buckák, soha nem látta ratrak, meredek mint a fene. Egy napra Soldenből jó átruccanni, de azért nem ide mennék egy egész hétre.

Oszt: 5,3,3

Hintertux

A legjobb gleccser, ahol eddig voltam, sok a meredek pálya, ami gleccser létére szokatlan. Bár jók a liftek, azért nagy tömeg tud összeverődni, ha nincs hó Mayrhofenben pl.

Oszt: 5,4,3

Mayrhofen

Közpéhaladóknak ideális, amióta több kis terepet hozzákötöttek a Mayrhofen részhez, a mérete is megfelelő, a meredek pályák hiánya zavaró. Bosszantó, hogy nem lehet lécen lejönni, csak kabinnal a központi állomásnál.

Oszt: 3,3,3

Olaszország

Egyre népszerűbb, a dolomitok pályái gyönyörűek, síelés szempontjából elmarad Franciaországtól, és Svájctól. Liftrendszerei korszerűtlenebbek, mint a nagy terepeken általában megszokott, az olaszok imádnak tolakodni, a kaja viszont nagyon jó és olcsó.

Sella Ronda (Val Gardena, Corvara, Arabba, Colfosco…..)
Rengeteg kis pályarendszer láncszerűen egy körre felfűzve, mely mindkét irányban körbesíelhető ( 1 kör 3-4 óra, sortól, tudástól függően). Együtt egy nagy rendszert alkot, de nehezen járható be, mivel láncszerű, és a völgyben érnek össze a szomszédos láncszemek. Baj továbbá, hogy a két legjobb önálló terep, Arabba és Val Gardena pont szemben van egymással a körön. Sok a déli fekvésű pálya, latyakos gyakran az alja. Nagy tömeg tud kialakulni, ha az ember a fő csapásokon síel, de ezeket egész napra is el lehet kerülni akár. Ezzel együtt Sella Ronda a nagy francia terepekkel nem állja meg a versenyt.
Oszt: 3,3,5

Cortina d’Ampezzo
Két különálló, egyenként nem túl nagy pályarendszer a város két végén vagy 10 km-re, az egyik önmagában is kettő, a főúton kell átcsattogni bakancsban a két rész között. Gyönyörűek a hegyek, viszont a pályák rövidek, és nagyon sok a húzólift, meg a régi lassú kétülős lift. Elég sok pályája nem hóágyúzott.
Oszt: 3,3,3

Val di Fiemme
Széttagolt pályarendszer, a Latemar az egyetlen számottevő, rövid pályákkal, jó liftekkel. Az egyik olyan hely, ahova nem érdemes menni, mert ezért az árért sokkal jobbakat is találni.
Oszt: 3,3,2

Livigno
A svájci határnál két különálló pályarendszer Cortinához hasonlóan a falu két végén, viszonylag hosszú pályákkal, a hely viszont síelés szempontból elég jellegtelen. Előnye, hogy a svájci terepek közül Davos és St Moritz 1 órányi autózásra van, ezekbe el lehet menni 1-1 napra. Magassága miatt nagyon hóbiztos, mivel a falu 1800 méteren van.
Oszt: 4,3,3

Cervina
Lásd alább Zermattnál.

Franciaország

A világ 10 legjobb terepe közül legalább 5 itt található, nagyon modern liftrendszerrel, kifejezetten a síelés céljára fejlesztett, viszont az alpesi hangulatot nélkülöző falvakkal. Sok a pályaszállás, síelési kényelemben a legjobb, csakúgy mint az ár/minőség arányban. Ha valakit a hosszú utazás nem zavar, csak ide menjen.

Valmorel
Meglepően szép falu, az egyik végében a pályarendszernek. A pályakomplexum másik végébe kicsit sok liftezéssel lehet eljutni, családi hely sok középhaladó pályával. Nélkülözi a Franciaországban megszokott kabinos lifteket (1-re emlékszem) és meredek pályákat. Gyakran van hóhiány.
Oszt: 3,3,4

La Plagne
Nagy, összefüggő, mégis nehezen síelhető pályarendszer egy gleccserrel fűszerezve. nagyon fontos, hogy a falvak közül melyikben lakik az ember, a Magyar irodák a kieső kisebb szatelitfalvakba szerveznek utat. Sok pálya van, többnyire ülőliftek, kicsit Valmorel felnagyított mása. Egy gerinc két oldalán futnak a pályák, a Kamikaze az egyik legjobb. Tavaly óta össze van kötve Les Arcs-al, így a kettő együtt feljött a 3.-4. helyre méretben a világon.
Oszt: 4,4,4

Les Arcs
200 km feletti pályamennyiség, modern, nagyon nagy szintkülönbségű pályákat is tartalmazó terep. Komoly fekete pályái is vannak, sok kabinos lifttel, az alpok egyik legváltozatosabb pályája is itt található. Az egyik kedvencem, nagyon változatos hely, nagy völgyek és erdőbe vágott pályák is vannak.
Oszt: 4,4,4

Alpe d’Huez
Kicsit hasonló, mint Les Arcs, az Alpok 2 leghosszabb pályájának leghosszabb pályája itt van, a Sarenne, mely 15 km hosszú. Elvileg végig fekete, a gyakorlatban a felső fele. A gleccserén meredek, nem gondozott fekete pályák is vannak. Nagy előnye, hogy nagyon napos. Maga a falu elég hangulattalan, éjszakai élet nem nagyon van. Haladóknak is ajánlott. A katalógusokat nézve érdekes módon középkategóriás áron adják, az egyik legjobb választás ár szempontból. Vigyázat, tavaly kifogtam a szilveszteri hetet, mikor a pályák harmada le volt zárva, pedig a hely elég magasan fekszik, és van egy 3300 m-es csúcs is. Nem elég a hóágyú, a piros és fekete pályák többsége, többek között a Sarenne sem hóágyúzott.
Oszt: 3,5,4

Les Deux Alpes
Nagy pályarendszer, de nem kiterjedt oldalirányban, olyan mint egy nagy cső felfelé. Fel lehet menni 3500-ra, ahol a végén egy ratrak húz egy kötelet, amin fognak a síelők. Így elérhető egy eldugott rész nagyon szép pályákkal. Mikor ott voltam, elég sok pálya le volt zárva, de egyébként egy középhaladóknak való, kb 200 km pályát tartalmazó rendszer. Alpe d’Huez a közelben sokkal jobb.
Oszt: 3,3,4

Val d’Isere
Nagyon nagy pályarendszer (300 km pálya), két föld alatti vasúttal. Val d’Isere és Tignes alkot tulajdonképpen egy egybefüggő rendszert, itt volt a híres férfi lesiklás a 92-es olimpián. Az egyik legjobb liftrendszer ahol voltam, nagyon sok meredek pályával, és off-piste lehetőséggel. Vannak buckásra hagyott hosszú fekete pályák, vannak részek, ahol egy napot el lehet síelni úgy, hogy nem találkozni emberrel. A faluban nagy az éjszakai élet, sok jó étteremmel. A sí könyveim szerint a franciák által legjobban kedvelt terep, de tényleg sok a helyi. Kevés a kezdő pálya, és a faluba levivő pályák is kemények. A második legjobb hely, ahol eddig voltam.
Oszt: 5,5,5

Les Trois Vallees (azaz Három völgy) (Courchevel, Meribel, Les Menuires, Val Thorens)
A világ legnagyobb pályarendszere, fantasztikus hely. Csak szuperlatívuszokban lehet beszélni róla. 600 km pálya van, 200 sílift. Teljesen összefüggő, bár vigyázni kell, nehogy rossz völgyben maradj. Egy-egy hegye önmagában is egy pályarendszer, mint a La Masse vagy a Mount Vallon. Val Thorens nagyon magasan van, de a pályarendszer szélén. Nem itt érdemes lakni, hogy a rendszer könnyebben besíelhető legyen, jobb Les Menuires vagy Meribel. Val Thorensben vannak a legmagasabb pontjai a rendszernek, mindig van hó. Les Menuires Val Thorens alatt van, ugyanaz a völgy, elcsúsztatva. A legrondább falu amit valaha láttam, semmi sincs csak lakótelep szerű apartman komplexumok meg néhány nagy apartmansiló, de mivel a Meribel völgybe vezető gerincre egy kabinnal fel lehet jutni, jobb az elhelyezkedése, mint Les Menuiresnek. Ez különösen hazafelé Courchevelből érezhető. Meribel a középső völgy, ide tartozik Mottaret kicsit feljebb. Itt már vannak erdős pályák is. A Saulaire-ről levezető pálya fantasztikus, hosszú és változatos. A Courchevel völgye a három Courchevelt (három egymás fölötti falu) foglalja magába, talán a legtöbb pálya ebben a völgyben van, picit rövidebbek. Három völgyről oldalakat lehet írni, ide mindenképpen el kell mennie, aki egyszer síelni kezdett.
Oszt: 5,5,5

Svájc

Nálunk kevésbé ismert, mert a legdrágább a felsoroltak közül. Hagyományos tradicionális sí faluk, a nagy pályarendszereik is széttagoltak, ne tévesszen meg senkit, hogy pl St Moritzról 350 km pályát írnak, egyben síelhető jóval 100 km alatt van.

Zermatt
A Matterhornra mindenhonnan kilátás nyílik, nagyon szép hely. Drága, és ünnepekkor nagy a tömeg. Vigyázni kell, hogy hol lakik az ember, mert a liftekig szinte mindenhonnan gyalogolni kell. Van egy földalatti sílift, sok a kabinos lift. Három részre tagolt pályarendszer, a Klein Matterhorn két oldala 1-1 pályarendszer, a csúcson átsíelhető, az egyik fele Cervinia (Olaszország). Jópofa, hogy az ember tulajdonképpen két országban síel egy nap. A harmadik Zermatt másik végéből indul, a Sunegga, Rothorn rendszer, ez viszont csak egy irányban van összekötve a másik kettővel, az is rossz összeköttetés. Évek óta tervezik, hogy megcsinálják normálisan, két irányba, nem hallottam, hogy már kész lenne. Én mondjuk 5 éve voltam, akkor még se híre, se hamva nem volt. Rengeteg a meredek fekete pálya, nagyon változatos a terep, pl. a Klein Matterhorn olasz és svájci oldala teljesen különböző, a svájci meredek és keskeny alul, az olasz rész középhaladóknak kiváló nagy széles völgy. Itt van Európa legmagasabb sífelvonóval megközelíthető pontja (3900 m), ahonnan le is lehet síelni. (Chamonixban talán van egy magasabb pont, de nem lehet lécet felvinni) A legnagyobb szintkülönbségű pálya is itt van, le lehet menni 3900-ról 1600-ra, aki 30 percen belül lemegy, az ügyes.
Oszt: 5,5,4

St Moritz
Széttagolt, egymástól úton kilométerekre lévő pályarendszer, bár 350 km-nek írják az összméretet, a legnagyobb rendszere 70 km. Csak ezen voltam, a Celerina Corviglia részen, mivel egy napra mentünk át St Moritzból. Az árak mellbevágóak, a pályák többsége piros, nagyon szépen gondozva. Sok a modern búrás ülőlift és a kabinos, az utóbbi időben nagy fejlesztések voltak, mivel itt lesz a sí VB jövőre. Akkorra lecserélik a modern liftrendszerbe egyáltalán nem illő hihetetlenül ócska kabinost, ami a Piz Nair gleccserre visz 3000 fölé. Napos hely, viszonylag kevés erdei pályával.
Oszt: 4,4,4

Verbier
Jó adottságú hely, elvileg 410 km-vel a harmadik legnagyobb hely a világon, de nem tűnik akkorának, rendkívül nehezen besíelhető, mert az átkötések nincsenek rendesen kitalálva, és van jónéhány régi lift a kisebb részrendszereken, mint Veysonnaz és Nendaz. Több 3000 m feletti csúcs van, rengeteg off-piste lehetőséggel.
Oszt: 5,5,5

Ahol nem voltam, de a jobbak közé tartoznak még:

Ausztria: St Anton, Saalbach-Hinterglemm, Söll/Ellmau
Franciaország: Avoriaz, Briancon, Megeve, Flaine, (Chamonix)
Olaszország: (Sestriere)
Svájc: Davos/Klosters, Crans-Montana, Saas Fee, Lax/Flims

Észak-Amerika nagy kérdés, legjobb barátom elég sok helyet kipróbált, és azt mondja, nem mérhető össze egyik sem a jobb európai terepekkel, elsősorban a kis méret és a sok erdei vágott pálya miatt.

van pár magazin, "szervezet" aki elkészít időközönként egy-egy ilyen rangsort, de nekem túl gépiesek ezek és csak bizonyos faktorokat vesznek csak a figyelembe. valahol meg is volt nekem..majd előkeresem

nincs valami szervezet ami rangsorolja valamilyen szempontok szerint a síterepeket?
Európai rangsor érdekelne, inkább csak kíváncsiságból.

Sziasztok, én még nem régóta síelek, de ha nem az extraklasszis síterepekről beszélünk, (nem ismerem őket), akkor nem értem miért vannak a francia, osztrák síterepek az olaszok előtt, mivelhogy én még sak napsütötte, tökéletesen kezelt, szinte csak ülőliftes olasz terepeken jártam (ráadásul randomszerűen kiválasztva őket), míg Ausztriában feleannyira sem kezelik a pályákat, sok a csákányos lift, inkább nem süt a nap, mint igen, míg a franciáknál különböző síterepekről hazatérő barátaim egytől egyig a kavicsos, kezeletlen pályákról panaszkodtak. Szóval én nem értem ezt a sorrendet. Persze főleg az átlagos terepekről beszélek, a sorrendet pedig főleg az osztrák és francia síterepek hozzászólóinak szavaiból veszek ki? Nem értem:)