Előzmény és válaszok a Síelésünk kivesézése topikból

A "C" cicatartásra vigyázz, mert azt nem a jó izmok működése alakítja ki! Még véletlenül se érezz izomfeszülést a C két szára között (azaz a külső oldalsó izmokban)... A belső oldalon a hasizmoknak kell keményen dolgozni, ettől előre kerülsz, a csípőszög is kialakul, a terhelés is jól szabályozott lesz, és egyben vízszintes közelben stabilizálod a csípőt, nem fog tudni elbillenni.

Én nem egy lábat értettem ez alatt, csak annyit, hogy a külső többet visz el a terhelésből. Én azt tapasztaltam, hogy komoly tempónál fizikailag lehetetlen csak a külsőt terhelni, ha viszont nem törekszem minden idegszálammal a külső terhelésére, akkor túl sok kerül a belsőre.

Az élváltásnál egyértelműen a belső kezd, és csak később kerül terhelés a külsőre.

Még az is lehet. :-)
A fene tudja, de remélem hamarosan kiderül!

Ha jól értem: C=cica
Tehát "C" testtartás=kifli=banán=akármi

Na, ez a "cicás" tartás is érdekel! Hogy is van ez, ez mire is vonatkozik?

Én is szoktam cicát (cicahátat) emlegetni (és kérni), de én a háttal kapcsolatban azoknak, akik nagyon nyújtott, feszes háttal síelnek, netán előredőlve bógniznak.

Egyébként meg ne érts félre kérlek, én elhiszem, hogy jól síelsz, nem is gyanusítalak "csípőkilendítés bűncselekményével" :-), de nagyon sok síelőnél láttam ilyet (is), ezért írtam róla.

Na, de mi is van azzal a macskával? :-)

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Szerkesztve:
Egyébként (ismét nem neked célzom!), az egyik leggyakoribb -általam látott- hiba a kiflibe kihajoló felsőtest, amitől a súlypont kibillen. Ez persze szinte mindig együtt jár a nem kellően "beengedett" csípővel és a nagyon magas, nyújtott testtartással. Ilyenkor hiába görnyed előre a manusz (gondolva, hogy most "mélyre megyek"), a súlypont ettől rossz helyen marad, nem megy be eléggé az ívközéppont felé.

Ezt csak amiatt írogatom, mert sokan összekeverik a rossz tartás okozta külső sí terhelést a (valóban) nagy tempó és terhelés okozta külső sí terhelésével.

Dehogy jársz tévúton!

Szerintem itt a még nem ill. már nem esete áll fenn. A tanuló még nem tudja (nem meri) terhelni az ívbelső lábat, hisz az az ívbelső léc külső élének terhelését jelentené. Ő azt tanulta, hogy szépen ráterhelünk az ívkülső lábra és így kanyarodunk. A versenyzők meg annyira megerőszakolják a lécek rádiuszát, hogy náluk nagyon erősen hat a centrifugális erő, ezért kerül gyakran lényegesen nagyobb terhelés az ívkülső lábra.
Te meg úgy vagy, ahogy replaci is írja, hogy a körülményektől ill. a kedvedtől, szándékodtól függően terhelsz közel egyformán, vagy pedig versenyzős módon. Mindig terheled mindkét lábad, de teljesen egyformán csak ritkán, többnyire van különbség, a kérdés az, hogy mennyi. Megjegyzem, nálad szerintem olyan is előfordul, hogy az ívbelső lábat terheled jobban, így indítva egy agresszív kanyart...

Értelek.

a belső sí megterheléséről élváltás után pont a napokban diskuráltam ozsival a coach Greges videó kapcsán, úgyhogy ezzel egyetértek.

a csipő kilendülése miatt létrejövő külső léc terhelése szerintem nem állhat fenn semmiképp nálam mert a C -"cica" ( már nem emléxem kitől láttam ezt de megtetszett :D ) betűs tartásra ugye törekszem. igazából ott a lényeg, hogy a megdöntött sí egy kisebb rádiuszú pályára kényszerít, mint ami passzolna a sebbességhez, így fokozottan kell ellentartani a fellépő erőknek , ami a korábban általam leírt példának megfelelően a külső láb terhelésével eredményesebben megvalósítható. itt igazából nem is arról van szó, hogy elhatározom direkt a külső lécet nyomom majd, hanem a fizika kényszerít rá. persze ez akkor jön elő hatványozottan, amikor valóban nagyon megdöntjük a lecet nagy tempónál.

Nem, csak más úton! :-)

Akkor én valami tévúton járok.(?) :-(

Nem csak a GS technikánál működik így SL-nél dettó.

Kösz, ez a 135 fokos térdszög érdekes, ettől kezdve fogom ezt is figyelni! :-)

Hú, mi lett itt? Nem értem...

A válaszodat kösz, átrágom, próbálom (hó híjján :-( )beleképzelni magam.

Mivel kimondottan a gs technikáról írsz, ezért ez kicsit idegen nekem, bevallom. (gs pályában csak alkalmanként van lehetőségem lecsúszni, persze semmi komoly mutatvány)

Ami nekem fura volt, hogy miért jobb egy lábon kiállni egy nagy terhelést, és nem két lábon. (ha nem is ugyanannyira terhelve a belsőt persze)

Élváltás után az ív bekezdésénél -én úgy tapasztalom a tanítványaimnál-, hogy éppen a belső sí határozott terhelése szokott hiányozni. (utcai sízésről beszélek persze)
Pedig a belső sí megterhelése (és kellő élezése) határozott és gyors ívkezdést eredményez(ne). Ellenkező esetben az ívkezdet elnyújtott, vacakolós lesz.
A már megkezdett ívben pedig a völgy felé kibillenő test szokott túlzott külső léc terhelést csinálni. Ennek oka a "kintfelejtett" súlypont, tehát hogy a páciens egyrészt magasan marad, másrészt nem engedi be és le (az ívközéppont felé) a súlypontját eléggé.
Mondom, ez az utcai sízésre vonatkozik, amit írtam. Abból kiindulva nem értettem annyira, amiről beszéltetek.

Persze hiszek nektek, a gs komolyan csinálva más lehet, csak kérdezősködöm. ;-)

Vagy eggyiktől se?

Az jól érzi magát:))

....és aki mindkettőböl?

Vanczi nagyon szépen leírta, az én véleményemet is... pedig egy csöppet régebb űzöm ezt a sportot, mint ő. Szerintem a véleménykülönbség csak a gyökerekből adódik: ki az, akinek van valamennyi versenyzési háttere és ki a az, aki kizárólag csak oktatóktól (nem edzőktől - de akár nagyon jól) sajátította el a "tudást".

na, ezek szerint jól okoskodtam, ugyanezt gondolom mint ozsi, csak más szavakkal írtam le...

Nekem részben a tapasztalat súgja, de a biomechanika szerint is így ok szerintem, mert a repítő erők kifelé hatnak, tehát a külső oldalon tudunk hatékony ellentartani. Másrészt a funkcionális anatómia szempontjából is logikus, mert a láb 135 fokos térdszögnél tudja a legnagyobb erőt kifejteni. Ez a belső lábon nem lenne optimális, ott jóval kisebb szögek alakulnak ki, tehát nem ideális a terhelés elviselésére.

nekem is leesett az állam kb mikor olvastam o.O