Síkrossz

h i r d e t é s

A sísport legifjabb irányzata mindössze néhány éves. Az ihletet a boardercross adta, ahol szintén csoportos rajtot követően küzdik le az akadálypályát és egymást az indulók. Miután az alpin és freestlyle boardosoknak megadatott az izgalom, már nem maradhattak ki a freestyle sízés követői sem. De miből is?
Először is a síkrosszban négy, vagy hat versenyző egyidejűleg rajtol, ami már jelzi, hogy itt a sízők nem az idő, hanem egymás ellen küzdenek. A győztes az, aki a leggyorsabban ér a kapuk között, a döntött kanyarokban, a buckákról repülve, a többieket kielőzve célba. Ez a síkross ( angolul skicross, vagy skiercross ) lényege. A rajt és cél között nagy a tülekedés, és ezt itt most szó szerint kell érteni! Az ütközések, lökések - megfelelő határok között - megengedettek. A versenyzőknek kötelező a bukósisak viselése, és ajánlottak a különféle műanyag védőeszközök, protektorok is, a testre feszülő, áramvonalas lesikló ruhák azonban nem. Durva sportágnak azonban nem nevezhető a síkrossz: az erőszakosabb rántások, ütések és hasonló megmozdulások, az ellenfél kilökése a pályáról kizáráshoz vezethet.

A síkrossz sokoldalú képességeket követel meg a sízőktől. Itt nem elég a gyorsaság és az ügyesség, sokat számít a taktika és a koncentráló képesség is. A versenypálya már magában sem könnyű. Hossza kb. 1 km, amelynek megtétele 40-60 másodpercig tart. A pálya felső szakaszán, a rajtot követő 100 méteren nincsenek akadályok, hogy a sízők gond nélkül tudjanak helyezkedni. Ezután azonban jönnek a szűkítők, az éles kanyarok, a szimpla és dupla ugratók, mogulok és persze a kapuk, amelyeket ha valaki kihagyja, kiesik. A pályák rajza versenyről versenyre változik, ezért is helyeznek a szervezők nagy hangsúly a biztonság érdekében az útvonal bejárására.

Minden futamból csak az első kettő ( hat induló esetén három) leggyorsabb jut tovább, ők többnyire a kanyarokat követő egyenesekben tudnak előzni, próbálkozni és kockáztatni persze bárhol lehet. A test-test elleni sisakos harc addig tart, amíg a feleződésekkel az utolsó futamból kikerül a nap legjobbja.

Az első nemzetközi síkrossz versenyt 1998-ban rendezték az extrém síelők, azóta EB-re és világkupa versenyekre is sor került. Az első évet követően robbanásszerűen megnőtt az érdeklődés a síkrossz iránt. Nem véletlenül: ma ez a sísport legakciódúsabb ága. Idén a Nemzetközi Síszövetség is elismerte az új szakágat, így a svájci Laaxban januárban már a FIS égisze alatt került sor világkupa versenyre.

A legnagyobb síkrossz versenysorozatot a Salomon-Saab párosnak köszönheti a sívilág, a neves sífelszerelés-, illetve autógyártó ugyanis úgy döntött, hogy egyesítik erőiket és megszervezik az új sí-hullám világraszóló futamait. A Saab Salomon Crossmax Sorozatként megismert versenyfolyam a 2001-2002-es szezonban indult 37 versennyel Európa, Ázsia és Észak-Amerika 9 országában. A leglelkesebb női és férfi versenyzők a sísportokban amúgy is jól szereplő havas nemzetek tagjaiból kerülnek ki. Skandinávia és az Alpok országaiból, Japánból, az USÁ-ból és Kanadából érkeznek a legtöbben a versenyekre.

Az idei szezonban immár harmadszor rendezi meg a Salomon és a Saab a világ legnagyobb síkrossz eseménysorozatát. 31 verseny nemzeti bajnokságnak számít, gyerek és profi kategóriákkal is. A nemzetközi sorozat négy versenyből áll, ezek győztese kaphat helyet majd a 2005-ös X-Games küzdelmeibe.