Sziasztok!
Pénteken jöttünk vissza Krippenstein és Dachstein-West terepekről. 3 és fél napot csúsztunk.
Hadd kezdjem azzal, hogy a párom az előző héten nyerte meg az ATOMIC játékot, és vele együtt a lécet, amit két nappal indulás előtt át is vettünk. Szóval nagy volt az öröm.
Január 16-án indultunk reggel. Szállásunk Obertraunban a Seehotel am Hallstättersee volt, amit szintén a sielok.hu-n keresztül találtam és csak jókat tudunk mesélni a panzióról. A szobák szerintem megfelelőek, a szakács remekül főzött végig, és festői környezet fogadja az odalátogatókat. Amúgy magyarok üzemeltetik, és a két ügyintéző-vezető nagyon készséges volt. Halkan jegyzem meg, hogy tervezzük a nyári visszatérést.
Krippenstein:
Első nap napos, második nap szeles, borús idő volt, mindkét nap kb. -10 fok. Hétfőn délután egy bemelegítő csúszással kezdtünk. Itt egy pálya van, de az 11 km hosszú és nagyon változatos; emellett pedig közel 30 km off-piste-vel rendelkezik, így freeride paradicsomként hirdeti magát elsősorban. A kezelt pálya első harmada kopárabb terep, majd ahogy beérünk az erdőbe, megváltozik az időjárás is, és elénk tárul a hallstatti-tó látványa. Háromnapos bérletet vettünk, ami érvényes volt Dachstein-Westre is, és így kaptunk előző napra egy ingyenes sífelvonó-jegyet, amivel fel tudtunk menni a csúcsra, onnan pedig a hosszú pályán lecsúsztunk. Alig voltak, néha úgy éreztük csak mi vagyunk az egész síterepen, ezt tapasztaltuk kedden is. Boardosként néha idegesítően lankás, már-már emelkedő volt a pálya, de ha jó lendületet sikerült vennem, sokáig nem kellett lecsatolnom. Szerintem abszolút szerethető pálya, van egy különleges varázsa, és élmény, hogy kb. 40 percig csúszol lefelé, anélkül hogy liftezni kéne. Párom első nap kipróbálhatta az új lécet, amit pillanatok alatt megszokott és csak jókat mondott róla, egy kivétellel: a súlyára panaszkodott, mivel sokkal nehezebb, mint a régi léce. Ennyi baj legyen
Szerdán még egy fél napra visszamentünk egy hótappancsos túrára a Five Fingers kilátóhoz. Ez külön élmény volt. Csodás innen kilátás.
Aznap délután és másnap a Dachstein-West síterepet vettük be. Korábbi beszámolók, fórumos írások alapján a Russbach-i kabinos felvonónál parkoltunk le. Innen gyorsan fel lehet jutni várakozás nélkül a tetőre. Itt már voltak bőven, de a 70 km elnyelte az embertömeget. Megjegyzem mindkét nap csak az 1-es és 2-es pályákon csúsztunk, szerdán idő hiányában, csütörtökön a szakadó eső miatt nem mentünk át a többi pályára, így ide még vissza kell jönnünk. Finom jegyzem meg, hogy csákányos lift visz át a többi pályához, és boardosként nem igazán kedvelem eme liftfajtát.
De a két említett pálya szuper. Szélesek, megfelelően hosszúak. Kellemeseket csúsztunk itt is, még a szakadó eső sem zavart minket. A kesztyűink kivételével bírta a ruházat. Ajánlom a 2-es pálya közepénél fekvő Gosaustub’n Hüttét, ami a lentről induló négyüléses lift felső végén található.
Péntekre megérkezett a rossz idő, így igyekeztünk minél gyorsabban kijutni a régióból.