Szerdén este befejeződött az első SKI C.U.L.T. Level D tréning.
Kedden komoly mélypontot élt meg a csapat, pedig elvileg az összefűzött kanyarokkal pont a sikernek kellett volna megjelennie (a StrongBase-nél pont ez történt: ahogy két kanyart összekapcsoltunk, gyönyörű dinamikák jelentek meg).
A Level D-n viszont inkább a görcs volt a jellemző. Mindenki mindent nagyon pontosan meg akart csinálni, és hogy még rontsunk a helyzeten, meg is akarta érteni. Sítanulás esetén ez a garantált kudarc kulcsa.
Másnap egész nap ezen ettem magam, ritka pocsék napom volt miatta. A rendszerről tudjuk, hogy jól van összerakva, a gyakorlatokról kipróbálva tudjuk, hogy hatniuk kell, egyszerűen nem létezik, hogy kudarc legyen, és ne történjenek meg az elvárt mozgások.
Estére persze megfejtettem: a rendszerünknek szándékokat tanít, bizonyos célok elérése veszi rá a síelőt. A síoktatók pedig mozgásokat akartak tökéletesen megcsinálni, minden részletükben. Ez a kettő ellentmond egymásnak és kizárja egymást.
Ezt meg is beszéltük, egy kicsit módszert is váltottunk, a kivitelezésről is értekeztünk, és a pályára érve megtörtént az elvárt csoda: meglettek a mozgások. :-)
Sítechnikai szempontból az alapiskolát vizsgáljuk a hóekeívig: és bizony mindenki megfelelt a kivitel szempontjából. Még neki kell futniuk a vizsgatanítás(ok)nak, és oktathatják a módszert. (Na és persze járniuk kell a évente többször a továbbképzésekre-konzultációkra).
Egészében: rendkívül fárasztó tréning volt, de nagyon nagy benyomásokat tett rám. Sem síoktató**/*** tanfolyamon, sem nemzetközi workshopokon nem tapasztaltam még ilyen intenzív szakmai munkát (ebben nagy szerepe van a közismert kekeceknek... ;-) ). Egészen biztos vagyok abban, hogy ahogy a módszer hat a sítudásra, és bizonyos érési folyamat után egyre fejlődve alapozza meg a jó síelést, ugyanúgy ez a tréning is ilyen érési folyamattal nagyon be fog avatkozni mind a 14 résztvevő oktatói munkájába.
Erre az is esélyt ad, hogy már most néhány aktívan gyakorolják felügyelet mellett a módszer oktatását, és úgy tűnik még többen kapcsolódnak be ebbe.
Az sem lényegtelen, hogy 14 síoktató a magyar síoktatói szakmát tekintve jelentős létszám. Ha hozzávesszük, hogy már többen érdeklődtek egy újabb átképző iránt, és hogy a mi síoktatói tanfolyamunkon értelemszerűen ezt fogják tanulni a jelöltek, nagyon biztató a helyzet. Egy teljesen újszerű elem jelent meg a síszakmában a kínálati oldalon. Hazabeszélve nyilván azt gondolom róla, hogy nagyon jó mozgásokat lehet vele megtanítani, viszonylag egyszerűen. A síoktatóknak megvan a lehetősége, hogy megtanulják, méghozzá egy olyan tréningen, amelyik nem átlagos, itthon pedig biztosan előzmény nélküli. A síoktatók részéről megjelent egy rendkívül szimpatikus, áldozatkész, érdeklődő, odaforduló hozzáállás, amelyikben kézzel foghatóan érezhető a szakma iránti alázat.
Másodlagos haszon, hogy minden ilyen tréningen (de a StrongBase-jellegű oktatásokon) mi is nagyon sokat tanulunk, és a módszeren is sokat tudunk fejleszteni. Már gondolkozunk pl. a következő átképző tréningen, és a felépítésben nagyon sok mindenen fogunk változtatni.
Ilyen egy jó hét.