Elindult a Mátraszentistváni Sípark négyévszakos fejlesztése

A síközpontot üzemeltető többgenerációs családi vállalkozás 22 éve működteti fenntartható szemlélettel a Síparkot, és a mostani beruházást is azért indította el, hogy a Felső-Mátra egyik legfontosabb aktív turisztikai központja a következő generációk számára is értéket teremtsen.

Az infrastrukturális fejlesztések saját forrásból, banki hitelből és Mátraszentimre Önkormányzatának partnerségével valósulnak meg. Hosszú előkészítés, valamint alapos, három vegetációs ciklust is felölelő környezetvédelmi hatásvizsgálat és engedélyezési folyamat után végre megkezdődhetett a Mátraszentistváni Sípark, hazánk legnépszerűbb téli sportközpontjának bővítése, az új négyüléses felvonó telepítése – tudtuk meg György Bencétől, a síközpont sajtószóvivőjétől. A korábban megvásárolt felvonó csaknem három éve várja, hogy végre felállíthassák új helyén. Erre a döntésre nemcsak az üzemeltetők, hanem a síelők, a kiránduló családok és a térség turisztikai szereplői is régóta vártak.

A beruházás a tervek szerint decemberre elkészül, ehhez azonban feszített munkára van szükség. Az új felvonót így már a következő téli szezonban használhatják a vendégek, jelenleg pedig a nyomvonal előkészítése zajlik. Aki mostanában jár a környéken, láthatta a terepelőkészítés nyomait, amelyek kérdéseket is felvethetnek a természetjárókban. A síközpont sajtószóvivője ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: a beruházás helyszínének kiválasztását gondos tervezés előzte meg. A fejlesztés jelentős része olyan belterületi, illetve korábban beépítésre szánt területen valósul meg, ahol mintegy 15 hétvégi ház is felépülhetett volna, sőt korábban egy többszintes villa építése is tervben volt. Az előző tulajdonosok által hátrahagyott betonkerítés és betonút bontása már el is kezdődött. Fontos szempont volt, hogy a fejlesztés teljes egészében a Mátrai Tájvédelmi Körzet határain kívül valósuljon meg, ezért évekkel korábban ezt a területet jelölték ki. Az erdős területek érintettsége az új felvonó nyomvonalában rendkívül csekély, ugyanakkor elkerülhetetlen volt, mivel a hegytetőre csak így lehetett feljutni. A szükséges fakivágások szigorúan a vegetációs időszakon kívül zajlottak, a sípálya szegélyének számító sávban pedig idén tavasszal már több ezer facsemetét ültettek el.

Érdemes megnézni a régi archív fotókat is: évtizedekkel ezelőtt a Felső-Mátra arról volt híres, hogy kaszálók és szántók vették körül a falvakat, vagyis a tájkép történetileg is nyitottabb volt. Ma ezek a vadvirágos kaszálók sok helyen visszaszorulóban vannak. A legelők és szántók művelésének felhagyása, valamint a természetvédelmi célú kaszálás elmaradása miatt több terület elbozótosodott, a Natura 2000 irányelvek szerint értékes kaszálók pedig jelentősen visszaszorultak. Ez a folyamat játszódna le a Sípark korábban elkészült, gondozott részein is, ahol a természetes beerdősülést a Sípark és a Nemzeti Park több évtizedes együttműködésével sikerült megállítani és visszájára fordítani. Ennek keretében a sípályák területének kezelését, annak munkaerő- és költségvonzatát a Sípark saját forrásból vállalja, miközben a munkák természetvédelmi szempontok szerint zajlanak. A mozaikos kaszálásnak és a rendszeres gyepkezelésnek köszönhetően ma már számos védett faj egyede figyelhető meg a jelenlegi sípályák növényzetében, a gyepek zsugorodása pedig megállítható. A beruházás kapcsán hangsúlyos szerepet kap a négyévszakos jelleg. Bár Mátraszentistván a sípályákról lett ismert, a Felső-Mátra a hómentes időszakokban is sokat kínál. A tervezésnél az volt a cél, hogy egész évben lehetőséget teremtsenek a kikapcsolódásra és az aktív időtöltésre ebben a festői környezetben, ahová Budapestről és több nagyvárosból is viszonylag gyorsan, akár másfél órán belül el lehet jutni.

A felvonó nyáron és ősszel libegőként működik majd, és a Kúthegy tetejére szállítja a kirándulókat. Az újabb hétvégi házak helyett pedig mátrai népmesére épülő és alpesi hangulatú gyermekjátszótér és pihenőhely várja majd a látogatókat. A felvonó alatt télen sípálya működik, a hómentes időszakban pedig kerékpáros flowline pályaként is használható lesz. Télen természetesen továbbra is a síelésé lesz a főszerep. A településen élők is sokat várnak a beruházástól: a négyévszakos működés több vendéget, hosszabb tartózkodási időt jelent a szálláshelyeken, és stabilabb munkahelyeket teremt. Ma már nemzetközi tendencia, hogy a síközpontok nyáron is aktív turisztikai célpontként működnek.

A téli újdonságokat illetően érdemes megjegyezni, hogy az osztrák turisztikai hivatal reprezentatív kutatása alapján Magyarországon mintegy 800 ezer síelő van. A Sípark küldetésének érzi, hogy minél több gyereknek biztosítson itthon is lehetőséget a síelés alapjainak elsajátítására. A komplexumot egy átlagos téli szezonban több tízezer vendég keresi fel, a síiskolai oktatásban részt vevők jelentős része pedig gyerek, ezért a fejlesztés a családok téli testmozgása szempontjából is kiemelt jelentőségű. Elkezdődött a síiskola megújítása is. A két új, fedett varázsszőnyeg alkatrészei már megérkeztek a hegyre. Ezek a mozgójárdák kényelmesebbé és biztonságosabbá teszik a kezdők és a gyerekek oktatását. Telente sokan keresik fel a Mátrát szánkózás céljából is. Ezt a jelenleg sokszor rendezetlen helyzetet is szeretné a létesítmény a mozgójárdák használatbavételével kezelni. Céljuk, hogy a szánkózást és a sízést térben és időben is elválasszák.

A fejlesztés egyik legfontosabb célja, hogy a gyerekek és családok kulturált, biztonságos és elérhető körülmények között sportolhassanak a Mátrában. A fejlesztés azt is üzeni, hogy minőségi, családbarát hegyvidéki turisztikai szolgáltatásoknak nemcsak a környező uniós országok ismert hegyvidéki térségeiben van helyük, hanem Magyarország vidéki régióiban, így a Mátrában is.

Az aktív turizmus fejlesztése mellett sokan aggódnak a klímaváltozás és a vízhiány miatt, és vannak, akik kritikusan tekintenek a hókészítésre. Az üzemeltetők maguk is közvetlenül érzékelik a klímaváltozás hatásait, a havas napok számának csökkenését és a csapadékeloszlás megváltozását. A mostani beruházás során – vízügyi szakemberek bevonásával – ez a tényező is kiemelt szempont volt.

Talán keveseknek jut eszébe, de a Mátraszentistváni Sípark egy kedvező mikroklímájú, magaslati völgyben fekszik, ahol a helyi domborzati adottságok kifejezetten előnyösek a hókészítés és a körforgásos vízgazdálkodás szempontjából. A pályák egy vízgyűjtőn belül fekszenek, és a hóolvadás után keletkező víz jelentős része természetes módon a pályák alján található gyűjtőpont, az alsó víztározó felé tér vissza.

A Sípark hókészítési rendszere ezért nem egyszeri vízfelhasználásra, hanem körforgásos logikára épül. A víz télen hóként kerül a gyepes pályákra, tavasszal fokozatosan olvad el, és jelentős részben visszagyűjthető. Nincs technológia veszteség, közel 100%-a a környezetben marad. A fejlesztés részeként a pályák vízrendszere is korszerűsödik. Az új drénmegoldások javítják az olvadékvíz visszagyűjtését, a tározók pedig turisztikai értékük mellett télre elraktározzák a vizet. Ebben rejlik a rendszer ritka, hármas haszna. Ugyanaz a víz télen a síelést szolgálja, tavasszal lassan visszajut a tájba, közben pedig segíti a rétek és a környező erdők vízellátását. Ez a szemlélet illeszkedik a víz helyben tartásának országos céljaihoz és a táj vízmegtartó képességének javításához.

A gyepek vízmegtartó szerepe természetvédelmi szempontból is fontos. Segítik a csapadék beszivárgását, a talaj vízháztartását és a felszín alatti vízkészletek utánpótlását. A Sípark esetében a télen kijuttatott hó éppen ilyen gyepfelületeken olvad el fokozatosan. A hókészítés ebben a rendszerben így nem a víz elvételéről, hanem a víz helyben tartásáról, visszaforgatásáról és késleltetett visszajuttatásáról szól.