Újabb mérföldkő: felkerült a felvonó szállítókötele a Síparkban

A fejlesztés jóval túlmutat a téli sportokon: az új infrastruktúra alapozza meg, hogy a felső-mátrai létesítmény egész évben működő, fenntartható családi élmény- és aktív turisztikai központtá váljon.

Látványos szakaszába lépett a munka a Felső-Mátrában: miután mind a nyolc tartóoszlop a helyére került a Kúthegy oldalában, a napokban a felvonó legfontosabb elemét, a hatalmas szállítókötelet is felhelyezték a görgősorokra és a fordítókerekekre. A különleges műszaki műveletet az osztrák kivitelező csapat végezte el egy előkötél segítségével, majd a világ egyik vezető kötélgyártója, a svájci Fatzer szakemberei vették át a terepet. A vaskos acélkötél végtelenítését egy Svájcból érkezett kötélfonó mester irányításával, kézi és gépi precizitást ötvöző szakmunkával végezték el a helyszínen. „Ez egy valódi mérföldkő a beruházás történetében, hiszen a kötél felhelyezésével és összefonásával a felvonó elnyerte végleges, a tájban is jól látható kontúrját. Hazai szinten is ritka esemény, hogy egy ilyen komoly, világszínvonalú technológiát képviselő ülőlift épüljön, hiszen Magyarországon jelenleg mindössze nyolc-kilenc hasonló berendezés működik” – emelte ki György Bence, a Mátraszentistváni Sípark sajtószóvivője.

Világszínvonalú technológia és másfél kilométeres csúszás

Az új négyüléses Doppelmayr felvonó technológiájában és kényelmében megegyezik a Síparkban kilenc éve átadott, a látogatók körében rendkívül népszerű Panorámalifttel. A világpiacot vezető osztrák Doppelmayr cég szakembereinek bevonásával épülő, gyorsítószőnyeges berendezés mintegy 525 méter hosszon, 95 méter szintkülönbséget leküzdve, alig három és fél perc alatt juttatja majd fel az utasokat a Kúthegy 882 méter magasan fekvő csúcsára, óránként akár közel 2400 fős kapacitással. A felvonóhoz kapcsolódó új, piros és kék szakaszokkal rendelkező lejtővel a meglévő pályarendszerbe csatlakozva akár másfél kilométer hosszan lehet majd egyben lecsúszni a völgybe. A kivitelezés a kötél felhelyezése után sem áll meg: a következő hetekben a gépészeti elemek, a hidraulikus hajtás, a hajtómű és az elektromos vezérlés összeszerelése zajlik. Ezt követi a székek felhelyezése, majd a rendszer finomhangolása és a szigorú terheléses féktesztek, amelyek során homokkal töltött súlyokkal modellezik a maximális utasterhelést a hatósági engedélyezési eljárás megkezdése előtt. Mindeközben a kezdőket és a síiskolásokat kiszolgáló Síoktató Parkban már el is készült két új, 60 és 80 méter hosszú, átlátszó polikarbonát alagúttal fedett SUNKID mozgójárda („varázsszőnyeg”), amelyek óránként 3350 fős elméleti kapacitásukkal nemcsak az oktatást teszik kényelmesebbé, de lehetővé teszik a síelés és a szánkózás biztonságos, térbeni és időbeni szétválasztását is.

Négyévszakos modell a gazdasági fenntarthatóságért

A fejlesztés célja egy olyan négyévszakos, visszafogott léptékű és környezetbe illő családi élménypark létrehozása, amely a játszva tanulás módszerével lehetőséget teremt az aktív kikapcsolódásra és a környezeti nevelésre egyaránt, tavasztól őszig pedig a gyalogos és kerékpáros turizmust is kiszolgálja. A hegyi környezet kellemes klímája nyáron is kimondott vonzerőt jelent. A rendkívül meleg időszakban különösen is érzékelhető, hogy Mátraszentistván környezetének vonzereje is egyre inkább felértékelődik.

A hegytetőn mátrai népmesei elemekre épülő, alpesi hangulatú hegyi játszóteret, családi pihenőhelyet, egyensúlyérzék-fejlesztő motorikparkot, erdei csúszdákat és interaktív tanösvényt alakítanak ki, a felvonó alatt pedig kerékpáros flowline pálya várja majd a bringásokat. A koncepció lényege, hogy a családok a libegővel feljutva, lefelé sétálva egy egész napos, természetközeli, aktív mozgásélményt kapjanak, amely valódi alternatívát nyújt a digitális eszközök és a képernyők világa helyett. A négyévszakos működés a klímaváltozás és a megnövekedett energiaárak mellett a hosszú távú gazdasági fenntarthatóság alapköve. A szezonális ingadozások kisimításával a jelenleg télen 110–120 főt foglalkoztató – és ezzel a térség legnagyobb munkáltatójának számító – Sípark egész éves, stabil munkahelyeket tud teremteni, miközben a megnövekedett vendégforgalom a Felső-Mátra szálláshelyeinek és vendéglátóinak is kiszámítható megélhetést biztosít.

Családi magánberuházás – épületek helyett zöldterület

A Mátraszentistváni Síparkot egy 100 százalékban magyar tulajdonú, többgenerációs családi vállalkozás építi és üzemelteti több mint két évtizede. A kúthegyi infrastruktúra-fejlesztést a család teljes egészében saját forrásból és bankhitelből finanszírozza, 12–15 éves megtérüléssel számolva.

A beruházást három vegetációs ciklust felölelő, független szakértők és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság bevonásával zajló környezetvédelmi hatásvizsgálat előzte meg. A fejlesztés teljes egészében a Mátrai Tájvédelmi Körzet határain kívül valósul meg: a Sípark kis hegyi falvak ölelésében fekszik, döntően belterületi, korábban beépítésre szánt magáningatlanokat vásároltak meg a projekthez. Ennek köszönhetően azon a területen, ahol a korábbi tervek szerint 15–20 hétvégi ház épült volna fel, most a régi betonkerítések elbontásával mindenki számára nyitott, sportolásra és kirándulásra alkalmas zöldterület jön létre.

Körforgásos vízgazdálkodás és védett hegyi kaszálók

A kivitelezés és az üzemeltetés során a környezetvédelmi szempontok kiemelt szerepet kapnak:

• Körforgásos vízgazdálkodás: A hegyvidéki tározókban a csapadékban bővelkedő időszakokban összegyűjtött, valamint a hóolvadás után visszagyűjtött vizet tárolják. A kis tavak visszatartják a hegyoldalról egyébként gyorsan lefolyó vizet, így az a szárazabb időszakokban is rendelkezésre áll az újbóli felhasználáshoz. A betározott víz télen hóként védi a gyepet, tavasszal pedig fokozatosan olvad el, táplálva a talajt, a réteket és az erdőket. A hótakaró hosszabb ideig helyben tartja a csapadékot, a lassú olvadás pedig segíti a víz beszivárgását és elraktározódását a talaj rétegeiben. Később a beszivárgott olvadékvíz jelentős részét drénrendszereken keresztül visszagyűjtik az alsó tározókba, így a víz közel 100 százaléka a helyi természetes körforgásban marad. A tavak nyáron, az extrém aszályos időszakokban több száz védett kétéltűnek és hüllőnek nyújtanak nélkülözhetetlen élő- és szaporodóhelyet, emellett tűzivíztározóként is szolgálnak. Ez a hegyvidéki vízmegtartás sajátos formája, amelyben az aktív turizmus feltételeinek megteremtése és a tudatos vízgazdálkodás kéz a kézben jár.
• Élőhelyvédelem és vadvirágos rétek: A sípályák tervezett nyomvonala a többéves szakmai egyeztetés során, hatósági javaslatok alapján többször módosult. Egy tervezett pályaágat elhagytak, egy meglévő pályaszakaszt pedig kivettek a tervekből az ott kialakult értékes növényzet megőrzése érdekében. A helyzet sajátossága, hogy éppen az egyik sípályaként használt terület rendszeres kaszálása és gondozása segítette elő a kedvezőbb állapotú, természetvédelmi szempontból értékesebb gyep kialakulását. A fejlesztés ezeket a területeket megőrzi, és helyettük kevésbé értékes, elbozótosodó részek megújítását helyezi előtérbe.

A családi vállalkozás emellett saját költségén további 3,6 hektárnyi egykori hegyi kaszáló helyreállítását és mozaikos kaszálással történő természetvédelmi kezelését vállalta. Ezzel olyan vadvirágos réteket őriznek meg és állítanak helyre, amelyek rendszeres gondozás nélkül fokozatosan becserjésednének, majd eltűnnének. Fenntartásuk a táj jellegzetes arculatának megőrzése mellett a lepkék és más beporzó rovarok számára fontos, fajgazdag élőhelyek fennmaradását is szolgálja.