Szép volt, jó volt, hasznos volt! :-)
Én legalábbis így láttam. Persze kell, hogy ülepedjenek a dolgok, sőt még az is lehet -gyakori dolog és normális-, hogy a frissen tanultak, gyakoroltak igazán nem is akkor rögtön, hanem kis kihagyás után, a következő síeléskor jönnek elő igazán, és épülnek be a mozgásba. Kell az agynak is idő, hogy mindent a helyére rendezzen, meg sokszor másmilyen körülmények között (még)jobban összeáll a dolog.
Látva benneteket, én mindenkinél láttam valamilyen fokú "megvilágosodást", remélem ti is éreztetek valami ilyesmit az éhség és fáradtság mellett. :-)
Aki nem volt, annak annyit, hogy az esti csapattal a kemény pályán különösen fontos időzítésekre, terhelésekre, élen forgatásokra hegyeztük ki a foglalkozást. Az odafigyelés meg is hozta a gyümölcsét, már tegnap láthatóan stabilabbá vált mindenki a viszonylag kemény, itt-ott "szürkébe hajló alapú" :-) pályán. Ez persze később még jobb lesz, mert mint mindennek, ennek is ülepednie kell.
És persze nem csak az este volt eredményes, hanem a délutáni foglalkozás is. Azt hiszem, sikerült valakinek az önbizalmát és lelkesedését kicsit megtámogatni, és megmutatni, hogy nem egy nehéz dolog ez a síelés, hanem egy logikus, érthető, és leginkább bárki által megcsinálható dolog. És ha meg netán megtorpan valaki a fejlődésben, akkor nem kell megijedni, hanem olyanhoz fordulni, aki tudja és megtanítja a továbblépés útját.
És én is elfáradtam kicsit, de ezt a fáradtságot nagyon szeretem, ez olyan jó fajta... :-)