Szia Gyula!
Öreg róka vagyok, sok mindent megéltem.
Akkor egy kis horror, már sok éve történt.
Hajlított, kinyújthatatlan térdekkel szedtek ki az autóból, és ölben vittek be az ügyeletes kórház ügyeletére.
Azt mondja a doki, hogy nosza, nyújtsam csak ki a lábam. Mondom, nem tudom. Na, mondta, majd mindjárt meggyógyítom, s ránehezedett a 102 kilójával.
Én üvöltöttem, ő, na ugye!
Nehéz "gyógyulás" volt, mint egy év múlva kiderült, nem is volt az. Nagyon kezdett fájni hátul a térdhajlat.
Most már nem nyugodtam, igazi orvosra vágytam. Egyike volt az illetőknek, akik elterjesztették/betanították MO -n az artroszkópos térdműtétet.
Hát, az egy éve elszakadt keresztszalag zsugorodott vége bújt ki hátrafelé. Nem volt mit tenni, ki kellett szedni, mert már annyira zsugorodott, hogy összevarrni nem lehetett.
(Formalinban megvolt majdnem 10 évig, de már felszívódott.)
Doki ajánlotta, tegyünk be műszalagot. De én féltem. Mert egy vidéki kedves hölgyismerősömnek az egyik megyeszékhely térspec guruja rövidre szabta a szalagot, és aztán egy évig csak harmadáig tudta hajlítani a térdét. Aztán ki kellett szedni.
Nekem ma sincsen se igazi, se mű keresztszalagom. De eszközöm van. A doki ajánlotta. Síelni ugyan tudok nélküle is. De amikor egy tekintélyes csavart repülés után landolok valahol, a bárhogy megerősített izomzatból nagyon hiányzik a szalag.
De a fém, az azért mégis csak más. Az erősebb, mint az eredeti. Nem a levegőbe beszélek, megéltem néhányszor. Egyszer elgázolt oldalhátulról egy 100 kilós pali. Keményen benne álltam/dőltem az ívben, és az MB5 vitt, mint a mozdony. Én is repültem, de ő nagyobbat. Pedig én csak 70 kg. vagyok.
A torna is fontos, persze. Azóta volt már igazi életveszélyes sérülésem is. 6 órás műtéten dolgozott rajtam 3 professzor a grazi klinikán.
Egy éves kemény rehab -on csontig izzasztott a gyógytornász. Akkor még meg lehetett oldani, hogy házhoz jött. Utálnom kellett volna, de valósággal beleszerettem, annyira hasonlított fiatalkorom imádott, gödrös pofácskájú híres/bájos színésznőjére.
Nos, a térvédő(ket) most is felveszem, ... ha el nem felejtem.