Múlt szombaton mi is megnéztük a selmecbányai lejtőt. Olvasván az előttem hozzászóló sorait, mi valószínűleg egy párhuzamos univerzumba csöppenhettünk.
Ugyanis az az 5 perc várakozás valójában 10 volt. Kíváncsiságból több alkalommal mértük a sorban állás idejét.

A pálya valójában csak 11-ig volt jó. Ezt követően a meredekebb szakasz már szörnyen buckás volt és előbukkant a tömör jég is. Így a kezdők egy része lógó orral, lecsatolva küzdötte le a kihívást. Másik fele tudását túlbecsülve kelt-feküdt és törte össze magát vagy éppen szerelvényt igazított szaporítva a buckákat. Kora délutánra a felső harmad már csak a buckasízők számára volt élvezhető. (közöttünk sem volt kezdő)
Több szlovák pályán síeltem már, de ez egy gladiátor képző a többihez képest. Ennyi figyelmetlenséget eddig sehol sem tapasztaltam. Valószínűleg itt bevett szokás, hogy átcsúsznak, átgyalogolnak vagy éppen boarddal átfókáznak az ember lécén.
Szemtanúja voltam hihetetlen mennyiségű bukásnak és egy brutális ütközésnek, melyben természetesen a vétlen fél húzta a rövidebbet.

Kezdőknek és gyerekkel síelőknek egyáltalán nem ajánlom. Az oldalsó 200m-es tárcsás felvonót csak teljes viteldíj ellenében lehet használni. Normális helyeken az ilyen ingyenes.
Kikapcsolódásra vágyók vigyenek magukkal nyugtatót! Szükség lesz rá a sorban álláshoz.

Az étterem árai barátságosak, de a sorban állás itt még embert próbálóbb 20-30perc és nem árt némi szlovák műveltség a félreértések elkerülése végett.