A tavalyi jelenlét kimaradt, de az idén megint jártunk ott (múlt vasárnap jöttünk haza). A 10 nappal azelőtti eső miatt, csak a Csipike pálya működött, nagy sajnálatunkra - mert a Miklós-pályára végre egy normál csákányos liftet szereltek időközben. Ennek ellenére, végül is, kellemeseket csúsztunk az egyedüli működő részen, túlzott tömeg sem volt, a Bónis hütte pedig pótolta a jobb pályákat némi szászrégeni barna komló tartalmú folyadék révén... Az egy külön élmény volt például, hogy a néhány perces sorállás alatt a jelenlevőkel örömmel tárgyaltuk, teljesen ismeretlenúl, Miklós Edit SG eredményét (ő lévén a környék egyik elszármazottja, a még mindig odatartozó Tófalvi Éva mellett). Ami még fontos: végre beszereztek egy Bombardier ratrakot, amit használnak is (ellentétben az előző évekkel), ezáltal minden nap jó a pálya minősége...