Szia!
Hát ez érdekes. Úgy véled, hogy amikor egyes szám harmadik személyben fogalmazok, akkor magamra gondolok?
Vagy úgy véled, hogy nekem állást kellene foglalnom az ő felfogásáról? Közöm nincsen hozzá, még soha semmi hasznom nem származott abból amikor a mások dolgába ütöttem az orrom.
Én csinálom a magam dolgát, (aki ismer, már síelt velem, figyelmesen olvassa amit írok, netán volt a tanítványom), az jól tudja, hogy amit én csinálok, az ennek homlokegyenest az ellenkezője. Azért említettem, mert nem minden tanulság nélkül valónak gondolom a jelenséget. Lám, te is felfigyeltél rá.
Azért szégyen ide, szégyen oda bevallom, hogy bár munkámban fontosak a pedagógiai elvek, a fontossági sorrendemben előrébb való a tanuló általi megértésen alapuló gyakorlás, beidegezés. Ez 3 éves korban még nem lehetséges, 10 - 12 éves korban azonban nem ritka, hogy ebben már jobbak, mint a felnőttek.
Üdv.:Replaci
Keresés
5 cm
