Kedvenc nyári helyeim

Schneeberg 2014.04.19

A hét közepén aggódva néztem, a szombati célpontunk webkameráit, ahol is szakadó hó látványa tárult elém. Szerencsére kicsit megenyhült az idő és így nekivághattunk a túrának. Zalaegerszegről kényelmesen 2 óra 45 perc alatt a Salamander lift parkolójában voltunk, a Neukirchenből Puchberg-re vezető 26-os szemnek nagyon kellemes látványt nyújtott, idén még jövünk bicajozni is.

A választott útvonalunk a klasszikus út a Losenheim parkolóból a sárga jelzést követve az Edelweißhütte, Fadensteigen át a Fischerhüttéhez majd a csúcshoz vezetett.
http://www.bergfex.at/sommer/niederoesterreich/touren/wanderung/41663,schneeberg-2076m-klassisch-von-losenheim-ueber-den-fadensteig/

Kellemes 10 fok fogadott a parkolóban, ahol rétegesen öltözve szépen elindultunk felfelé a sárga jelzést követve. Aki kényelmesre akarja venni, ezt a szakaszt megteheti az ülőlifttel is, de hát mi nem azért jöttünk. Így szépen lassan a sípályán, és az erdőben -ahol lassan megjelent a hó- felérünk az Edelweißhüttéhez, ahol egy rövidet pihentünk majd folytattunk az utunkat tovább. Immáron már a fenyőerdőben kellett haladni, hóban, itt már jobban oda kellett figyelni hiszen a sziklákon folyt le az olvadó hóból táplálkozó kis patak. Kiérve az erdőből megláttuk a következő szakaszunkat a Fadensteig-et.

Itt már elfogytak a fák, immáron kósza törpefenyők között kell haladni az egyre inkább kavicsossá, sziklássá váló terepen. Az első sziklák mászása után lehet is előcsomagolni a fényképezőket, innen már a látvány megörökítésért kiált.
A Fadensteig középső részénél már használni kell a kezünket is, a gerinc előtt közvetlenül pedig már drótköteleket találunk. Az egyik szakasznál kell is mindenképpen hiszen a hegyoldal tiszta hó, és senki nem szeretne legurulni.
Majd szépen lassan felérünk a gerincre.

Ahol is kellemes szellő és egy jó hosszú plató fogad minket, csalóka a táj hiszen már olyan közelinek tűnik a cél, de a hóban baktatva jóval hosszabb mint gondolná az ember. Szépen lassan felérünk a Fischerhüttéhez ahol már elő kellett kapni a téli sapkát az "ebéd" elfogyasztásához. Itt egy magyar csoportba botlottunk, egy fiatal lány jött oda hozzám, hogy xy helyen van az autójuk merre induljanak.
Gondoltam jó embertől kérdezi, aki most van itt először is térképe sincs. Elkértem a térképet, és eszembe jutott, hogy a hütte előtt volt egy tábla. Leballagtunk, majd legjobb tudásom szerint tanácsot adtam. Remélem leértek sikeresen :)

Ezután átballagtunk a csúcskereszthez, ahol is ismét egy magyar csapatba botlottunk. Úgy tűnik a húsvéti hétvégét többen is aktívan töltötték honfitársaink közül. A fotózkodás után elindultunk lefelé a hegyoldalban. Itt nagyon figyelni kellett mivel az olvadó hó borzasztóan csúszott. Az útvonal végig ki van botozva, a víznyelők (most inkább hónyelők) miatt csak óvatosan szabad elmozogni, mi követtük az útvonalat.

Lassan beértünk a törpefenyős erdőbe, ahol talán a legnagyobb figyelem kellett mivel szűk volt az út, sziklás a terep és folyt le a víz is. Leérve a hegyoldalból sokáig a fenyőerdőben hóban baktatva majd egy úton jutottunk el vissza az Edelweißhüttéhez. Egyedül a végén tértünk le az útvonalról, itt nem kacskaringóztunk a Losenheim úton hanem nyílegyenesen le a dombon a parkoló irányában.
Lefelé az alsó liftállomáson meglehetett csodálni a Losenheim-i sípálya hóágyú armadáját. Három TF10-es, T40-esek és szép nagy darab Lenko gépet aludták nyári álmukat. Visszaérve a parkolóhoz, átöltözés után elkezdett szakadni az eső, ami végig kísérte egész egész haza utunkat.

Összességében egy nagyon jól sikerült túra volt, nyáron még visszatérünk az biztos, már csak azért is mert a Schneebergbahnt kiszeretnénk próbálni. A túra útvonala végig követhető, kiválóan jelzett. Előképzettség nem kell hozzá, csupán egy jó bakancs és erőnlét.