Kissé megkésett beszámoló Civetta régióban tett március első heti síelésünkről. Szállásunk Zoldo Pecol-ban volt, 30 méterre a 31-es kabinos völgyállomásától, tehát abszolút pályaszállás, igényes, három légteres, jól felszerelt max. 7 főre igénybe vehető appartmanok, melyhez fűtött sítároló is járt. Tulajdonosok is teljesen korrektek, ha valaki ebbe a régióba készül jó szívvel ajánlom: Casa Balaestra néven lelhető fel.
Hóból nem volt hiány, hihetetlen mennyiségek estek a tél folyamán, a tömeg a farsangi hét ill. az észak olasz síszünet ellenére tolerálható volt, max 2-3 perces sorbanállás fordult elő a terepen. Az szállásunknál lévő 12 fős állókabinoshoz tartozó 38-as pályát inkább pirosnak mondanám, a 39-es világospiros, de relatíve szélesek, jó lentülettel lehet rajtuk végigmenni, számomra úgy tűnt, ezek a pályák tartján magukat a legjobban a terepen, a magas igénybevétel ellenére sem buckásodtak a nap végére sem, pedig napközben röpködtek a plusszok. A hét négy napján éjszakai sízésre is van lehetőség, melyre a többnapos bérletek érvényesek, szerintem ezt sem érdemes kihagyni. A 40-es pálya a tetejétől eltekintve világoskék, erről lehet egyrészt átcsúszni fennebb a 39-s buborékoshoz, míg alul a síterep nagyobbik felére átvivő kétüléseshez. a 39-eshez tartozó pálya különösebben nem tetszett, alul ill. felül lapos, középen van egy meredekebb (piros) rész. A 36-os, 34-es pályák nem lennének rosszak, csak az itt lévő végtelen csákányos tartott vissza attól, hogy egynél több alkalommal síeljek errefele.
Az alleghe-i részre a 32-es ill. 21-es meglehetősen lassú kétüléses visz át, az erre felé lévő pályák között is lenne jó, de a lassúbb felvonók miatt csak ezeket sem gyakran használtuk ( a 42-es pálya a nap végére le is romlott, a 33-ast szinte senki sem ment). A 21-es felvonó tetejéről egy hosszú, helyenként lökdösős, helyenként pirosas kék pálya vezet le a 3-as kabinos aljához, vagy a völgybe is tovább lehet menni, bár ezt sem gyakran tettük a lentebbi részen gyorsan romló pályaminőség miatt. A 3-as egy vadiúj, nagyon gyors, nyolcüléses kabinos lift, melyet különböző nyomvonalú pályák szolgálnak ki. Az 5-6-os felvonók szintén gyorsak, de nincs rajtuk buborék, de a hozzájuk tartozó pályák sokkal inkább pirosak, mind kékek szerintem, itt található egy ugratókkal teletüzdelt épített pálya is.
A 13-as üléses szintén modern, de fedél nélküli, két oldalán nagyon széles pályák futnak, a felső meredek rész kikerülhető. A Selva di Caorle völgybe levezető pirosok relataív hosszúak, kevésbé szélesek és egyes szűkebb részeken buckásodtak az enyhe időben.
Magas a terep nagyon szép környezetben fekszik, a Civetta ill. Pelmo hegyek uralják a látképet, de a Marmolada is látható sok helyről. Magát a terepet négyesre értékelem, talán mert a magashegyi pályák közelebb állnak a szívemhez, mert van 1-2 lassúbb felvonó ill. az alacsonyabb tengerszint feletti magassság, az enyhébb ídő ill. a csúcsszezon okán a pályák többsége hajlamos volt a buckásodásra. Aki teheti ezért szerintem kerülje el a nagy sííszünetek idejét.
Ha valaki egy teljes hetet töltene a terepen, érdemes tudnia, hogy Alleghe-ből főszezonban félóránként síbusz jár át Malga Ciapelaba (2 euro a jegy), ahonnan megmászható a Marmolada, ezt szerintem nem szabad kihagyni (a leírást lásd ott, ilyenkor 5+1-es v. 4+2-es bérletet kell vásárolni), a buszmegálló a kabinos felvonó aljától völgyirányba kb. 100-200 m-re van. Selva di Caorle-ból pedig szintén jár (fizetős) síbusz Cortina felé, itt sem több a menetidő fél óránál, mi nem mentünk át, de szerintem jobban jártunk volna, mint a Sella Ronda körrel (lásd a leírást ott ).