Ma a Rózsahegy fölötti Málnás (Málinô az ô betu szlovákul uo és egy csomó szójátékkal marketingolják, dlhô-hosszú, červenô-piros, peknô-szép de ez mindegy is..). Inverzió volt, lent völgyben tejföl, 1.000 méter fölött szikrázó napsütés. Minden lift ment, bár a pályák kb 60% -volt csak kezelve, a többi frírájd, bár már le volt síelve, így igazán békebeli "csehszlovák" volt.Én nagyon élveztem, hogy a ratrakolt pályához szokott fiatalok itt bizony elakadtak, én csak leizzadtam. Igazi kihívás a H130 Poma a domb "balfelén", de itt 0 várakozás volt. Végén igazi élmény lecsúszni a völgybe a közel 4 kilométeres pályán. Ja, és ne a hivatalos Dária éttrembe kell beülni, hanem fölötte kicsivel a napernyős bódéba.
Azt meg csak a végére hogy Rózsahegy is félóra a Hotel Mníchből.