3 év kihagyással, végre megint összegyültünk a szokásos februári találkozóra a múlt hét végén. Nem bántuk meg:
- utazás: még mindig hosszú, de sejlik a fény az alagút végén, még estefelé is dolgoztak a leendő új autópálya szakaszokon
- időjárás: csütörtökön 15-20cm hó hullott a meglévő 50-re, ezáltal pénteken gyönyörű téli táj fogadott, szép fehér fenyőkkel, mínusz fokokkal, kék éggel
- pályák: pár éves csíkszeredai tartózkodás következtében, már 1969 óta ismerem Hargitafürdő pályáit, ennyire buckamentesnek soha nem láttam őket. Azon kívül, hogy 3 éve már a Miklós pályán is van telemix (ami Székelyföldön azt jelenti, hogy hol csákány, hol tányér érkezik), most már hópuskák is vannak, így csapadékmentes időben is tudnak havat termelni. Arrafelé hideg az van rendesen, úgyhogy nem gond az ilyesmi. Azonkívül rendszeresen ratrakolnak is. Az időnkénti tömeg a liftnél nem a kezelők hibája, hanem a természeté: a Kárpátokban egyszerűen nehézkes több kilométeres pályákat kialakítani, ezért a népek gyorsan leérnek az aljba és sorukra várakoznak...
- ökonómia: a jelek szerint a különböző tulajdonosokból álló közbirtokosság rájött, hogy jobb összefogni. Ezáltal nő a bevétel és növekszik a munkalehetőség a vidéken. Most már közös bérlet van a Miklós és Kossuth pályákon, labanc szóval chip-es Punktekarte. Egyre több a kis panzió, de egész szép apartmanházak vannak és épülnek még mindig. Ez persze azzal jár, hogy odavonzódnak a Kárpátokon túliak is, de még Brassó vidékéről is sokan mennek, gondolom az alacsonyabb árak miatt. Sőt, igyekeznek nemcsak téli elfoglaltságot kínálni, hanem bővítik a mofettákat, ott van a Balu élménypark, MTB lehetőségek, stb.
- kultura: már forgalomba került az 'igazi tiltott sör', ilyen feliratú furgonok is láthatóak már az utakon :)). A központi hüttében tájékoztattam a dolgozót, hogy a Stroh-rummal feljavított forraltbort német nyelvterületen Jaegertee-nek hívják (mondjuk nem spórolt a rummal)
Szóval, aki nem hiszi, járjon utána, de tényleg csak ajánlani tudom.