Az előző hozzászólás egy évvel ezelőtti. Sok mindenben igazat adok az akkor leírtakkal kapcsolatban. Tény, hogy nekem sem ez lett a kedvenc francia síterepem.
Val Cenis-ből március 17-én érkeztünk haza. Nekünk is Termignonban volt az apartmanunk, de nem okozott gondot az átjutás. Egyikünk kezdő volt, ő minden nap átbuszozott Val Cenisbe, hogy időben odajusson a kezdésre. Nagyon dicsérte az oktatót, aki felnőtt csoportot vezetett, sokfelé elvitte a nebulóit, rengeteget magyarázott és nem csak a síeléssel kapcsolatban. Mindezt jó humorral fűszerezte. Kezdőnk így sokat fejlődött a 6 nap alatt, és még jól is szórakozott. Igaz ehhez nagyon jó francia nyelvtudás is szükségeltetik…
Ha az időjárás kegyesebb lett volna hozzánk, azt nagyra értékeltük volna. Két napig zuhogott a hó/havaseső. Síeltünk vakon felhőben, sokszor süvített a szél, és szembejöttek a hópelyhek. Nem mondom, hogy ezt kifejezetten élveztük. Volt még két tűrhető vegyes és két ragyogó napsütéses napunk. Magunk szerveztük meg az utat, és Eski-Mo síbérletet vásároltunk, hogy több közeli terepre is eljuthassunk. Pl. La Normara, és Valfrejusbe. Ezekről külön számolok be. Magyarokkal csak Val Cenisben találkoztunk.
Síterep: Sok az átkötő út, a liftpark régi, nem éppen egy giga nagy francia pályarendszer. Az emberek kedvesek és készségesek voltak a síterepen, a hegyi éttermekben, vagy éppen a szálláson. Egy épített kilátóból pazar kilátás nyílik. Mivel az alattunk elterülő tó befagyott, és vastag hótakaró fedte, így az egész táj egy egybefüggő fehérséggé alakult. A pályák egy része nem volt ratrakolva másnapra, de a nagyobbik része igen. A pályarendszer egy nap alatt bejárható, akár többször is. Vannak lendületes pályák, olybá tűnik, mintha a helyiek ezen a terepen összekeverték volna a pályák jelzéseit. Olykor a kék átment pirosba, és a feketét is inkább pirosnak véltük. Akadt néhány buckasíelésre alkalmas pálya is, na ezek sosem voltak kezelve. Sok az off piste lehetőség. A zöld az un. escargot pálya nevéhez méltón valóban csigalassúságú a karerősítő gyakorlatok miatt. Aki síelni jött és nem sífutni, az inkább ne tévedjen ide Nekünk viszont a termignoni rész tetszett, mert ott működött az időmérő, és találtunk sícrosst is. Igaz erre már fárasztó húzós liftek vittek, hosszuk és meredekségük miatt igazán megérdemelnének már egy ülőst is.
Aki nem szeretne az olasz határtól távolabbi pályákra utazni, és nincsenek olyan igényei, hogy minden nap más pályán csússzon, azoknak szerintem elég jó választás Val Cenis. Vagy inkább Valfrejus?