Majdnem kezdő

Kösz a bíztatást! És tényleg: amikor kb második alkalommal ott állatam a hegyen hóesésben - és a léc terelgetése sem volt már annyira nehéz, mint először - arra gondoltam, mindig erre vágytam. Nem érdekeltek a gondok, csak órákon keresztül húzattam magam felfelé, aztán csúsztam. Gyerekkoromban mindig iszonyúan vártam a havat, de egy kezemen meg tudom számolni, hányszor élvezhettem itthon az örömeit. Kicsit túlmisztifikáltam ezt a síelős-alpesi témát. Hogy az ember élvezni kezdje, elég 1-2 nap. (Jó, egyeseknek 1-2 szezon ld: a nejem)Persze oktatóra tényleg szükség van, és szakítunk is rá időt. Winnettou lova meg tényleg jó ötlet meggyőzésként, hétvégén is nyihogott egypár a pályán. A lényeg a játék, ennek érdekében meg egy "lájtos" pályaszakasz, ahova nem úgy kell felgyalogolni.
Ja, és mégegy! Nekem az a gondom, hogy akármilyen sícipőt próbáltam eddig, egy idő után mindegyikben iszonyúan fájt a lábam. Lábfej és lábszár egyaránt. Ez törvényszerű? Hogy kell kiválasztani a megfelelő cipőt azon túlmenően, hogy a lábam beleférjen? Mennyire kell meghúzni a csatolást? Egyszerűen képtelen vagyok eltalálni!