Az a nagy kérdés szerintem, hogy kit mi vonz a sítúrázásban. Én rájöttem, hogy engem leginkább a síelés, mást talán inkább a túrázás.
Világos, hogy bizonyos körülmények között akár május végéig is lehet sítúrázni. De a síelés-túrázás arány egyre gyengusabbá válik. Egyre több a túra és egyre kevesebb a síelés.
Nekem nincs gondom a túrázással sem, de ezt leginkább nyáron teszem és akkor nem viszek sílécet a hátamon. Nálam a síelés az abszolút első. És az sem mindegy, hogy miben. A megolvadt, újrafagyott hóban nyomulás az szerintem nem igazán sielés. Inkább küzdés az elemekkel, vagy egyszerű lesiklás a darabolt jégen. Ennyi erővel már akár sípályán is sielhet az ember, hóágyúzott trutyiban. Legfeljebb most te döntöd el, hogy merre mész és nem pedig mások döntik el helyetted. Persze ez is fontos! De a síelés szerintem legalább 20 cm viszonylagos porhóban kezdődik - és mindezt lehetőleg egy meredek hegyoldalon :) Ami nem ez, az engem kevésbé érdekel. De ti talán másképp látjátok. Idén talán én is bevállalok egy gerinctúrát, de tudom, mert ezt egyszerűen tudom, hogy egy szűzhavas, kellően meredek lejtőt nálam semmi sem pótolhat, legyen az a lejtő akárcsak pár méteres.
A Király-heggyel kapcsolatban egyébként szívesen válaszolok, ha bármit kérdezel. Évek óta járunk oda, lassan jobban ismerem mint a tenyerem.
Keresés
34 cm
