A versenyzőktől (lesiklóktól) ellesett tartás.
Ideális formájában a sízők így tudják elérni a legkisebb légellenállást és ezáltal a legnagyobb sebességet. Előrehajolva a térdet 90°-ban berogyasztva a törzsét minél közelebb hajlítja a combjához, behajlított könyökeit pedig szorosan a teste mellé szorítja. A felkar a térdek elé kerül, a hónalj és a térdek távolsága néhány centiméter. A botokat ily módon előretolva segíthető az elől-középen terhelés. A csípő magassága nem kerülhet a fej magassága alá, inkább kicsit fölé.

A pályán is látni guggolva száguldozó "versenyzőket", a botok sokszor áramszedőkként magasodnak föléjük. Nem feltétlenül ők a legjobb síelők, de alighanem a legbátrabbak, saját képességeik határait bőven feszegetik.
Sokan akkor használják ezt a technikát, ha tudják hogy a pályának egy laposabb szakasza következik amire lendületet szeretnének gyűjteni.