Havas csúcsot álmodnak a hollandok a mélyföldre

Hollandia területének egy része 6-7 méterrel a tenger szintje alatti mélyföld, de a Dunántúl nagyságú ország egyéb vidékei sem büszkélkedhetnek kiemelkedő magaslatokkal, csupán délen, az Ardennekhez tartozó dombok tagolják az egyébként sík felszínt. A nagyot álmodó németalföldiek most ember alkotta hegy ötletét fontolgatják – a tervezet szerint a 2000 m magas mesterséges domborulaton sí-, bob- és jégpályákat lehetne építeni, valamint hegymászóösvények, sziklamászó falak és hajtűkanyarokkal szabdalt hegyi utak alakíthatók ki.

A régi ötletet most felmelegítő Thijs Zonneveld egykori kerékpáros, a De Pers című napilap 29 esztendős újságírója szerint "a gondolat már többször felvetődött, de most először veszik számosan komolyan", utalva például arra, hogy a Twitteren már 8200 látogatója volt, s a tervezet dokumentációját bemutató website olvasóinak száma is naponta százzal növekszik. Az ötletet támogatja a holland kerékpáros-, hegymászó- és síszövetség is. „A Limburg melletti dombocskák nem hasonlíthatóak az Alpokhoz vagy a Pireneusokhoz, ezért támogatjuk a hegy létesítését” - írták a sportszövetségek közös közleményükben.

A holland újságíró érzelmekkel telített érvelésében úgy fogalmaz: "A síkság ideális, ha céklát akarsz termeszteni, marhát legeltetni vagy szép, egyenes utakat építeni, de katasztrofális a sportok szempontjából. Hegyet szeretnék, valódi hegyet Hollandiában!" Az ötletgazda már a helyszínt is kiszemelte a holland hegy számára: a középső Flevoland tartomány lenne megfelelő, itt ugyanis nem magasak a telekárak. "Csodálatos lenne, ha 2018-ra a hegy valósággá válna".

A realisták azonban az ilyen mértékű természetátalakítás veszélyeire is felhívják a figyelmet.

Első kérés, hogy az óceáni éghajlat, a Golf-áramlat közelsége, az enyhe klíma miként engedne bármi havat is a lejtőkre. Igaz, ezek a gondok viszonylag egyszerűen és könnyen orvosolhatók – a sivatagban is van már sípálya...

A hegy anyagának előteremtése, odaszállítása és beépítése hatalmas költség, ez már nem intézhető el egyetlen kézlegyintéssel. Az igazi kérdés mégis az, miként reagálna a nagyjából 30 kilométer vastag szilárd földkéreg egy ekkora tömeg odahelyezésére. A szakemberek kiszámolták, hogy legalább 6 kilométer átmérőjű, 25 négyzetkilométeres területet kellene a becslések szerint 34-50 milliárd tonnányi (!) földmennyiség felhalmozására. Ez a hatalmas tömeg olyan irdatlan nyomást gyakorolhat a szilárd földkéregre, hogy az akár több méterre benyomódna az alatta elhelyezkedő viszkózus földköpenybe. A süllyedés következtében nemcsak a tengertől elhódított polderek területét, hanem akár egész Hollandiát elönthetné az óceán, s a szeizmikus hatások a világ más területén is jelentkezhetnek, földmozgás, szökőár formájában.

A szépnek tűnő ötlet tehát igencsak gyenge lábakon áll, s ha hozzá is látnak a tervezéshez, nagyon alapos statikai előkészítést igényelnek a tervek. Lám, Dubai "pálmaszigeténél", a tengertől nyert, s a feltöltött területen épített szuper hotelvárosnál is folyamatosan jelentkeznek az előre nem látott problémák, jelezvén a természet érzékenyen reagál arra, ha bántják, megcsonkítják, durván alakítani akarják évezredek alatt kialakult arculatát.