Adatvédelmi tájékoztatónkat itt találod. A minőségi szolgáltatás érdekében sütiket használunk.
ELFOGADOM
Menü ≡

Milyen lesz a tél?

2005. október
Minden síelő erre kíváncsi. Mikor és mennyit fog havazni és meddig marad a tél? A válaszért Németh Lajost kerestük fel, aki síelőként is érdekelt a kérdésben.
Kilépés a vetítésből
másodpercenként
3
váltás
- A kívülállók számára egyre kiszámíthatatlanabbnak, szabálytalanabbnak tűnik az időjárás, akár télen, akár nyáron nézzük. A szakemberek is ezt tapasztalják?
- Amennyiben az emberi emlékezetre hagyatkozva vizsgáljuk az időjárás szeszélyességét, kiszámíthatatlanságát, úgy egyre többen gondolhatják, hogy valami „nincs rendben” mindennapjaink időjárásával. A valóságban azonban közel sem történt rendkívüli változás. A mi földrajzi szélességünkön, amióta világ a világ, mindig is az időjárás szeszélyessége volt a jellemző. Így volt ez már évszázadokkal ezelőtt is, ilyen szélsőségekről szólnak az írásos feljegyzések. Előfordultak mind nyáron, mind télen az átlagosnál jóval csapadékosabb, szárazabb, valamint melegebb, hidegebb időszakok. Idézhetjük a krónikást, aki az 1695-96-os magyarországi tél időjárása nyomán a következőket írta: „Valaki megesküdött, hogy megváltoztak az idők. A tél vész a nyárba, annyira, hogy télen nincs semmi télies, és az egyébkor leghidegebb hónapokban semmi hideg, semmi fagy, semmi hó. Ez a tél emberemlékezet óta a legenyhébb volt.” Nagyot ugorva az időben, az 1989/90-es tél is szokatlanul enyhe volt hazánkban. Mindössze egy-két napig volt mérhető hótakaró. És a példákat lehetne folytatni pro és kontra. Talán azért érezzük manapság szeszélyesebbnek, kiszámíthatatlanabbnak időjárásunkat, mert napjainkban a médián keresztül minden időjárási eseményről értesülünk. Az időjárás alakulása meghatározza - az egyébként egyre kevesebb - szabadidőnk programjait. Kétszáz évvel ezelőtt például, ha kevés hó esett az Alpokban, az nem veszélyeztette több tízezer síelni vágyó ember programját. Aztán persze befolyásolják véleményünket a „bezzegek” is: „Bezzeg gyerekkoromban még szabályosan következtek az évszakok. Télen tél volt, nyáron nyár.” Ebben van is, nincs is igazság. De mi csak a „szépre” emlékezünk, és ez így van jól.

- Milyen tényezők határozzák meg, hogy az adott évben milyen télre számíthatunk?
- A Kárpát-medence időjárásában döntő szerepe van az uralkodó légmozgásoknak. A délről -délnyugatról érkező mediterrán ciklon felhőiből például akár 24 óra alatt is lehullhat 20-30 cm hó, ha a meteorológiai feltételek adottak. Vannak azonban olyan telek, amikor egyetlen mediterrán ciklon sem alakul ki. Az erőteljes északkeleti, keleti áramlás pedig száraz, fagyos szibériai levegőt sodorhat fölénk. Még mindig titok a meteorológusok előtt, hogy egy adott időszakban, egy meghatározott térségben milyen áramlás lesz a döntő. Emiatt nem is lehet megbízható, évszakokra szóló előrejelzést készíteni.

- Milyen idő és hó várható az idei télre Magyarországon és a környező országokban?
- Jogos a kérdés, és nem csak a síelés miatt, de azért is, mert ez határozza meg, hogy mennyit kell fűteni, lehet-e az utakon közlekedni, stb. Sajnos, a meteorológusok ezekre a kérdésekre megbízható választ a mi régiónkban nem adhatnak, éppen az itteni időjárás szeszélyessége, változékonysága miatt. Persze folyamatosan próbálkozunk megfejteni a természet „titkait”.
Napjainkban legfeljebb két hétre mondható tendenciájában megbízható előrejelzés. Ez annyit jelent, hogy erre a két hétre már előre jelezhető, hogy az idő csapadékos, száraz, hideg, vagy enyhe lesz. Hosszabb távra még „jósolni” is nagyon nehéz. Készülnek ugyan hat hónapra érvényes előrejelzések, de ezek nagyon megbízhatatlanok. Az idei télre érvényes hosszú távú előrejelzést megosztjuk a kedves olvasókkal. Eszerint 2005. decembere a Kárpát-medencében átlagos hőmérsékletű és az átlagosnál csapadékosabb (!), 2006. januárja az átlagosnál kissé hidegebb és az átlagosnál csapadékosabb (!), február átlagosnál kissé hidegebb és átlagos csapadékú időjárással kecsegtet. Majd meglátjuk. Sajnos a hosszú távú előrejelzések pontosabbá tételében a népi időjárási regulák sem segítenek.

Népi jövendölések

A kérdés, hogy milyen lesz, és meddig tart a tél, mindig is foglalkoztatta az embereket. Elsősorban természetesen a földművelésből élőket, akiknek a megélhetésük függött az időjárástól. Meteorológiai előrejelzések hiányában saját tapasztalataikból kiindulva próbálták megjósolni az időt. A következőkben az ilyen, évszázados megfigyelésekből kialakult népi jövendöléseket gyűjtöttük össze.
    Szeptember
  • 1. Ha Egyed napján esik, a szeptember esős, a tél enyhe lesz.
  • 29. „Szent Mihálykor keleti szél, nagyon kemény telet ígér.”
    Október
  • 21. A népi tapasztalás szerint olyan tél várható, amilyen Orsolya napjának időjárása.
  • 26. „Ha hideg szél fúj, igen hideg lészen a tél is.”
    November
  • 1. A Mindszentek napi szép idő havas, hideg telet, az esős pedig enyhe időt jelent.
  • 11. „Márton nyara van”- mondják, ha ezekben a napokban napos az idő, kemény, hideg telet jósolva.
  • 19. Ha Erzsébetkor esik, akkor enyhe lesz a tél, ha azonban havazik, fehér karácsony várható.
  • 25. „Katalin kopog, karácsony locsog.”
    December
  • 6. A Miklós napi hó az enyhe idő végét jelzi.
    Ha a hónap első fele enyhébb, akkor keményebb télre számíthatunk, ha azonban a hó vége enyhébb, akkor március elején már várhatjuk a tavaszt.
    Január
  • 1. Ha csillagos Újév éjszakája, rövid lesz a tél. A reggeli hideg szél ennek ellenkezőjének, a kitartó télnek előjele.
  • 6. A Vízkereszt napi enyhe idő a népi jövendölés szerint hosszú telet jelent.
  • 18. „Piroska napján, ha fagy, negyven napig el sem hagy."
  • 29. „Pálnak fordulása, fél tél elmúlása”. A tapasztalatok szerint e napon az addigi időjárás is ellenkezőjébe fordul.
    Ha egész hónapban nem fagyna, a hideg márciusban vagy áprilisban jön majd el.
    Február
  • 2. „Gyertyaszentelőn, ha esik a hó, fú a szél, nem marad soká a tél”.
    Ha ekkor az előbújó medve árnyékát meglátja, visszabújik még a barlangjába.
  • 14. A Bálint napi „veréblakodalom”, azaz a madarak hangos csivitelése már a jobb idő hírnöke.
  • 19. „Zsuzsánna elpisálja a havat.”
  • 24. Jégtörő Mátyásról mondták, hogy „ront, ha talál, ha nem talál, csinál.”
    Március
  • 19-21. „Sándor, József, Benedek, zsákba hoznak meleget.
  • 25. Ha Gyümölcsoltó Boldogasszony napján megszólalnak a békák, még negyven napig marad a hideg.
IRATKOZZ FEL HÍRLEVELÜNKRE!
Szeretném megkapni a síelők.hu friss híreit és síelőknek szóló aktuális ajánlatait.
Elfogadom az adatvédelmi elveket.
Hírlevél archívum »
h i r d e t é s
h i r d e t é s
h i r d e t é s
FELIRATKOZÁS HÍRLEVÉLRE » UTASBIZTOSÍTÁS -10% » INGYENES TANÁCSADÁS » SÍELŐK NAPTÁRA »
A SIELOK.HU SZÁMOKBAN
A portált jelenleg 42 vendég és 2 regisztrált felhasználó látogatja.