Portes du Soleil: 650 km sípálya a svájci-francia határon
2013.01.16.Wesselényi Andrea
Mostanában két vonatkozásban is írtunk itt a sielok.hu-n erről a sírégióról. Egyszer a síterepkereső játékban, amikor azt kérdeztük, hogy a világ mely síterepén található a legtöbb sílift. Másodszor pedig egy felmérés eredményét ismertettük, amely kiderítette, hogy melyik az Alpok ár/érték arányban legjobb síterepe.
Mindkét esetben az egyetlen svájci-francia határon elterülő sírégió: Portes du Soleil (ejtsd: portdüszoleil) a megfejtés. Az ADAC síatlasz felmérése szerint ezen a síterepen kapjuk a legtöbbet a pénzünkért. Lehet méricskélni és számolgatni, hogy mennyibe kerül itt a síelés (főszezonban 6 napos bérlettel számolva kb. 100 Ft/km), de a lényeg mégiscsak a szubjektív élmény. Az elmúlt hétvégén egy nemzetközi kis csapattal itt jártam és volt alkalmunk bejárni 2 nap alatt a hatalmas síterület mondjuk egynegyedét.
Les Portes du Soleil - a többszörös világrekorder
650 km sípálya és 12 település alkotja a sírégiót, melyek közül 4 a svájci, 8 pedig a francia oldalon található. A határokat természetesen nem lehet észlelni sem a hegyen, sem a völgyekben, itt tényleg szó szerint "határtalan" a sízés.
A hangulatos alpesi településeket felvonók és síbuszok kötik össze. Champéry, Torgon, Les Crosets/Champoussin, és Morgins (ejtsd: Morzsa) mind autentikus svájci falu, ahol tipikus helyi építészet jellemző, fagerendás, teraszos házak kapaszkodnak fel a hegyoldalba, fenyveserdőkkel övezve. A svájci oldal legnagyobb települése Champéry, ahol sok-sok szálloda található, ide azonban nem lehet lesíelni, csak kabinos lifttel lejönni.
Közel 1000 méteres szintkülönbséget hidal át pár perc alatt Champery kabinos liftje.
A többi falu sível is megközelíthető, a sípályák egyik hegyről a másikra vezetnek, hatalmas területet lehet csúszkálva bejárni. Bár az évi átlagos hómennyiség 7-8 méter (!), a pályák behavazását nem kevesebb mint 900 hóágyú is segíti. A giga pályarendszeren 90 db hegyi étterem található - a "hütte" szó helyét errefelé átveszi a chalet, ejtsd: "salé" -, az üdülőfalvakban pedig több mint 100 ezer vendégágy!
Síszafari Svájcból Franciaországba és vissza
Champery-ből a nagykabinossal indultunk el felfedezni a síterületet, ahonnan több völgyön keresztül síelve és felvonózva jutottunk el a francia oldalra egészen Avoriaz-ig és onnan tovább Chatel felé. Óriási szerencsével szombaton sikerült kifognunk az álom-időjárást, éjjel leesett egy tetemes mennyiségű hó, másnap reggel pedig kisütött a nap, így fantasztikus panorámákban volt részünk. A helyiek szerint ez volt eddig az idei tél legszebb napja, a fenyők rogyásig hóval, és persze a pályák is. 4-5 fokozatú volt a lavinaveszély, hallottuk is a robbantgatást, így pályán kívülre nem merészkedtünk. Pedig délutánra már rendesen buckás volt minden pálya, mivel puha volt a hó és még nem sikerült igazán tömöríteni a nagy mennyiséget. De sebaj, edzettük a térdeinket, közben a látvány mindvégig pazar volt, ahogy a képek is mutatják.
Elállt a hóesés. Már kék az ég és mindjárt kisüt a nap. Hurrá!
A Dents du Midi látványa végigkísér
Vasárnap a Morgins - Chatel - Torgon háromszöget síeltünk be és újra kikaptuk a lehető legszebb téli időt, annyi változással, hogy dekorációnak úszkáló felhők is érkeztek a napsütés mellé. Nekem a régió fő vonzereje a változatos táj volt, mindig fokozott izgalommal vártuk, hogy milyen látványban lesz részünk a következő hegy tetején, és tényleg mindig változott a kilátás, még a Genfi-tavat is sikerült elcsípni az egyik étterem teraszáról. Sok-sok csúcsról megcsodáltuk és lefotóztuk a régió jelképének számító Dents du Midi (ejtsd: dondümidi) hegyláncot, ami tényleg olyan mint egy óriási fogsor. A síterepről készült galériákban kötelezően szerepelnie kell ennek a sziluettnek, valóban lenyűgöző látvány minden szögből.
Dents du Midi - a sírégió jelképe ez a hegylánc
"Aliz Csodaországban" érzés: Avoriazba értünk
A francia oldalon a leghíresebb település Avoriaz (ejtsd: Avoriá), amely Morzine felett fekszik, 1800 méteres magasságban. A sírégió települései között az egyetlen kakukktojás, ahol nincsen ősfalu, a pici házak helyett sokemeletes apartmanházak jellemzők. Különleges hangulatú hely, rengeteg szórakozási lehetőséggel.
Avoriaz a maga nemében a tökéletes síváros. Keresztül megy rajta egy ülőlift, és néhány sípálya is! Aztán ott a számtalan freeride lejtő, csak ki kell lépni a házból!
Avoriaz áttörést jelentett a modern településtervezésben, itt ugyanis nemcsak egymás mellé dobálták a hatalmas apartmanházakat, hanem figyelmet fordítottak a kinézetre is, azaz igyekeztek megteremteni a természettel való összhangot. A település fával burkolt apartmanházainak formája például a környező hegycsúcsok csipkézetét próbálja idézni.
Avoriaz főutcája egyben sípálya is. De jó volt itt végigcsúszni!
A település másik érdekessége, hogy teljesen autómentes, utcáin csilingelő lovasszánok közlekednek, na és persze síelők, mivel az egész hely úgy van kialakítva, hogy az utcák egyben sípályák is. Csúszás közben nézegetjük a főutcán a kirakatokat, és a teraszokon pezsgőző, kávézgató turistákat. Semmilyen más sívároshoz nem tudnám hasonlítani, amit eddig láttam. Nekem ez a síelés "diznilendje", ahova egy életben legalább egyszer muszáj ellátogatni.
Síelés után lazító wellness Val d'Illiez völgyben
Az idei síszezon elején, decemberben adták át a völgyben fekvő idilli Thermes Parc wellness-központot. A termálfürdő egy beltéri és több kültéri melegvizes medencéből, egy természetes termálvizű folyóból, kétféle szaunából és gőzfürdőből áll. A SPA központban masszázsok mellett akár akupunktúrás kezelés és jóga-óra is igénybe vehető. Ausztriával ellentétben itt nem kötelező a szaunában a meztelenkedés, sőt, nem is jellemző. Kellemes étterem és snack bar várja a megéhező vendégeket a felső szinten, a fürdőhöz tartozó négycsillagos hotel pedig még épülőben.
A fürdő melletti vadonatúj rezidenciákban jó befektetésnek tűnik ingatlant vásárolni (10 éves megtérülést kalkuláltunk). Ezzel a lehetőséggel most nem éltünk, de itt szálltunk meg második nap, egy alaposan befűtött, rendkívül tágas apartmanban, ahol minden bútor tömörfából készült. Egy távlati terv szerint a Termálparkot egy modern kabinos felvonóval kötnék be a síterephez, de addig is, amíg az impozáns projekt megvalósul, transzfer busszal lehet feljutni a szállástól a sípályákhoz.
Morgins: a tipikus svájci falu
"Mikor lesz a napfelkelte? Ha lesz erőm felkelni, csinálok pár hajnali fotót ezzel a temérdek friss hóval." - kérdezem, és először nem értem, miért néz rám ilyen furcsán vendéglátónk. "Meg merjem neki mondani?" látom a szemében, hogy ezt gondolja, és aztán megmondja: Ebbe a faluba januárban SOHA nem süt be a nap. Hoppá! Aztán persze leesik, hogy ez azért nem akkora tragédia, hiszen a téli vendégek úgyis mind a hegyen, a sípályákon töltik idejüket, és mire a nap végén leérnek a völgybe, már barnára sültek. Aztán jöhet a forralt bor és a romantikus séta a hótól roskadozó házak és fenyők között, merthogy a méteres hó ellenség híján tuti nem olvad el tavaszig.
Morgins főtere: a Svájcban annyira jellegzetes terméskő templomtoronnyal
Tavaszi rockfesztivál ingyenes koncertekkel
"Még ilyen sem történt velem soha, hogy miközben énekelek a színpadon, egy snowboardost látok tovacsúszni" - idézi az egyik fellépőt a rendezvény brosúrája. A beszámolókból úgy tűnik, hogy a hagyománnyá vált tavaszi dübörgő rocknapokat a zenészek és a közönség egyformán élvezik, a napsütés pedig szinte garantált. 2013. március 20-24. között lesz idén a koncertsorozat, amikor a tavaszi fesztivál öt napján más-más sípályán építik fel a színpadot és a zenekarok hangerővel próbálják meg leolvasztani a havat. A vasárnapi zárókoncert helyszíne az 1800 méteren fekvő, fergeteges aprés ski partykról is híres Avoriaz lesz. Minden koncertre a belépés (becsúszás) ingyenes a síbérlettel rendelkezők számára.
A rockfesztivál beharangozó videója: ilyen volt tavaly a buli
Negatívumok - ami kevésbé tetszett
Ha negatívumot kellene keresni, akkor a liftrendszert lehetne kritizálni: sok a hosszú húzólift, még rángatós tányérossal is találkoztunk. Szélvédő buborékot sehol nem láttunk az ülőlifteken, de a magyarázat is megvan már, hogy miért van így. A buborékos ülőlift max. megengedett sebessége jóval alacsonyabb mint a bubimentes lifté, és mivel a nap végén muszáj a síelőknek visszajutni a szállást adó völgybe, így ezt nagyobb kockázat nélkül garantálni tudja a lifttársaság.
Csákányos felvonó
Pozitívumok - az igazi plusz
Azoknak tudnám ajánlani a síterületet, akiknek a fűtött ülésű, széltől védett lifteknél, azaz a kényelemnél fontosabb a természet, a látvány, a táj változatossága. Különös varázsa van annak, hogy minden csúszással újabb völgyeket lehet felfedezni, ráadásul a síterep nagy része gyönyörű fenyőerdőkkel teli magasságban húzódik. Sok szép romantikus erdei pálya mellett persze bőven van széles, legyalult carvingpálya, de természetesen van igazi kihívást jelentő kezeletlen fekete, és a freeriderek örömére végtelen számú off piste lejtő is. Egy héten át is kitart a felfedeznivaló!
Napsütés, porhó, szélcsend. Bárcsak a tél minden napja ilyen lenne!
Svájcban is lehet elérhető árú a síelés
A 3 nyelven elérhető www.portesdusoleil.com oldalon megtalálhatók a legkedvezőbb árú sícsomagok. Apartmanos elhelyezés már 20 CHF, azaz kevesebb mint 5000Ft/fő/éj ártól elérhető, egyhetes foglalás esetén.
Néhány tipp a spóroláshoz:
Április 6-tól kezdődik az utószezon, ilyenkor jóval olcsóbb a síbérlet, és gyerekeknek családi csomagban ingyenes a sízés.
Kezdőknek dolgozták ki a "Youcanski" csomagajánlatot, melyben benne van a síbérlet, a sí- és bukósisak kölcsönzés, valamint minden délelőtt kiscsoportos síoktatás. Egy ilyen csomag 3 napra 169 CHF-tól, 6 napra pedig 269 CHF-tól foglalható, meghatározott időszakokban.
Aki a következő szezonban tervezi, hogy ide látogat, akkor jár jól, ha időben foglal, a síbérletre is elcsíphető 10% "early bird" kedvezmény december elejéig.
A páromék most vannak Torgonban, és azt mondják, hogy nem érdemes oda menni, az eddigi legrosszabb pályarendszer, amin voltak, még a tavalyi Gerlitzennél is rosszabb. Egyrészt a fent említett liftek miatt: ülő lifttel nagyon keveset találkoztak, de azok is a leggyengébb minőségű többnyire kétszemélyes fajták voltak. A tányéros lift itt nem az a kényelmesebb rugalmas fajta, hanem merev, szóval ha ráülsz egyből ránt rajtad egy hatalmasat. Ezen kívül csomó helyen nincs lift, hanem a rengeteg lapos részen lehet csomót sétálni, vagy síbuszra várni.
És akkor a pályákról nem is beszéltem. A ratrakot csak hírből ismerik, ha véletlen mégis megcsinálnak éjszaka egy hegyoldalt, az úgy néz ki, hogy cikkcakkban csinálnak bele egy sávot, a többi részhez hozzá sem nyúlnak. Viszont a maradék ratrakolatlan részen sem marad meg a szűzhavas élmény, mert már az is buckás és kemény. A pályák bárhogy is vannak elnevezve nagy részük kék, lapos és keskeny, a vendégszereteten pedig a svájci oldalon is otthagyták a franciák a nyomukat.
Egy dolgot ők is dicsértek: a panoráma tényleg gyönyörű.