Túrázás Szlovéniában: gyalogosan vagy két keréken?

A térképre nézve is látható, hogy Szlovénia nem szűkölködik hegyekben. Egy kis edzettség nem árt, ha fel akarunk jutni az ország tetejére, a Triglavra, de 2864 méteres magasságból körbenézve teljesen megéri a sportteljesítmény. A laposabb hegyekhez szokott magyar lábaknak örömhír, hogy egyáltalán nem kell ilyen magasra menni hegyi élményekért. Jóval kisebb áldozattal lehet az alacsonyabb hegyek zöld mezőit meghódítani, vagy a hatalmas erdők zöldjében túrázni. A zöld nem véletlenül szerepelt kétszer is ebben a mondatban, Szlovénia az egyik legzöldebb ország a világon. Nemcsak a szlovénok gondolják ezt saját országukról, hanem a külföldiek is, hiszen Szlovénia első ország, amelynek a zöld desztináció címet odaítélték. Magyarország területéhez képest ötödnyi mérettel rendelkező ország területét kb. 10 000 kilométer hosszan hálózzák be karbantartott turistautak, amelyek a zöld természet minden tájegységén, a sík vidéktől a dombokon át a magashegységekre vezetnek, vagy a festő völgyekben visznek tovább tavak mentén, vízesések és folyók között. Csak rajtunk múlik, hogy fedezzük ezeket a csodákat. Sokaknak elég lehet egy rövidebb túra, amely már ízelítőt adhat a hamisíthatatlan alpesi tájból, ahol kisebb távokon is csak bámulunk azokon tájakon, amelyeket általában csak prospektusokban vagy képeslapokon látunk. Ki ne szeretné végre a saját szemével látni Bled csodás tavát és a környékét? Hosszabb kirándulásokhoz több idő kell, ilyenkor már hosszabb utakat is lehet tervezni, például Bled környékén a Júliai-Alpokban az első kihívást mindig azt jelenti, hogy melyik túrautat válasszuk a több csábító lehetőségből. Nehéz tanácsot adni, hogy merre induljunk. A Szlovén Hegyi Ösvény például Mariborból indul és a Pohorjei-hegyeken, a Savinja-Alpokon, a Karavankákon át a Júliai-Alpokon tényleg az ország legszebb csúcsain és völgyein át vezet. A leírás szerint a 617 kilométeres úthoz kb. 28-40 napra lenne szükségünk, de nyugodtan mondjunk le a teljes kalandról, és válogassuk ki a pár napra elérhető részeket az ajánlatból. A tervezéshez segítséget ad ez az interaktív térkép, amely a túrautak adatai mellett a környék látványosságait is bemutatja.

Különleges élmény lehet, nekünk magyaroknak is, az első világháborús emlékhelyekhez kötött történelmi túraútvonalak. A Soča-folyó környékén lövészárkok és bunkerek között túrázhatunk az egykori világháborús csaták színhelyén. Ha valaki már hallott Isonzóról, akkor az egykori harcok helyét ma már a "Béke ösvényén" járhatja be. Ha tényleg olyan túrával szeretnénk kezdeni, amely után garantáltan visszavágyunk a szlovén hegyekbe, akkor kövessük a többséget, vagyis menjünk a Júliai-Alpokba, ahol minden megtalálható az előbbiekből. Az itteni kb. 300 kilométernyi túraútvonal mentén előbújnak az alpesi táj rejtett szegletei, nem maradunk ki a kulturális és a történelmi örökségek vonzásából és természetesen megkóstolhatunk minden finomságot, amellyel a hegység kényezteti el látogatóit. Talán nem véletlen, hogy a Lonely Planet a világ tíz legjobb régiója közé sorolta a Júliai-Alpok környékét.

A magas hegyeken kívül a szelídebb magasságokban is számos látnivalót kínálnak a szlovén túraösvények. Akár 160 kilométernyit lehet kóborolni a Dinári Alpok karsztjai között, vagy kb. 50 kilométer hosszan a tengerpart mentén. A Dráva folyótól 350 kilométeres gyalogút vezet a tengerpartig, ezek leírásaiban el lehet merülni a turisztikai hivatal oldalán. Időként érdemes mélyebbre is lemenni. Szlovénia a föld alatt is rejteget kincseket. A már említett világhírű Postojnai cseppkőbarlang mellett érdemes felkeresni Škocjan, Divaška vagy Vilenica barlangjait is. A csodás látvány mellett a barlangok egyik előnye, hogy látogatásuk biztonsággal tervezhető, a legrosszabb időjárási viszonyokban sem kell lemondani róluk.

A hegyeket aktívan bejárni nemcsak gyalogosan lehet, sokan két kerékre váltanak, még a magas hegyekben is számos kerékpárossal találkozunk. Ők leginkább az adrenalin, a hegyi kerékpárutak miatt választják a meredekebb részeket. Amint kicsit jobban laposodik a táj, de még maradnak a hegyek és a kiépített bicikli utak, egyre több kerékpáros fedezi fel magának az ország zöld részeit is, két keréken. Szerencsére az utóbbi időben egyre több magyar kerékpáros ér el nemzetközi sikereket és nézzük miattunk a világhírű versenyeket. Akkor, most képzeljük el a szlovénokat, akik kerékpáros világbajnokokkal, Primož Roglič és Tadej Pogačar büszkélkedhetnek. Ilyen példaképek mellett nem csoda, hogy lassan kerékpáros nagyhatalom válik Szlovéniából. Családok, gyerekek, vagy felnőttek, lelkes amatőrök vagy profik, teljesen mindegy, hiszen Szlovéniában minden kerékpárost megkülönböztetett figyelemmel várnak. A kerékpárosok számára kialakított szálláshelyeket különleges jelzéssel látják el. Ez a szabvány kerékpárosbarát szállodákat, panziókat és egyéb szálláshelyeket jelöli. Hagyományos házi ételek, gyakorlati információk mellett testreszabott kínálat várja a bringásokat ezeken a helyeken. Természetesen erre is van egy oldal, ahol további részleteket tudhatunk meg. Mivel síelős oldal vagyunk, ezért nem hagyhatjuk ki, hogy a szlovén hegyeket és lejtőket sílécen vagy hódeszkán is meg lehet hódítani. Hamarosan érkezik a tél, bár akkor sem kell lemondani a túrázásról vagy biciklizésről, de sokan ilyenkor a túrabakancsot és a kerékpárt már sílécre vagy hótalpra váltják. A következő részben a téli Szlovéniáról adunk egy rövid betekintést.