A Rauris-völgy sokszínű vidéke és 32,5 km-nyi pályarendszere nemcsak a családos síelők kedvence. A Hohe Tauern Nemzeti Park rengeteg izgalmas felfedeznivalót tartogat: sítúrázás, hótalpas túrák, jégmászás és sok aktív program a többszáz éves múltra visszatekintő környéken!
A Rauris-völgy évszázadokon át a környék gazdag aranylelőhelyeként működött, ma a nagyrészt érintetlen természet a Nemzeti Park legnagyobb kincse.
A völgy végében fekvő Kolm Saigurn, a Hohe Tauern Nemzeti Park közepette, meredek háromezresek ölelésében elbújó nyugodt alpesi legelőkkel, lélegzetelállító kilátással és meseszép útvonalakkal várja a sítúrázókat.
Fotó: TVB Rauris Gruber
A hótalpas túrázók képzett Nemzeti Park túravezetők segítségével fedezhetik fel a raurisi őserdőt, miközben a jégmászók izgalmas kihívásokkal nézhetnek szembe a különleges jéggé fagyott vízeséseken.
Különösen a családok kedvence a 32,5 km-nyi Rauriser Hochalmbahnen sípályarendszer, ami távol a nyüzsgő tömegtől kezdők és rutinos sízők számára egyaránt elegendő helyet és megfelelő pályákat kínál.
Fotó: TVB Rauris Gruber
A családi síterep a környezettudatosságra is nagy figyelmet fordít: a modern hóágyú berendezésekhez és liftekhez - mint az új 10 személyes Waldalm kabinos lift is - szükséges áramot saját vízerőműjében állítja elő.
Imádom ezeket a - gondolom fizetett - hirdetéseket. Nézzük a valóságot, én ugyanis Dec 13-tól tényleg Raurisban vagyok, jelenleg is egy Rauris-i hotelben pihenek. A cikk leír jópár sielésen kívüli tevékenységet, remélem azokban tényleg elmélyedt az író és több a valóságtartalma, mint a sípályákról szóló részeknek. A legfontosabb, hogy ezek a pályák kezdőknek nem valók. Mit jelent ez? Ha Eplényben jó vagy és Mátraszentistván is pipa, na itt vergődni fogsz a kék pályán. Itt ugyanis a kék pályák nagyrészt meggypiros hosszú lejtők ősszekötve sötétkék szakaszokkal. Jelenleg - a múlt heti olvadás miatt- hosszú széles jégsávok vannak a kék pályákon, amik 3 cm átmérőjű jég golyókból állnak, így a széles kanyarokkal történő síelés is veszélyes. Négy gyerekkel jöttem. 1. nap szenvedés a pályán, mert a tanulópálya nem készült el nyitásra. Másnapra ígérték, persze nem készült el akkorra sem. Miután ezt reggel a sípálya pénztáránál megtudtuk, böngészni kezdtük a netet, gyerek és kezdőbarát sípályák után. Egy cikk leírt 5 pályát, ebből 4 Ausztriában volt, a legközelebbit megcéloztuk. 2 óra, egy 6 eurós kiegészítő autópálya matrica és 150 km után Murauban mindenki lejött - a ténylegesen kék pályán- gond nélkül. Amiről - érthetetlen módon nem írt a cikk írója, hogy a település milyen csodás, nyilván a környezet tudatos energia ellátás fontosabb az idelátogatónak, mint az hogy 4-5 óra sielés után hol töltik a maradék idejüket.