Élménybeszámolók

Két év elteltével tegnap ismét Ördöglakodalom. Reggelre esett 15cm friss hó, így a retró sièlmény, szűzhavas retró síélmény lett. A hegyről lejövő pályák felét ratrakolták, így amikor a nagylift kötélfelrakás miatt 15 percre megállt, és félúton ki kellett szállni, kényszerűségből próbáltuk ki először a friss havat,... És jó volt! Talán jobb, mint a ratrakolt rész. A napijegy 16. Gasztronómiára senki se számítson, a legjobb a faház büfé hotdogja, a két étteremnek csúfolt helyen közölték, magyar csoport ebédel, és ez a teljes kapacitásukat leköti. Ennek ellenére a hely sportolásra alkalmas, szabadidős síelésre, kezdőknek nem javallott. Szlovák féléves szünet ellenére minimális várakozás a lifteknél. Készpénzt hozni, bankkártya felejtős.

Február első hétvégéjét (péntek, szombat, vasárnap) Certovicán töltöttük. A pályák jól ratrakoltak voltak, bár egy-két kósza ökölnyi jégdarab örömmel fetrengett, várva áldozatát. Símaszkot, szemüveget ajánlatos vinni az oda készülőknek, hiszen néha olyan erős szél támad, hogy másodpercek alatt beteríti hóval az ember arcát. Akik a nyugodtabb síelést szeretik, azok inkább péntekre tervezzék csúszásukat, de a tényleges hétvégén sem volt egy percnél hosszabb sorban állás a felvonóknál. A nem ott éjszakázóknak ajánlatos korábban odaérni, mert a szabad parkolók hamar elfogynak. A Stiv Panzióról írt régebbi véleményekkel nem értek egyet (lehet azóta új személyzet van), nagyon családias szállás, kedvesek, segítőkészek, és jól főznek!! :) A 3 napos bérletet napi 10 euróért adják kedvezményesen, amúgy a pályán váltva 15-be kerül egy nap. Ajánlom mind kezdőknek, mind haladóknak, de vigyázni a többi síelővel, mert szeretik pár centire megközelíteni az előttük haladót.

Sajnos Kosútkán a tavasz megette a sípályát, ezért a konkurenciát próbálhatjuk. Két napot az Ördöglakodalom hágó pályáin síeltünk. Ezek a pályák északi fekvésűek, 1100 - 1450 m közötti magasságban vannak és jelenleg is elegendő mennyiségű hó van. Itt természetesen lehet fanyalogni, hogy csak 60cm, délutánra már kásás, néhol kilátszik a fű és a törpefenyő, de a fanyalgóknak ezt a terepet sem javasolnám. Nem fanyalgók viszont március végéig itt biztosan csúszkálhatnak.
Van egy 600 m hosszú pingpongasztalra vasalt középkezdő pálya egy TatraPoma lifttel és még egy 900 méteres TatraPoma a csúcsra ahonnan több lehetőség is van lecsúszni. Szombatra az egyik pályát le is ratrakolták meg egy kék erdei utat is, ahogy ott mondják, az "alföldieknek". Ennek ellenére a csúcs csak síelőknek! Már a felfele a lift is komoly élvezet, 5-6 méteres repülésekkel, komoly rángatással. Nekem bejött. Pont ilyen volt a nyolcvanas években is és én akkor voltam kamasz. Cserébe viszont gyönyörű panoráma, kevés ember és a 4 órás jegy mindössze 11 Euro. Ezt össze lehet vetni a Chopok, vagy Ausztria kínálatával. Chopokot kipróbáltuk. Szó se róla az is kitűnő, csak egészen más.Meg Ausztria is. Nem szabad a körtét a banánnal...
Jövő héten is jó lesz, ráadásul Kosútkán a panzióban márciusban egy éjszakát fizet, kettőt marad akciót tartunk.

Március első hétvégéjén voltunk ott,és nagyon jól éreztük magunkat.Mind a szállás mind a pálya,maximálisan megfelelt az elvárásainknak.Családdal voltunk,főleg a gyerekek miatt jó a pálya,mert a kicsi(5éves)és a nagyobb biztonságos pályán gyakorolhatta a sí alapjait.Ha van rá lehetőségem biztos,hogy vissza fogok oda térni!Családosoknak és kezdő,vagy haladó síelőknek ajánlott inkább.

Üdv:Zoli

Megjártuk Certovicát, megjártuk :-(

2-án délben érkeztünk a Stiv panzióba, délután csúsztunk a helyi egyetlen rövid pályán. Bemelegítésnek elment, de másnap reggel nem próbáltuk meg újra, átmentünk Tále-ba. Az nagyon jó volt.
Certovicán mintha megállt volna az idő. Minden a régi szlovák érzést hozta. Nem volt elég hó a pályán, de éjszaka sem indították el a hóágyúkat annak ellenére, hogy a szálloda tele volt, pedig éjszaka hideg volt.
Csak akkor menjetek ide, ha nagyon sok hó van. Csak haladó sízőknek ajánlom, a kezdők számára elég meredek pályákkal.
A Tále cím alatt írtam néhány sort arról a pályáról is.

A szállással nem volt igazán semmi baj, talán a vacsora lehetett volna kicsit igényesebb, több zöldséggel, de még így is elment.

Elégedetlen nem vagyok, de az lettem volna, ha nincs tále.

Végre megvalósulni látszik egy gyermekkori álmom. Egy síterepen a nagy hó miatt ott ragadni:) Ezt az álmot leginkább akkor vágytam, amikor még oskolába jártam.

Certovica, magyarul Ördöglakodalma-hágó. Nem véletlenül ez a neve. Évekig jártunk ide vagy 20-30 évvel ezelőtt. Most egy napra megmutatom a legkisebb gyermekemnek - ezzel a céllal jöttünk nosztalgiázni. Úgy indultunk útnak, ahogy sokszor máskor - majd lesz valahogy. A hágón már nem volt szállás, így lementünk az első faluba, Királybocára, Vysna Bocára. Teljes a tél. A faluba érve megláttam egy táblát: Chata pod Certovicou 2,2 km. Ez az a ház ami a sípálya alján van, egy kis tó mellett. Festői hely, évekig csak néztük, milyen lehet itt lakni. Mivel viszonylag jobb autóm van, gondoltam nekiszaladok a durva emelkedőnek. A kezdeti lendület után vettem, hogy ez egy durva út. Alul egy mély nyom jól befagyva, a nagyobb gond, hogy két oldalt kitolt hóval tiszta jég hófal. 20-30 centinél nagyobb kilengés már kockázatos. Nem igen ajánlatos kizökkenni a nyomból, akkor annyi a kocsi oldalának. Ha lassan nyomom akkor leállok, vissza tolatva a meredeken elkerülhetetlen a félre csúszás és onnan aztán se le, se fel. Szóval csak előre fel, amig lehet, majd lesz valami. Izgalmas, közös szurkolás után csak felkeveredtünk a házhoz. Nem bírom ki, hogy ne dicsérjem meg ezt a menetet teljesítő gépet: XC 60.

A ház 1938-ban épült. A mai tulajdonosa Jozef, egy 68 éves négy gyerekes, három Bernáthegyi kutyás hegyi ember. Az öreggel öt percen belül megtaláltuk egymást. Este már mutatta a gépén milyen itt az élet. Összességében több ezer napot síztem, sok-sok sztorival, de egy óra vetítés után megint gazdagabb lettem.

Csütörtökön délután még egy jót tudtunk sízni, bár a hegyre menő nagy lift csak időnként ment. A viharos idő, és a vagány pályán elég volt ez a két óra.

A kezdeti megérkezési megnyugvást kicsit felborzolta, hogy a személyzet valamiért felmondott és látványosan, gyalogosan elvonultak. Ma reggelre teljes hóvihar, liftek persze nem mentek, az idevezető egyébként is elképesztő utunkon méteres hófalak. Na most mit tesz ilyenkor az itt rekedt sportember? Az egyik pozsonyi családtagról kiderült, hogy az apuka szakács, ő készítette az ebédet az itt ragadtaknak. A ma este érkező, gyalogosan ide lemászó fiatal besztercebányai csapat hamar vette az adást, rögtön beálltak mindenesnek.

A holnapi programunkat színesíti az a kérdés, hogy hogyan keveredünk ki innen összesen négy autóval. ( Eredeti terv egy Lomnici-csúcs bejárás lenne. ) Az egy szem traktort - ami a ház előtt vesztegel - is a személyzet tudta volt kezelni. Szóval elég nagy az esély az itt ragadásra. Az öreg most mutatja, hogy az ő Land Roverét, hogy szokta a sípályán felhúzni a ratrak, miközben mind a négy kerekén lánccal nyomja a gázt. Mondjuk ezt kihagynám, de majd meglátjuk:)

A ház honlapja, magyar nyelvű pdf. verzióval is:
http://chatapodcertovicou.eu/

Tegnap este érkeztünk haza, 3 napot töltöttünk itt. Szállás a pálya mellett, mogorva vendéglátók , trehány pályamunkások, de csodálatos hóviszonyok , gyönyörűen behavazott táj. Volt minden a néhány nap alatt tejköd, havazás, szikrázó napsütés és rengeteg , gyakorlatilag nyitástól zárásig csúszás. Kicsit későn jött besízésnek tökéletes volt

Baráti társasággal (3 család) voltunk 2009.01.26-30. között Certovicán síelni. Szállásunk a Hotel Totem volt. Nagyon kellemes hely,barátságos szobák,szauna, kis medence, jakuzzi,bár, korrekt sítároló. A kiszolgálás nagyon kedves, a félpanzió bőséges és finom. A pályák a szállás mellett vannak, mi az út túl oldalán lévő pályákra jártunk.
Kellemes sípályák, a felvonóknál minimális vagy nulla várakozással. Kezdőknek, jobban síelőknek egyaránt vonzó terep. A szélre érdemes felkészülni, mert keményen tud fújni.
Csak ajánlani tudjuk a szállást és a sílehetőséget is.

Szia Tina!

Nos a helyzet jelenleg, hogy a legfontosabb D jelű Tatrapoma lift nincs üzemben, így nem lehet felmenni a csúcsra és az onnan induló 3 pályát síelni. Gyakorlatilag 1 pálya megy és 2 húzólift az egyik az egyik oldalán a másik a másikon. Certovicán azzal is vigyázni kell, hogy az út bal oldalán lévő pálya üzemeltetője nem ugyanaz mint a jobb oldali Certovica Sícentrumé. Így a 2 bérlet nem érvényes a másik oldalra. Ezt sokan nem tudják, csak a kapunál szembesülnek vele, mikor nem enged be. Amúgy a hely maga nagyon barátságos, és jó, csak amíg nem megy az a bizonyos felvonó addig inkább gyerekes családnak vagy olyan valakinek ajánlom aki nem a több kilométeres pályákért rajong. Én most voltam egy napot, szuper volt a hó minősége de délutánra már úntam azt az egy felvonót amivel érdemes volt menni. Viszont nem tudom milyen sítudással rendelkezel, mi holnap megyünk Chopok-délre (kb ugyanannyira van mint Certovica) és 7-ből 6 lift megym, jó időt ígérnek és a csúcsra is fel lehet menni! A leghosszabb pálya így több mint 3 km.

Én 94-ben, vagy 95-ben ott síeltem életemben először. Egy iskolai sítúra(Áron bácsiékkal) volt, nagyon nagy élmény, engem is "elkapott valami" :)
Első csúszásom azon a piroson történt(akkor mintha még kék lett volna) ami a parkolóból indul. Egy osztálytársammal inndultunk neki golyóban, nem túl hosszú idő után megpróbáltuk alkalmazni a könyvemből tanult hóeke technikát,(ez abban a sebességtartományban már nem a legmegfelelőbb megoldások közé tartozott), aztán nem kis esés. Máig emlékszem a jelenetre. aztán ezt még néhány hasonló követte, de a hét végére már egész jól ment. (Persze nem túl jól :) )
A tányéros felvonókat(akkor még csak az volt) sem sikerült elsőre használni. Még jó hogy a parkolóbol indult az illető pálya. Nem emlékszem hogy különösebben meredekek lettek volna a pályák, a baloldali feketét leszámítva, nekem átlagosnak tűntek.
Mi messzebb szálltunk meg a pályáktól, egy régi turistaszállóban.

Egyébként elég bunkó módon viselkedtünk, ha állt egy emberünk valahol a sorban mindig besorolt mögé az egész csapat, és ezért rendszerint nem szóltak.
Nekem ez a síelés talán nagyobb élmény volt, mint azóta bármelyik utam.

Sziasztok! Én Gyerekkoromban redszeresen jártam Certovicára és Vysna Bocában szálltunk meg mindig. Soha nem foglaltunk csak odamentünk és privát házakban mindig találtunk szállást. nagyon kedvesek voltak a helyiek. Egyszerű pásztorok és bányászok akiket távolról sem érdekel a politika és egyebek. A 80-as években 2 éjszakát 3 embernek 20 márkából el tudtunk intézni.
nagyon jó emlékeim vannak onnan, mivel 11 évesen ott éreztem meg először, hogy valami nagyon 2elkapott" pedig 4 évesen kezdtem.
Kíváncsi vagyok, hogy manapság milyen a hely.

Szia Editke !

Ha a kezdőlapon Szlovákia címszó alatt rámész a certovica linkre, kiadja a sípályák térképét. A leírás egy kicsit bővebb, többet ír, mint a térképen látható. Ezt az elátkozott Stiv panziót láthatod a térkép tetején, jobbra. Mi a ház alatti pályákat használtuk, nekem nagyon megfeleltek.( 5 napos felnőtt síbérlet 1.750 Sk ) A hegyre ( baloldalt ) menő tányéros felvonóval vigyázni kell, mert akkorát ránt, hogy felemelkedsz a levegőbe.... Felülről gyönyörú a kilátás, az egyetlen baj az, hogy a pályák olyan meredekek, hogy többszöri megállással, kinézegetéssel tudod csak megállapítani, hogy most melyiknél is vagy.. Fent egy viszonylag széles pályaszakasz után csak egy kb 3 méter ,, széles ,, erdei úton tudod elérni a lefelé menő pályákat ( balra hegy, jobbra a szakadék... ) nekem még egy kicsit munkás volt... A felvonótol jobbra indulva az első pálya egy vékony és keskeny katlan, amiben vagy elereszted középen magad, vagy jobbra - balra ereszkedsz. A második pályának nagyon dimbes dombos a felső 2/3-a, nekem nem jött be, ott még a lengyel lesikló síiskolások is szakaszokban ereszkedtek le.. Ezt a kettőt a gerincről lehet megközelíteni. A harmadik is meredek, de oda már felmegy a ratrack - ezt a pályaszakaszt már a keskeny hegyiútról éred el.Nekem ez jött be a legjobban. Ha továbbmész a hegyi úton, akkor az levisz a hosszú nagypálya elejére. Ugyanide tudsz eljutni, ha végigmész a gerincen, ott is le lehet jönni, de amikor mi ott voltunk, akkor egy merő jég volt a felső pályaszakasz, volt, aki lecsatolt, fenékre ült és úgy evickélt le. Én nem próbáltam ki. A Stiv panizó felett az út másik oldalán is van egy tányéros felvonó, ahol egy viszonylag meredek, de nem túl hosszó egyenes pályát és egy kanyargós, úgynevezett tanuló pályát találsz.Ide külön kell jegyet venni, mert az nem a Stiv panzióhoz tartozó pálya. Barátom jött le az egyenes szakaszon snowboarddal - lelkendezett, hogy nagyon jó. Egy baj van - a pályának nincs kifutó, lassító szakasza. Teljes lendülettel jössz lefelé és ha elvéted a fékezést, akkor van esély arra, hogy felkenődsz a pálya alján lévő vendéglőnek a falára:((( Szerencsére ilyen nem történ azon a héten, amíg ott voltunk. Remélem, segítettem.
Szia - Gábor

Üdv mindenkinek ! Gondoltam, hogy ilyen topicot is érdemes nyitni, mert mindenki belefuthat valami rossz tapasztalatba, amit érdemes megosztani a síelők nagy családjával. Múlt héten jöttünk haza Certovicáról a STIV - Certovicza panzióból.( www,certovica,sk ) A pályáki jók voltak, hó dögivel, ratrack működik. A gond a panzióval, ill. a személyzettel volt. Mintha 40 évet vissza mentünk volna az időben. Utálják a vendéget, pedig belőlünk élnek , állítólag. Teljes ellátásra voltunk befizetve. A kaja nem is volt rossz, bár nekem kevésnek tűnt, de ez egyéni. Kihozták a levest, majd amikor kimertünk mindenkinek egy tányérra valót, akkor rögtön odarohant a pincérnőnek álcázott alkalmazott és azonnal el akarta vinni a tálat a maradék levessel ( lehet, hogy ki akarta vinni egy másik asztalhoz:) Persze szóltunk, hogy hagyja csak ott. nem telt el 2 perc, jött egy másik, hogy elvigye a tálat... Neki sem engedtünk, csak azután, hogy kiürítettük ( pedig nem is volt olyan finom, de akkor már dafka megettük ) Ebédnél fel mertük gyújtani a villanyt az ebédlőben, mert úgy ítéltük meg, hogy kevés a fény. A bárpult mellől berohant az egyik alkalmazott és leoltotta. Ezt kb 3x játszottuk el, de a harmadik után már féltünk, hogy szívrohamot kap a nő, inkább ettünk félhomályban... A kenyérrel úgy takarékoskodtak, mintha háború lenne, esténként azt mondták, hogy már elfogyott.... A bárban ,, természetesen ,, nem adtak csapolt sör - csak üvegeset lehetett esténként venni, természetesen jóval drágábban.. Szombaton lefoglaltuk a jacuzzit hétfő estére. Sajnos zárt ajtót találtunk, mert ,, technikai gondjuk ,, volt - persze nekünk nem szóltak,hogy valami baj van. Még jó, hogy visszaadták a pénzt:). A legjobb az volt, hogy napközben bementünk a szobánkba és három munkásember szerelt valamit - talán web kamerát - a szobánkban. Persze, hogy nem kérdeztek meg minket, hogy bejöhetnek-e. Megkérdeztük, hogy itt nem szokás a takarítás ? ( 4-5 nap múlva egész falka porcica volt a szobákban ) erre az volt a válasz, hogy ki volt az takarítva, MIELŐTT MEGÉRKEZTÜNK :))). Szóval majdnem sikerült a személyzetnek tönkretenni a hetünket, de jó csapattal voltunk és keményen ellenálltunk !!! A poén az egészben az, hogy az utolsó napon felmentünk a kb 80 méterre lévő Totem panzióba és ott egy teljesen más világot találtunk. Udvarias kiszolgálás, vendégcentrikus környezet, úgyhogy ha legközelebb Certovicára megyünk, akkor biztosan ott fogunk megszállni és nem ebben a paziónak csúfolt akármiben.

Köszi a figyelmet - Gábor

u.i. ha van ilyen tapasztalat más helyekről, akkor folytassátok a beszámolókat, mindannyiunk okulására.