Élménybeszámolók

2024. január közepe. Corvatsch közel sem annyira ismert, mint St Moritz. Itt is csodálatos a kilátás a környező hegyekre, magas a pálya /3300m felett van a teteje /ragyogóan lekezelt mindegyik. Kb 10 km re van a már említett "presztizs csodától" úgyhogy érdemes elmenni. Kevés a lift, mert hosszúak a pályák, a völgypályák is teljes értékűek, nem erdei poroszkálók. Minden lesiklás dinamikus, nem nagyon van kezdőknek való terület.
Érdekes, hogy nekem a 120 km meghirdetett lesikló terület túlzásnak tűnt, lehet,hogy azért, mert a tetejéről az aljáig egybe le lehet menni és a jó pálya miatt gyorsan sízhető.
Kevés az étterem, nincs nagyon hütte, nincs fűtött felvonó. A napijegy ára 85 Frank, a félnapi 75 frank - ez arányos és logikus:) A franc egye meg ezt a dinamikus árképzést. Na de hát St Moritzban edződtem és már meg sem lepődtem a 8 Frankos 33-as sörön és a kis adag 17 Frankos konzerv gulasch-on.
Összességében azonban nagyon ajánlom a pályát a jó síelőknek.
A csoportkép talán a 60 as évekből való .... ma már érdekes a feelingje.

Sziasztok!
2021. március 5. és 6. két napján síeltünk Corvatsch-Furtschellas terepén.
Szállás: Celerina falujában az Inn Lodge egyik stúdiójában, ár-érték arányban kiváló volt.
Síbérlet: szállással együtt síbérlet akció van, 6 napra napi 45 frank a bérlet ára.
Parkolás: a Corvatsch nagy kabinos felvonójának az aljában, nagy parkolóházban napi 10-12 frankért megoldható.
A síterep St Moritzal szembeni fekvése miatt kicsit hidegebb, a hó is szebben és vastagabban megmarad. St Moritzhoz hasonlóan itt is minden nap minden pálya le volt szépen ratrakolva, kifogástalan módon előkészítve. Alapvetően szinte csak piros pályák vannak, középhaladó, felsőhaladó szinten mondanám élvezetesnek, nagyon nagyon jó húzásuk van, engadini szokásként a természetes dombokat sem ratrakolják le, így jól el lehet szállni minden emelkedn leszalább kétszer. Két, viszonylag ritkán járó nagy kabinos visz fel a Corvatsch csúcsára, Surlejből, ahonnan az 1 és 2 pályákon több verzióban is gleccseren tudunk lesíelni. Elképesztő kilátás nyílik a Bernina csoportra, az Engadin völgyre, a tavakra a hegyállomásról, de végig a pályákról is. Míg a Corvatsch oldalon délelőtt érdemes síelni, délután a Furtschellas kicsit rövidebb, de szintén nagyon jó húzású pályáira érdemes áttérni. Ezeket délután süti a nap, és fekvése ellenére a tsz feletti magassága miatt a terep szinte végig napos, ám mégis hűvös marad.
Érdemes lesíelni egyben a csúcsokról a völgy mélyére, ahol befagyott tavak várják a síelőket - ám csak mértékkel, mert a völgyből érkező kabinosok ritkán járnak sajnos. A terepen több régi csákányos és tárcsás felvonó is van, melyek komoly szinteket küzdenek le, ezek egyrészt a régebbi fílinget erősítik, amolyan régimódi hangulatot kölcsönöznek a terepnek a völgy túlsó oldalával szemben, ugyanakkor erősítik is a terep szellemét.
A Corvatsch középső állomásánál elég sok lift fut össze egy kisebb platón, itt viszonylag sok a botozás, hogy egyikből a másikba eljussunk.
Enni mi az Alpetta házikóban ettünk, valamint a Furtschellas középső megállójánál, mind a kettő kiváló volt, de Covid nélkül biztos sokkal több mást is kipróbáltunk volna. Különösen hívogató a Fuorcla Surlej panorámás terasza, nekünk sajnos zárva volt.
Mindenkinek ajánlom a terepet, aki 1-2 nap komoly sízést szeretne, ennyi idő alatt bőven felfedezhető a terep.
Fotóalbum feltöltve.