Élménybeszámolók

Szintén ezen a héten voltam, szintén a D'allosi részen.
Ez az oldal változatosab, szétterülőbb, de az őskori felvonók miatt sajnos valóban nem annyira élvezhető.
Jobb piros pélyák inkább a tárcsás felvonók mellett vannak - azok legalább gyorsak.
Még a köztes völgyben - amin keresztül vezet az út a Praloup-i részre - is lassú és nagyon hosszú felvonók vannak, így kb 1 óra liftezés átjutni. Pedig jó kis pályák vannak ott, kb 1000-es szintkülönbséggel.
Előnye a Praloupi részhez képest, hogy innen el lehet érni Val D'Dallos Seignus-t, ami a rendszer része, érvényes a jegy, de különálló, kb 10km-rel visszább van a völgyben.
Ingyenes síbusz elvisz, de csak egy reggel, meg egy este, nem túl jó időpontban. 9,30 és du4,40. Februárban a síszünetben van még egy-egy napközben is. Ráadásul nem Seignusig, csak Val D'Allos Village-ig, ahonnan egy lassú kabin visz feljebb - a kiragasztott menetrenden se Seignust ír, így nem is volt egyértelmű hogy ez a busz oda visz. Utolsó nap mentem végül át. Nem túl nagy rendszer - kb 40km-nek írja. Nincs túl sok páya, de hosszúak, elég szép szinttel. A valcibiére pl igazi csemege - hosszú, helyenként nagyon meredek falakkal. Itt egy gyors, két lassú ülős van, meg fent gyors tárcsás. A fenti részeken lévő nagy köd ellenére jót síeltem, mivel fent a rossz idő miatt rizikós volt átmenni Praloupra, nem bántam meg hogy rászántam egy napot.
A Praloupi rész terültre kisebb, sok kereszteződő pálya, de modernebb, csak gyors felvonókkal, jó lendületes pályákkal.
Visszajutni kicsit gyorsabb és biztosabb, köszönhetően a két gyors tárcsának, de azért észnél kell lenni - volt aki ottragadt. Körbe meg 250km a táv.
Az időjárás eléggé változatos volt, emiatt az átkelés vagy nem volt lehetséges, vagy rizikós. Főleg a szél zavart be. Bár szerintem kissé túlzásba vitték, a tárcsás felvonókat nagyon nagy szélben is lehetett volna járatni. Szerintem a kevés vendég miatt se strapálták magukat.
A második napi meleg szél ráadásul a hó felületét megolvasztotta, ami utána visszafagyott. Emiatt a freeridtól, meg fekete páláyktól búcsúzhattunk. Utóbbi amúgy se sok van, kezeletlenek.
Ha fejlesztenének a D'Allosi részen, akár még jó kis rendszer is lehetne. A táj gyönyörű, adottságok jók.

Sziasztok!

2018 január 20. és 27. között volt alkalmam síelni ezen a síterepen. Sajnos Val dallos-ban laktunk. Azért sajnos, mert lavinaveszélyből és a szélből adódóan 6-ból 2 nap le volt zárva a Pra Loup-ra átvezető felvonó, autóval pedig legalább 3 órás úton érhető csak el télen (mivel a hágót átszelő úton, télen bezavar néhány keresztül haladó sípálya). Így maradt a rendszer Val dallos-i oldalára eső része, ami viszont rendkívül szegényes, gyakorlatilag élvezhetetlen, legalábbis nekünk az volt. Tekintve a korábbi beszámolókat, az átvezető lezárása korántsem tűnik ritka eseménynek. Már már szerencsésnek tartom magunkat, hogy megúsztuk 2 nappal a lezárást. Így mindenképpen azt ajánlanám, hogy ha ide mentek, akkor csak is a pra loup-i oldalon foglaljatok szállást! Kivéve persze, ha nagyon bíztok a szerencsétekben, de akkor már lehet értelmesebb csak Monaco-ig menni. A Pra loup-i rész egyébként nem olyan rossz még francia viszonylatban sem. Van két gyors felvonó, amik alatt elfogadható minőségű pályákon lehet pörgetni a síelést (bár 1-2 nap után könnyen unalmassá valhatnak). A fekete pályák is mókásak, ha van rajtuk hó. Továbbá, ez a rendszer bővelkedik a freeride lehetőségekben is. A fun parkok meh kategória, a legszebb „jelző” rájuk, hogy vannak. Ami még említésre méltó, hogy a francia szokásokat meghazudtoló módon, napi rendszerességgel dolgoztak a pályakarbantartó urak és hölgyek. Ezúton is küldöm tiszteletemet nekik. Nagyjából ennyit tudnék kiemelni különlegességként a rendszerrel kapcsolatban. Az eddigieken túl minden a szokásos francia színvonal: dög lassú, lassító áttétel nélküli, időszámításunk előtti, szakadt felvonók szinte mindenhol; nagyon kevés ember (amiről meg kell hagyni mondjuk, hogy klassz dolog); léceket előszerettel tönkre tevő kavicsokkal teli pályák; angolul elvből nem tudó személyzet; és amatőr pálya tervezés, gondolok itt a meglehetősen gyakori és felfelé emelkedő átvezető szakaszokra és az olykor oldalra jobban mint lefelé lejtő, pályákra. Összefoglalva tehát, azt gondolom, hogy ha nincsenek nagy igényei az embernek, ez a rendszer egy jó társasággal ötvözve jó kikapcsolódást nyújthat, rendkívül olcsó áron. A freeride-ot kedvelő sporttársaknak is csak ajánlani tudom. Más esetben viszont, szerintem pénzkidobás és időpocsékolás erre a terepre menni.

+info: Hóláncot ne felejtsétek otthon, ha önállóan utaztok! Hóesésben fel se engednek fel nélküle.

Szeretném megosztani veletek a két éve készült videónkat, melyen igyekszünk az egész síterep színe-javát bemutatni, és természetesen a fiatalok szórakozása se maradhatott ki. Bízom benne, hogy ez a síterep mindenkinek elnyeri tetszését. Én már kétszer voltam, és eddig még nem csalódtam benne. Se időjárásban, se pályakezelésben. A pályák telítettsége a frekventált pályákon tűrhető, az eldugott pályákon elenyésző.

Sziasztok!
Rövidre fognám a beszámolómat.
Wall'd Allosban síeltünk 10 napot és csodálatos volt.
Januárban tökéletesen kezelt pályákat találtunk, jó hóviszonyokkal.
A szállás tökéletes, a teraszon át kilépve 10 méter volt egy síösvény amin lecsúsztunk a felvonóig.
Az átjárás Pro-loupra szinte mindig működik.
Mi nem sokszor mentünk át, mert a helyi pályák is nagyszerűek.
Két pályát emelnék ki név nélkül (nem tudom a nevüket :-))
Szemben állva a heggyel balra a legszélső pálya szinte üres és erős piros. Itt döntöttünk sebesség rekordokat. Kicsit rövid.
A másik pont a hátunk mögött lévő csákányos felvonós amin versenyzők szoktak gyakorolni délutánonként.
Elég meredek, kezelt, megfelelő hosszúságú és műlesiklásra ki van zászlózva.
Hát én persze két versenyző közé bevetődtem és uzsgyi lefelé. :-)
Ha a sebességet szereted, vagy a szlalomozást , mindegyikre kiváló.
A harmadik kedvencem a Pro-Loupr-ra átvezető csúcs két oldala. Nagy, hosszú széles és jó erős piros szakaszok vannak benne. Tökéletes akár óriás műlesiklásra is ha mered és nincsenek sokan a pályán. Csúcs sebesség simán 100. km/h itt.
Baleset mentes síelést mindenkinek. Árpi

Sziasztok! Végrevalahára megírtam a beszámolót!
Hááááát... jó volt, jó időnk volt, de ide nem vágyunk vissza! A síútunk 01.25-02.01-ig:
Kezdem az elejéről:
Az utazás nagyon hosszú volt, 17 óra, mivel a Col d'Allos hágó ilyenkor le van zárva, így a Genova-Monte Carlo-Nizza útvonalat választottuk, így viszont csak az utolsó 150 km volt szerpentin, gyönyörű tájak, csodálatos idő, a cél előtt 40 km-rel még egy szem havas sem láttunk! :) Aggódtunk is, bár az itthoni időjósok 150 cm friss havat jeleztek a síterepre.
És tényleg volt is!
A szállásunk a Terrasses de Labrau volt La Foux-ban, simán tudtunk csúszni a felvonóhoz, és hazafelé is szinte kapuig! Ez nem tipikus fabútoros apartman, nagyon modern, kényelmes (mi 6 ágyasban voltunk 4-en, kifizettük az üres ágyat, és még így is nagyon baráti volt az ár). Volt gőzkabin és gyönyörű medence, amivel csak az az "apró" bibi volt, hogy 23 fokos volt a vize! Hiába a jacuzzi, ilyen hideg vízre nem vágysz egy egész napos síelés után. :(
Minden reggel helybe a recepcióra hozták a friss pékárut: bagett, croisant, és egyéb francia péksütik.
A pályákról:
Ha La Foux-ban szállsz meg, akkor be vagy korlátozva egy kb. 80 km-es síterepre, és ebből is a szél miatt volt lezárva pálya. Minden nap néztük, hogy nyitva van-e az átjáró, végül a 3. napunkon átsieltünk vagyis inkább átfelvonóztunk. Ahhoz hogy elérd a 150 km +pályát Pra Loup-on, majd egy órát kell felvonózni, régi korszerűtlen "aládvágós" felvonókkal. A visszaúton figyelni kell a felvonók zárási idejét, nehogy lekésd, mert akkor taxi... :( Ami még negatívum, hogy visszafelé, ha nem merészkedsz nagyon Pra Loup belsejébe, akkor csak tányéros, amire már a franciák is az írják: difficulte, a felső része 50%-os emelkedő. Ráadásul a társaság nagy része féluton elakadt, mert elromlott a felvonó...
A pályarendszer egyébként csodálatos, a kilátásról nem is beszélve, én szeretem a kezeletlen pályákat, ebből volt bőven.
Kaptunk friss havat is, úgyhogy erre sem lehet panasz.
Egy napon átmentünk síbusszal a közeli Le Seignus síterepre. Az információs irodában ajánlottak ott egy hosszú, 9 km-es piros pályát, no difficult...
Kivéve szakadó hóesésben és ködben... :( Életem egyik legrosszabb síélménye volt lejönni ezen a pályán. A felső részen 3 olyan szakasz is volt, hogy csak oldalazva tudtunk lecsúszni, mondjuk mi voltunk buták, hogy ismeretlen pályára merészkedünk ilyen csúnya időjárásban... ráadásul rosszul néztük meg a visszainduló síbuszt, azt is lekéstük, így hüttéztünk 2 órát pluszban...
Másnap folytatódott az ítéletidő, megspékelve egy kis hóviharral... ez a nap a kártyázásról és a társasjátékról szólt!
Utolsó nap csodálatos lett újra az idő, felmerészkedtünk Val d'Allos legmagasabb pontjára, nekem hihetetlen élmény volt... :)
Hozzáteszem, hogy nagyobbik fiam 4 évig snowboardozott, idén úgy döntött, hogy síelni fog, szerencsére második nap már nagyon ügyesen jött velünk szinte minden pályán (igyekeztünk minél hosszabb, de kevésbé meredek pályákra menni). A hazafelé úton mondta, hogy adjuk el a boardot, ő inkább síel! :)
A szálláson a kicsekkolás rendben ment, 1/4 10-kor már autóban ültünk hazafelé... természetesen meglátogattuk a monacoi hercegéket is, bár elég rossz időt fogtunk ki, esett az eső!
Elég jól jöttünk egészen a szlovén határig (1/4 8-kor értünk oda) ... onnan viszont egy rémálom vette kezdetét: ónos eső.. 3x álltunk meg a jeget lekaparni az ablaktörlőről... végül hajnali 4-kor értünk haza...
Összefoglalva: nem ajánlom ezt a pályarendszert sem kezdőnek, sem tériszonyosnak... sőt inkább senkinek, kivéve aki szereti a kihívásokat!
Szép volt, jó volt, köszönjük, ENNYI!

Február 1-8. között voltunk itt síelni, szállásunk a Cime du Val d'Allos pályaszálláson volt.
Sajnos az időjárás nem volt túl kegyes hozzánk (még hazafelé is szakadt az eső, így a Cannes-Nizza-Monte Carlo hármas sem volt olyan szép), a 6 napból talán 2 volt teljes értékű, a többi küzdés volt az elemekkel. Az elemek alatt az állandó havazást, a ködöt, a nem látást értem, azokat a dolgokat, amelyek a síelést a nem élvezhető kategóriába tolják. Amikor ilyen mértékben folyamatosan esik a hó, van az a pont amikor már nem örül neki még a magyar sem (akit idehaza finoman szólva sem kényeztetett el a tél). És igazából a felvonókezelőket sem tudom hibáztatni azért, mert a felvonók üléséről nem takarították folyamatosan 4 napon keresztül a havat. Reggel elkezdték, de miután látták, hogy teljesen felesleges, a folyamatos hóesés közepette inkább egy sorry-val elintézték a dolgot.
Szerencsére a társaságunk elég jó volt, így egyáltalán nem rossz szájízzel jöttünk haza.
A pályákat én 4 részre tagoltam. A praloup-i részből sokat nem láttam, egyszer jártam ott, a felső részén, az alsó és jobb oldali részre nem jutottam el az időjárás miatt. Egész jó volt, van két modern 6osülős (Peguieou és Bergeries), és mellettük tökjó pályák, csak arra kell vigyázni, hogy délután 3 körül, amikor mindenki indul vissza, a Lac húzós felvonóknál elég nagy sor tud kialakulni, és így sietni kell hazafelé, mert az általam középső résznek hívott részen is a Crous húzós csak limitált ideig megy.
Ezen a középső részen egyébként sokat mentünk. Az Ubaguets felvonót és mellette a Perdrix pályát nagyon tudom ajánlani. Méghozzá főleg azért, mert ködös, borult időben itt a legjobbak a látási viszonyok. Amikor máshol semmit sem lehetett látni, itt volt a legnagyobb élvezet síelni. Volt, amikor szakadó hóesésben reggel is ide jöttünk (ehhez túl kell élni a Vescal felvonó farkasordító hidegét), és 40-50cm szűzhó (később ez buckás szűzhó lett) fogadott minket a pályán, de tökjó volt, mert itt legalább lehetett látni. Ennek az aljában (illetve kicsit, 50m-rel feljebb, az Agneliers aljában) van egy hütte egy külön épületben lévő WC-vel. Más magyarok szerint ez volt a legjobb árakkal működő vendéglátó egység a terepen (mi 2,50-ért ittunk 0,33-as sört itt). És ez a hütte, illetve az Agneliers felvonó a választóvonal Praloup és Val d'Allos között. Ha le van zárva az átjáró (nálunk kb. 50%-ban volt), akkor ez nem megy. És ez a középső rész még Val d'Alloshoz tartozik, tehát lezárás esetén szerintem ez a rész a nagyobb.
A La Foux-i rész: egy Forét nevű kéknek jelzett, de zöld pálya indul lefelé, aminek a folytatása egy piros pálya (talán Tetras a neve), amit a szállásunkról is lehetett látni, na ezen lehetett még nagyon jókat menni. A túloldal alsó felén főleg kék pályák találhatóak, ezek jó hosszúak, szélesek és egy modern 6osülős (La Chaup) visz fel ide, csak kicsit sokan voltak (valószínüleg a látási viszonyok miatt), de mivel itt is alig lehetett valamit látni, én a tetejére (Observatoire lifttel) meg sem próbáltam felmenni. Pedig sajnálom, mert ezt a felső részt előre kinéztem magamnak. Majd legközelebb.
Ahogyan kinéztem magamnak a Le Seignus-i 4. részt is. Ez 50km pálya és 0 tömeg. Csütörtök délután voltunk itt 3-an (busszal jöttünk át a 12 óraival és a 16,45-sel mentünk haza), az volt a hétfő után a második (és utolsó) napos napunk. Bár itt is jópár pálya le volt zárva az előző napi havazás miatt, de fenomenális volt. Lehetne sorolni a jó pályákat (piros: Les Vallons, La Serre, Gros Tapy, Valcibiere, kék: Les Champons, fekete: Thune, Combe Lacroix, amik nyitva voltak), de a Gros Tapy kezelve maga volt a tökély, kb. 5 ember jött le rajta előttünk.
Ja és egy sztori: a Gros Tapy lift tetején (gyönyörű kilátás a környező hegyekre, szikrázó napsütésben) francia liftkezelők kiírtak valamit egy táblára. Odamegyek, látom, franciául van. Gondolkodom rajta, mit jelenthet. Gros Tapy damée, Valcibiere non damée, Combe Lacroix non damée. Odajön hozzám az egyikük, valamit karattyol franciául, megkérdezem beszél-e angolul. Ekkor nagyon udvariasan megkérdezi angolul, hogy segíthet-e valamiben. Én is hasonlóan udvariasan megkérdezem, mit jelent a damée és non damée szó. Az válaszolja, hogy groomed és ungroomed, azaz kezelt és kezeletlen. Így nem csak egy új hasznos szót tanultam meg, hanem a francia (talán hegyimentő lehetett a ruhája alapján) vendégszeretetből is kaptam egy kicsit. Tökjó érzés volt.
Kinéztem a Valcibiere hosszú piros pályát, amin lejöttünk, de mivel kezeletlen volt, és így délután már buckás is, nem adott akkora élményt. Viszont kezelve tényleg szuper lehet. Előtte azt hittem, hogy ez a le seignusi rész 1napos, de most úgy gondolom, hogy nekem ez 3-4napra is tökéletesen megfelelne. Másnap (pénteken) kocsival már reggel 9kor átjöttünk 7-en, de hózápor (a Gros Tapy tetején hóvihar, jéggé fagyott fák, 1m látástávolság), borult idő és még több lezárt pálya fogadott bennünket, így már 12-13 körül feladtuk a küzdelmet.
Amennyit lehetett, síeltünk és feltérképeztünk jópár pályát, de sokat nem is láttunk. Szerintem nagyon jó pályarendszer, gondolom jó időjárással fűszerezve, kezelt pályákkal nagyon jókat lehet itt síelni. Kár, hogy ez nekünk nem adatott most meg, de szívesen visszatérnék még megnézni a fel nem fedezett részeket.

Szia Ede!

Mi 2011. március végén voltunk egy kis csapattal Val d' Allos-ban, a Terrasses de Labrau-ban.
Először a szállásról:
Jó minőségű apartman, ezt most a standard francia szállásokhoz mérten értem. :-) A szobák rendben vannak, a konyha jól fel van szerelve, szép a fürdőszoba is káddal...
A medence is szép és nagy, de sajnos franciásan hűvös a vize és eléggé klóros is, ami csípi a szemet. Ha nagyon akartok úszni, vigyetek úszószemüveget! Szauna nincs, csak gőzkabin. Ott azért fel tudtok melegedni a hideg "medencézés" közben.
Van egy a'szem kétszemélyes ülős felvonó a szállástól kb. 50 m-re, de az nem működött amikor ott voltunk. Egészen pontosan szombat délután, mikor megérkeztünk igen, de vasárnaptól nem! A központi felvonó és a kassza a falu közepén van kb. 4-500 méterre a szállástól. Vasárnap reggel úgyis itt kell kezdenetek a síbérletek miatt. A pályák jók, a felvonók kissé öregecskék. Van egy értelmezhetetlen 1 fős álló, ami rövid és nagyon lassú. Ezt csak megnézni érdemes mint egy sílift múzeumot, kipróbálni nem :-)
Mindenki azt írja, hogy Pra Loup sokkal jobb. Ha ez igaz és nyitva lesz az átjárás, akkor szuper síhetetek lesz!!! Mi nem tudtunk átmenni, mert a késő március-kora április (hóolvadás) miatt már bezárták a Pra Loup-i részt. A Val d'Allos-i pályák is jók és változatosak, van erdős és széles piros is. A Pra Loup-i résszel együtt ez egy nagyon jó síterep lehet. Drukkolok Nektek, hogy működjenek az átjárást biztosító síliftek. Én biztosan vissza fogok még menni, mert ki akarom próbálni Pra Loup-ot is...
Sokat fog dobni a feeling-en Nice és Monaco a tengerrel, a pálmafákkal és a mediterrán szépségével!
Látom, Ti voltatok Valloire-ban. Mi február 1-én megyünk oda, a Vallé d'Or-ba. Tudsz pár sort írni erről a terepről, netán a szállásról?

Üdv! ;-)

Benőcz Gábor

Pra Loup 2013.02.01-02.10.

Röviden és tömören: csodálatos!

1. Utazás
Buszos szervezés keretein belül utaztunk el síelni, az utazás szokásosan kellemetlen és megállásokkal együtt 18 órás volt. Az útviszonyok rendben voltak, nem volt fennakadás.

2. Szállás
Egy fél chalet (sálét) béreltünk Pra Loup Molanes 1500 m magasan fekvő faluban. Francia viszonylatban nagyon tágas és jól felszerelt volt. A medence viszont kamu, a recepció épületében van és korlátozott a mérete és nyitva tartása is. Mi egyszer se indultunk fel a jeges hegyoldalon papucsban és fürdőgatyában.

3. Pályarendszer, hóhelyzet
Legjobban a hóhelyzet miatt aggódtunk decemberig, hiszen az elmúlt pár évben nem sok csapadék hullott. Ez szerencsére megoldódott, gyönyörűen egyengetett porhó várt ránk. Nagyon ritka volt a jeges folt, azok is inkább a késő délutáni órákban kerültek felszínre, mikor mindenki indult haza az utolsó csúszás után.
Fantasztikusan jó vonalvezetésű és élménygazdag piros pályáik vannak, sokszor nem is értettem miért nem kéknek vannak jelezve, simán ajánlható második sítúrázóknak. Teljesen kezdőknek persze a francia kékek is nehezek lehetnek.
Főként a Pra Loup oldalon síeltünk, de egy napon átruccantunk Val d'Allosba is. Ott kevesebb a pálya, csiga lassúak a felvonók és annyira nem élménydús, azonban nem bántuk meg, mert arra is meseszép a táj.
Kedvenc piros pályák: grande rouge, lac, honoré bonnet, bretelle, quartiers, chamois, perdrix, fouines. Ezek mind jól kezelt és széles pályák, lehet repeszteni ezerrel.
Kedvenc kék pályák: peguieou (a felső szakasza szvsz nagyon durva), fau (trükkös, szűk, meredek), garcine, langail, bergeries (nagyon gyors és széles), clots, clappe, stb. Nem sorolom fel mindet, de a kékek nagyjából hasonlóak.
Zöld pálya igazából nem létezik, inkább kisebb tanuló szakaszok találhatók tárcsás és szőnyeges felvonókkal. Gyakorolni kiválóan alkalmasak.
Külön érdemes kipróbálni a patakmedrekben kialakult félcsöveket, melyek főként a bergeries pálya bal oldalán indulnak. Izgalmas és merőben más élmény.
Óriási freeride zóna várja a merészebbeket, szerencsésebb napokon szűz hóval.

4. Hütték
Pra Loup 1600-on a TC Costebelle kabinos felvonó mellett ittunk párszor ezt-azt, itt érdemes figyelni mit számláznak ki, mert Bernard pincérnek nem erőssége a matek.
Costebelle 2130-on van egy nagy hütte, de pocsék a kiszolgálás és bent a házban rá lehet támaszkodni az emberszagra.
Clos du Serre 1820-on volt a legkorrektebb a hütte, tágas, jó kiszolgálás, jó kaják. Árban nagyjából ugyanolyan az összes.
Forét kék pálya alján van a legcukibb kis hütte, friss meleg snackekkel, sörökkel, kedves kiszolgálással, napágyakkal. Érdemes betérni.

5. Közlekedés
Síbusz jár 1500-1600 méter között, indulása bkv-hoz hasonlóan "időközönként". Általában 20 percnél nem kell többet várni. Rendszerint zsúfolásig tele van, főleg a pályák zárása környékén.

6. Bevásárlás
Nekünk a Sherpa kisbolt jött be legjobban, kellemes és minőségi borkínálata van, 4-6 € között díjnyertes és valóban finom borokat lehet kapni. Van friss baguette, zöldségek, felvágottak, chipsek, sajtok, szóval minden.
Feljebb egy szinttel van egy jó pékség, mindig meleg a baguett és csak 1 €.
Van 1500-hoz közelebb is 1-2 kisebb boltocska, de megéri átbuszozni 1600-ra, mert olcsóbb is.

Köszönöm Nektek a biztató válaszokat! :)
Már persze rég visszajöttünk, csak képtelen voltam időt szakítani azóta, s decemberről ne is beszéljünk: a kisebbik fiam eltörte a könyökét, így az időm nagy részét ő kötötte le a más egyéb szokásos adventi és utazási készülődés helyett. :(

Na szóval:
Csodálatos dolog síeléssel tölteni a Szentestét, Karácsonyt!!! Ettől "féltünk" a legjobban miután tudtuk, hogy rengeteg hó van. Marha jó dolog nem stresszelni 24.-én, nem főzni, nem rohangálni még a legeslegutolsó ajándék után, karifát díszíteni, hanem csak felveszed a sícipőd és azt csinálod, amit nagyon szeretsz a családoddal, barátokkal együtt. Ez tényleg ajándék!!!

Az út odafele a szokásos volt, tudtuk mire számoljunk, hosszú volt, mert délről kellett ezt a síterepet megközelíteni, a hágók zárlata miatt. (Később láttuk azokat a hágókat, amiket lezártak, gyakorlatilag a sípálya részét képezték Val D'Allosban, tehát nem duma, hogy le vannak zárva!!!) A szállás is a szokásos francia, a Residence Plein Sud új építésű apartman házában laktunk. Bár pályaszállás, de azért kell sétálni az első, zöld pályához. :(
Az első napokban Allosban maradtunk, főleg azért mert gipszes könyökű kisfiam max a kék pályán síelhetett orvosi engedéllyel, és Pra Loup kék pályáihoz több piroson lehetett csak átjutni. Bár a többiek mehettek volna, ők is maradtak. Allosban van egy pálya, ami pontosan két hegy völgyében fekszik, ahol semmilyen körülmények között - napos időben sem - nem lehet látni. Olyan fényviszonyok voltak, hogy nem lehetett látni a pályát, a pályán az estleges buckákat, mélyedéseket. Na ezt egyszer aztán meguntuk és elindultuk Pra Loup felé, a gipszes gyerekemmel a pirosokon át. Iszonyatosan jó pályák fogadtak! A pirosok is szélesek voltak - ahogy már a franciáktól megszokhattuk. Rendben csúszkáltunk, és minden felvonónál megnéztük az utolsó visszaindulás időpontját. Mert ha lekésnénk, súlyos pénzbe kerül, hogy taxival a hegyet megkerülve visszavigyen minket Val D'Allosba, ugyanis a hágók zárva vannak. Hiába légvonalban pár km, körbe kell kerülni vagy 200 km-t, hogy közúton visszajussunk. Nos, ezt nem akartuk.
Az első próbálkozás alkalmával nem mertük berizikózni végül Pra Loup-ot, mert szűkös volt az idő, így visszafordultunk. Viszont pénteken a társaság nagyobbik része, korai indulással átment! Hát Pra Loup egyszerűen fantasztikus! Egymás mellett sorban futnak le a pályák - sok!!!- a központ felé. Azt hiszem 3 kabinos felvonó van, rengeteg kék pálya, jól kezelt pirosok, kocsma kocsma hátán. :) Csak hát, idejében el kell indulni vissza.
Összeségében nagyon jó volt ez az egy hét, és nagyon sajnáltuk, hogy vissza kell utaznunk. Viszont hazafelé megálltunk egy picit Monacoban. Hát az üt, elég rendesen!!! Csodálatos, hogy egyik oldalon azúr kék tenger pálmafákkal, Ferrarikkal, a másikon meg havas hegyek magasodnak. Kihagyhatatlan.
A visszautazás nagyon hosszúra sikeredett, pont a monacoi megállás miatt, 30-án reggel 1/2 8-ra értünk haza, de nemigen bántuk.
Bátran válasszátok ezt a síterepet is!
Ja! osem láttam még kéknek a havat, de senki a társaságban. Itt kék a hó, gyönyörű kék. Nyilván ettől kék a patak, a kis folyó, ami a tenger felé halad, s nyilván ettől azúr a tenger is. Hihetetlen!

Sziasztok,

ma hajnalban érkeztem haza Val d'Allos-ból, röviden meg is osztanám a tapasztalataimat.

Utazás: semmi különöst nem tudok itt említeni, a buszos út 20 óráig tartott körülbelül.

Szállás: 16-17 órára volt jelezve a kulcsátadás, ennek ellenére legalább 1,5 órával csúszott a dolog. Kicsit furcsának találtam, mivel a korábbi turnusnak reggel 10kor kellett átadnia a szobákat, tehát nem egészen értem, mi indokolta a csúszást.

Én középen laktam Val d'Allos 1800-on, a sífelvonóktól kb. egy 7 percre sífelszerelésben. Az apartman elég kicsi volt 6 személynek, egyébként rendben volt minden. A felvonóktól való távolság sem volt vészes, bár nem a reggeli séta volt a nap legkellemesebb pontja. Pozitívum, hogy a szállásunk fekvéséből adódóan visszafelé lényegében ajtóig tudtunk síelni, szóval a visszafelé sétát már kihagyhattuk.

A sítároló kb. két személyes, mi ugye 6-an voltunk. A felszerelés tárolását úgy oldottuk meg, hogy a bakancsokat fent tároltuk a szobában a kádban. Azért érdekes ez a tény, mivel elég sok helyen ki van írva, hogy _valamennyi_ sífelszerelést lent kell tárolni, fent tilos, illetve ha meglátnak síbakanccsal közlekedni, akkor számíthatsz egy 15 eurós büntetésre. Nálunk szerencsére nem volt probléma ezzel.

Pozitívum, hogy kauciót senkitől nem vontak le.

Pályák: az utazást megelőzően eléggé tartottam a pályák állapotától, mivel lényegében nem esett hó február elejéig. A szerencsénk, hogy az utazásunk előtt pár nappal leesett 1 méter hó, amit rendbe is raktak az érkezésünkre, így az első 3-4 napban viszonylag jó minőségű pályán mehettünk.

Hozzá kell tennem, hogy még így sem volt minden pálya megnyitva, és egyes pályák elég kövesek is voltak sajnos. Tapasztalatunk szerint a franciák nem igazán ügyelnek a pályák karbantartására.

Szerencsére azonban mindig találtunk elég jó minőségű piros pályát. Fekete pályával nem próbálkoztunk, mert azok inkább csak azért voltak feketék, mert tele voltak kiálló sziklákkal, meg kövekkel.

A legjobb pályák szerintem a Praloup-i részen vannak, itt mind a minőség, szélesség, hosszúság stb. megfelelő volt. Hátrány azonban, hogy elég korán zárnak a felvonók, és így korán haza kell indulni, hacsak nem szeretnénk 500 eurós taxival hazajönni (a tájékoztató szerint). További érdekesség a visszajövetellel, hogy a visszafelé vezető pályák totál le voltak fagyva, elég sok keskeny szerpentin is volt, és mivel elég sokan igyekeztek vissza, nem volt igazán kellemes a sok ember között csúszkálni a jégen. További megemlítendő dolog, hogy az utolsó szakaszon két tökös felvonó működik (működött), de a 3. napon bedöglött az egyik, és csak 1 tökös felvonó ment. Ennek az volt a következménye, hogy kb. 30-45 percet kellett állni a -15 fokban, ami nem volt túl kellemes. Egyik alkalommal betorlódott a sor, és mindenki taposta egymást meg a felszerelést, második alkalommal sorban álltunk, így kb olyan 150 méteres sor állt a felvonó előtt.

Az átbuszozós helyről azt hallottuk, hogy sokkal jobbak a pályák, mint a középső, illetve a jobboldali részen, erre rá is próbáltunk egyszer, azonban nem voltak kedvezőek a tapasztalataink. Az alsó piros és kék pályával nagyon meg voltunk elégedve, szerencsére kevesen is voltak. Fentebb viszont 1 csúcs le volt zárva, a másik meg köves és buckás volt, és nem volt leratrakozva. Fel nem foghatom, hogy mi tartja vissza a franciákat attól, hogy a pénzemért megfelelő minőséget szolgáltassanak, de úgy látszik, ez őket nem zavarja.

Összegzés: alapvetően nagyon jó hetet töltöttem el itt, és nagyon jól éreztem magam, de ez legfőképp a jó társaságnak volt köszönhető. A pályák alapvetően nem voltak rosszak, de semmi különös. A hó helyzet sem volt vészes, nagyon jókat lehetett síelni a pályákon, azonban a francia vendégszeretetre és karbantartási kultúrára egy nagy fekete pontot adok. Ilyenkor örülök, hogy nem saját, hanem kölcsönzött felszereléssel megyek.

Összehasonlítva Risoul-lal, ez a pálya nekem semmi extrát nem nyújtott, és nem volt impozáns. Szerintem nem is jövök ide többet, és a társaim is hasonló véleményen voltak.

Y

Sziasztok!
Nem rég jöttünk haza Val d'Allosból. Sajnos én egy évben csak egyszer jutok el sielni, így ettől a héttől is nagyon sokat vártam. Ám csalódnom kellett.
Az utazással kapcsolatban mindenképp pozitív, hogy a többi a többi terephez képest, közelebb van.
Megérkeztünk, ám a szálláshoz, órákat kellett várni, hála a "gyors" franciáknak. (Les Balcons)
Megkaptuk a szobákat, amik rendkívül kicsik - ám ha valaki sielni megy, szerintem ez semmit nem számít.
Maga a síterep:
Snowboarddal - katasztrófális. A pályák közti összekötő szakaszokon gyalogolni kell, és elég gyakori ez.
Hó csak nem nagyon volt a jelentések szerint, esni akkor kezdett mikor megérkeztünk. Ennek következtében, a pályák szörnyűek voltak. De itt mindenképp meg kell jegyeznem, hogy aki szeret szűzhavazni, annak ideális.
Aztán a rossz idő elmúltával - elkezdték rendbetenni a pályákat. Több helyen is voltam már franciaországban, de ilyet nem tapasztaltam. A pályák nagyon ki százalékát nyitották meg, és azok is gyenge minőségűek voltak. A sítérképen jelölt pályák közül, valamelyik, nem csak, hogy nem volt megnyitva, nem is létezett!!!!
Utolsó nap átjutottunk Pra Loup-ba. (mondanom sem kell, hogy csak péntekre nyitották meg az átjárót)
Pra Loup-ot mindenkinek csak ajánlani tudom. Tökéletes minőségű, széles, nagy pályák. Ember szinte alig volt.
Val d'Allos-ról mindenkit lebeszélnék, de Pra Loup egy ideális hely.

Sziasztok,
Tegnap reggel érkeztünk meg Val d'Allos-ból. Szállásunk a Terrasses - Labrau volt.
Az utazási iroda akivel utaztunk, azt mondta szauna és medence ingyenesen használható mi emiatt is választottuk ezt a szállást! A szauna az gőzfürdő volt....számomra nem egyenértékű a két dolog....
A pályák első 3nap a nagy havazásnak köszönhetően kezeletlenek voltak, a lifteknél a franciák oda se figyeltek a ki és beszállásra...
Utolsó nap át tudunk csúszni Pra Loupba hát az valami fantasztikusan szép hely, oda mindenképp át kell menni...de eléggé ki kell számítani az időt mert drága mulatság ha nem éred el a liftet... tehát a helységben elég kevés ideje van az embernek...
S azt sem értettük miért csak utolsó nap nyitották meg ezt a gyönyörű helyet...mert leesett 50cm hó....
Ha valaki erre a részre megy akkor ne Vad d'Allosba szálljon meg hanem ezen a szép helyen!
üdv

2012/01/28 - 2012/02/04
Vall'd Allos, Balcons du Soleil

UTAZÁS: Semmi különös. Aki már volt Franciaországban síelni busszal, az tudja, hogy mire számíthat. Bár ez kicsit hosszabb út volt, de ki lehetett bírni.

SZÁLLÁS: Megérkeztünk 15h-16h között, elvileg 17 órakor vehettük volna át a szállást, de ebből semmi nem lett. Csak 19 órakor kaptuk meg a kulcsokat, mikor már mindenki feszült volt. Tiszta szobákat kaptunk.
A meghirdetett medence, szauna meg jacuzzi használata nem olyan egyszerű. A medencével csak szemezhettünk, a jacuzzi hol működött, hol nem, a szaunával meg finoman szólva is köcsögösködtek. A szaunás gyerek a 20 percet pontosan betartotta, mint a svájci óra. WIFI-re nehogy előfizessetek!!! Csak este, 17 - 20 óra között lehet használni, akkor is csak a recepciónál.
A korábban említett legenda, a gall T.J. Hooker valóban létezik és előszeretettel járja a szinteket és gyűjti a taxát. Nálunk is próbálkozott, pedig nem is szólt a zene, csak hangosan nevettünk. Társa egy bóbitás Land Rover 90-es tipusú terepjáró, mely már a távolban villog és felismerhető.
Amire figyeljetek, hogy mindenért lehet büntetést összeszedni! Síbakancs a folyosón 50 euró, sörösüvegek az erkélyen a 100 eurót is elérheti. Síbakancsban nem lehet közlekedni az épületben, és elvárják, hogy a sítároló helységben vegyétek fel a bakancsot, ahol hideg is van, meg kb 3-an tudnak leülni. Ez reggel és nap végén nem annyira baráti.

SÍPÁLYA: Első 3 nap az tragikus volt, a pályákkal nem csináltak semmit. Aztán 3. nap után előkerültek a ratrakok és a 4-5-6. nap már élvezhető volt. Én személy szerint elégedett voltam a pályákkal.
A pályarendszerről annyit még, hogy távolsági busszal átlehet menni egy másik pályára, ami időbe telik és akik meglátogatták a csoportból, páran nem fértek fel a visszafele közlekedő járatra és várniuk kellett.
Pra Loup-ba sajnos nem csúsztunk át, mivel ezt csak a 6. napon nyitották meg és már fáradtak voltunk hozzá. Viszont elég sokat kell hozzá utazni, mivel csak La Foux központból eljutni a 2515 m magas Téte De Vascalra bő 30 perc és onnan még a térkép szerint jóval odébb van.

Összességében jól éreztük magunkat, elsősorban a társaság miatt, és nem a franciák vendég szeretetének köszönhetően. De többet ide nem megyünk, az biztos!

Val d'Allos 1800 (La Foux) - 2012. jan. 7-14.
Residence Plein Sud

Sziasztok!

Szeretnék segíteni egy kis beszámolóval Val d'Allos-ról azoknak, akik még az idei szezonban készülnek ide, illetve azoknak, akik még nem döntöttek.

Utazás:

A szokásos útvonalon, Szlovénián keresztül mentünk Triesztig, és Olaszországban a hosszú és végtelenül unalmas A4-es autópályán Bresciáig. Mivel Val d'Allos a Francia-Alpok déli részén található (és a francia-olasz határon lévő hágók többsége egész télen zárva van, a Fréjus-alagút pedig drága, és mivel eléggé északon van, ezért nem is lett volna rövidebb arra menni), ezért Bresciától Genova felé vettük az irányt, ahonnan a meseszép autópályán (hegyek, tengerpart, pálmafák, 20 celsius fok...) egészen Nizzáig mentünk. (Hazafelé Monaconál letértünk az autópályáról, és csináltunk egy 2 órás városnézést Monte Carloban - parkolás 4,30 euró/2 óra a Casino alatti parkolóházban.) Nizzánál letértünk az autópályáról, és jött a vártnál is hosszabb, kanyargósabb és fárasztóbb része az utazásnak, kb. 200 km szerpentin a hegyek között, vagyis inkább hegyre fel, hegyről le. 16 óra utazás után - amikor már majdnem kezdtünk aggódni - egyszer csak Allos helységben találtuk magunkat. Persze hamar rájöttünk, hogy mi La Foux d'Allos-ba (Val d'Allos 1800) igyekszünk, ami Allos helységtől kb. 20 km további szerpentint jelentett. A fáradt utazót közben egy kicsit megzavarhatja az Allos települést követő Le Seignus d'Allos (Val d'Allos 1500) irányába mutató tábla, ahol csak az ide tartóknak érdemes lekanyarodniuk, de miután ezt is tisztáztuk, és itt nem hajtottunk le a főútról, sikeresen megérkeztünk a csodaszép La Foux d'Allos-ba.

Szállás/Település:

La Foux a hegyekkel teljesen körbezárt picike, kizárólag apartmanokból és apartmanházakból álló település, a látványa elképesztően szép.
Mi a Residence Plein Sud apartmanházban laktunk, amit 100%-ban ajánlok mindenkinek. Szinte teljesen új (két éve adták át), az apartmanok tágasak (és értelmes elosztású!!!), a legmodernebb, igényes, szép berendezéssel (konyha hiánytalanul felszerelt), kényelmes ágyakkal és hatalmas erkéllyel (az erkélyen is műanyag székek és asztal voltak). Emellett a személyzet nagyon kedves, tudnak, sőt, hajlandóak is angolul beszélni, ami nagyon megkönnyítette az életünket az egy hét alatt. Az apartmanháznak a falu központjában a beépítettség miatt már nem jutott hely, ezért két sípálya között az egyik hegy alján helyezték el, a település felett. Ennek az eredménye a csodaszép kilátás az erkélyről, és a sífelvonók viszonylag távoli elhelyezkedése gyalog, azonban az ingyenes síbusz közvetlenül az apartmanház bejáratánál állt meg kb. 10-15 percenként, és 2 perc alatt a központi felvonóknál tett le, tehát sícipőben gyalogolni összesen kb. 10 m-t kellett naponta. Ehhez képest az apartman ára talán még az átlagosnál is alacsonyabb volt.

Pályák/Hóhelyzet:

Ezt a részt egyértelműen a hójelentéssel kell kezdenem: az érkezésünk előtt esett kb. 5-10 cm hó, de ez elsősorban arra volt jó, hogy reménnyel töltötte el a turnusváltáskor érkező síelőket. Ennek ellenére azt nyugodtan mondhatjuk, hogy Val d'Allos-ban - az 1800 m-es magasság ellenére - szinte nem volt hó. A pályákon a decemberben esett 30-50 cm havat próbálták egész héten életben tartani, ami egyébként meglepően jól sikerült (ezért le a kalappal a síterep személyzete előtt és legmélyebb tiszteletem az övék). Egész éjjel mentek a hóágyúk, reggelente az első csúszások közben még többször találkoztunk a ratrakokkal, tehát küzdöttek rendesen az életben maradásért. Ennek az volt az eredménye, hogy nagyjából a sípályák 75-80%-át működtetni tudták.

Az éjszakai pályamunkák után reggel tökéletes minőségű pályákon száguldottunk, aztán az egyre több síelő és egyre több napsütés hatására délután rohamosan romlott a hó minősége - a friss műhó könnyen buckákba rendeződött, alóla pedig az egy hónap alatt jéggé tömörödött hó bukkant ki egészen nagy foltokban, de egyáltalán nem volt katasztrófális, élvezhetetlen vagy veszélyes. A fenti okokból időben keltünk reggelente, és délelőtt megpróbáltunk kifulladásig síelni a tökéletes pályákon, délután pedig inkább élveztük a napsütésben csúszkálást. Apropó napsütés: 7 teljes napig, folyamatosan szikrázó napsütésben volt részünk. Felhőt nem láttunk, azonban az egyik napsütötte hütte falán (2050 m magasan) 26 celsius-t mutatott a hőmérő :)).

A pályarendszer egyébként egészen változatos, nagyon szép, jól síelhető, élvezetes pályák voltak. A pályák többsége közepes erősségű kék, illetve enyhébb piros volt, de található egy-két technikásabb piros pálya is, illetve a La Foux-i részen egy nagyon nehéz részeket tartalmazó fekete pálya is volt (csak nagyon biztos, komoly tapasztalattal bíró síelőknek ajánlott, ami a felvonóról nem látszott, ezért komoly küzdést eredményezett a sérülésmentes lejutás a sziklák között). A pályák alapvetően jó hosszúak, ezért a sportos szempontokat előnyben részesítők is Persze a kezdő síelők számára is van egy kényelmes sílifttel ellátott zöld pálya, ahol gond nélkül lehet gyakorolni az alapokat.
A központban található Observatoire 2600 csúcs mellett mindenképpen érdemes felmenni a Téte de Vescal 2515 csúcsra, mert nagyon hosszú és élvezetes pályán lehet visszasíelni a felvonók legaljára (útközben az erdei "forét" nevű pályán van egy gyönyörű kis családias hütte, ahova reggeltől estig süt a nap).

Egy napra átmentem Le Seignus d'Allosba (Val d'Allos 1500 - ingyenes busz közlekedik a két település között másfél óránként, felvonótól felvonóig, úgyhogy sícipőben simán át lehet buszozni), ahol arányaiban több pálya volt zárva hóhiány miatt, mint La Foux-ban, de egy napot azért itt is élvezetesen el tudtam tölteni, és voltak nagy élmény nyújtó pályák itt is. Pl.: az első látásra elég rémisztő "combe lacroix" fekete pálya viszonylag könnyen síelhető volt, ezért utána többször is felmentem oda. Egy napot szerintem érdemes rászánni az itteni síelésre.

Sajnos a kevés hó miatt lezárták a Val d'Allos és Pra Loup közötti átjárót, ezért Pra Loup-ra nem tudtunk átsíelni, pedig állítólag nagyon szép, és változatos pályarendszer van ott is. Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy az ottani időjárás-jelentés, és az elektronikus központis sítérkép szerint Pra Loup-on rosszabb volt a hóhelyzet, és a pályák sokkal nagyobb részét tartották zárva, ezért örültünk, hogy mi legalább a hegy havasabb oldalán voltunk. (Aki esetleg nem tudja, annak mindenképpen szólok, hogy a két település csak a hegyeken keresztül, a sípályákkal és felvonókkal csatlakozik egymáshoz, autóúton - a hegyeket megkerülve - kb. 200 km a távolság, ezért csak megfelelő hóviszonyok esetén lehet besíelni mindkét síterepet. Ugyanebből az okból, ha valaki átsíel a másik faluhoz, és lekési az utolsó felvonókat, akkor kb. 500 euróért viszi vissza a taxi, de erre nyomatékosan, a lehető legtöbb helyen - felvonóknál, sítérképen, stb. - felhívják a figyelmet.)

A síliftek állapotára többen panaszkodtak már a korábbi beszámolókban, én ezt nem éreztem problémának. Egy-két modern és gyors lift mellett valóban vannak régebbi, kicsit lassabb 4 üléses felvonók ülésfűtés nélkül, de ez nem jelentett indokolatlan kényelmetlenséget. A felvonóról elénk táruló látvány bőven kárpótolt a 2-3 perccel hosszabb utazásért, ami ráadásul ilyen hosszúságú felvonókon egyáltalán nem számottevő. Egy-két kivétellel minden pálya megközelíthető ülőlifttel, tehát ez nem jelenthet gondot. Lehet, hogy nekem vannak kis igényeim, de én nem érzem jogosnak a felvonók miatti panaszkodást - ami persze teljesen szubjektív véleményem.

A fantasztikus időnek mi nagyon örültünk, azonban a hóviszonyoknak nem tett igazán jót. A hét második felére a pályákon kívül még 2500 m-en is olvadt a hó, lejjebb pedig teljesen elolvadt. A pályák állapota a karbantartók kitartó munkájának köszönhetően alig romlott, de ez változatlan időjárás mellett szerintem nem lesz sokáig tartható. Úgyhogy akik a következő hetekben indulnak, azok nagyon szurkoljanak egy kiadós havazásért, de legalábbis jó hideg időjárásért.

Mindent összevetve fantasztikusan éreztük magunkat, szinte hihetetlen volt, hogy ilyen melegben és szikrázó napsütésben ennyire korrekt állapotú pályákon tudtunk napi 7 órát síelni. A környezet csodaszép, a pályarendszer nagyon jó. Bele se mertünk gondolni, hogy milyen lehet ugyanez másfél méter hóval... Remélem egyszer még úgy is megnézzük!!!

Üdv.

Sziasztok.

Megkésve bár (már majdnem nyár van:DDD),de megírom élményeinket Val D'Allossal kapcsolatban, hátha valakinek segítségére lesz a döntésben. Február 7.-én mentünk ide síelni illetve bordozni utazási irodával. Az első negatív élmény mindjárt az utazás napján tudatosult bennünk, és ez maga a távolság. Mivel ez viszonylag délen van, és van valami hágó a francia alpok közepén ami le van zárva ilyenkor, csak a tenger felől kerülve lehetett megközelíteni. Így több mint 1520 km volt az út. Senkinek nem ajánlom, főleg busszal. A tenger meg a pálmafák poén, de a 24 óra buszon egyáltalán nem. Ráadásul dög meleg volt, és nem is hittük el, hogy egyáltalán lesz hó. Már közel jártunk és este volt, de még mindig 10-15 fok volt. Ezért azt hiszem a déli fekvése miatt a hóbiztossági szempont is rizikósabb ennél a síterepnél. Na azért még volt némi hó, de nagyon keresni kellett a pályákat, hogy melyik az amelyik viszonylag megúszta a meleg időt és az emberek okozta kárt. Maga a terep, pályáit és kialakítását tekintve nem lett volna rossz, ha ideálisak a hóviszonyok. Persze van hely, ahol csak 2 tárcsással tudsz visszajutni a saját településedre. De a snowpark az egész tuti! Magukról a falvakról annyit, hogy mi La Foux-ban voltunk. Hát nem egy élmény. A szállásunk teljesen jó volt, de maga a falu infrastruktúra ügyileg...hagy némi kívánni valót maga után. Egy rendes élelmiszer üzlet sincs tulajdonképpen. Kis minimál szükségletekre tervezett boltocskák vannak, de méregdrága. Egy db tojás 100 forint volt...Kenjék a hajukra, ettem kekszet:DD.
Na a szórakozásról meg ne is beszéljünk...Se diszkó, se kocsma, se rendezvény...halott volt a hely. Első nap jött egy zenész csapat és a magyar tábort szórakoztatták, illetve néha fordítva is. (az a szép az a szép, akinek a szeme kék, stb...) De ezen kívül annyi buli volt amennyit mi magunknak csináltunk. A legnagyobb negatívum pedig épp ez, hogy nem is hagyták az embert békén. A gall Tj Hooker járta a szinteket, hogy ki az aki kicsit hangosabb, és rendzavarás jogcímén némi valutát próbált beszedni a naivabb turistáktól. Próbálkozott nálunk is, nem sok sikerrel. Hogy Pra Loup-ba mi volt azt nem tudjuk. De amikor átcsúsztunk oda, az egy fokkal fejlettebb település benyomását keltette. Nem is szaporítom tovább a szót, mindenről beszéltem. Összefoglalva, messze van, nem volt jó hó, a település se jó, és nem is olcsó. 10es skálán 4est tudok adni.:)

Sziasztok!

Most érkeztünk haza Val d'Allos-ból, mindent összevetve kellemes élményekkel gazdagodva.
Kocsival utaztunk, este 9 órakor indultunk Bp-ről, és nem sokkal dél után érkeztünk Foux d'Allos-ba. A szállást még nem lehetett átvenni, így, kihasználva az akciós síbérlet adta lehetőséget (6 nap helyett 7-re volt érvényes) egyből a pályákra mentünk.

Sajnos - vagy szerencsére, ez nézőpont kérdése - a hét első felében szakadt a hó, ami a pályáknak jót tett, a látási viszonyoknak viszont nemigen kedvezett. A Val d'Allos-i terület egyik oldalán az Observatoire alatti pályák találhatók. Itt viszonylag sokan voltak, és az alsó pályák minősége gyorsan romlott, ezért itt inkább reggel érdemes csúszkálni.
A túloldalon több pálya van, ezek közül reggel még nagyon jó a Tetras nevű piros, illetve a Renards nevű kényelmes kék, de nem volt rossz a Tete de Vescal-ról levezető piros pálya sem. Ennek aljából lehet Pra Loup-ba két lassú ülős felvonóval átjutni, de megéri átmenni, mert szerintem ott még jobbak a pályák. Bemelegítésnek ajánlom a Marmottes nevű kéket, de nagyon jó volt a hosszú Olympique vagy a Loups. A probléma csak az volt, hogy a pályák alja dél körül már kissé latyakos volt, de ez március közepén nem meglepő.
A visszafelé vezető út nem ideális, mivel az Agneliers felvonó tetejétől egy pirosnak jelzett, valójában zöld szekérút vezet le, ezt a szakaszt az utolsó napon inkább "levonózva" tettük meg. Az utolsó napon feljutottunk a Tete de Sestriere-re: innen az egyik oldalon két fekete pálya indul visszafelé, ami a gyakorlatban a nagy völgykatlanban való szűzhavazást jelentette, a másik oldalon pedig a Sources du Verdon nevű hosszú piros pályán jutottunk vissza Foux d'Allos-ba.

Kétszer is átkocsiztunk Le Seignus-ba (de síbusszal is át lehet jutni). Itt valóban szinte kihalt pályák fogadtak, és a Le Gros Tapy-ról levezető Valcibiere számomra minden idők egyik legjobb piros pályája volt. Hazafelé lekanyarodtunk a kocsival mintegy 10 percnyire lévő festői Colmars nevú kisvárosba, ezt a helyet mindenkinek tudom ajánlani.

A szállásról röviden: Balcons du Soleil, a falu szélén. Reggel mintegy 300 m-t kell gyalogolni a pályákig, vagy figyelni, mikor jön a síbusz. Visszafelé az Allos hágóra vezető műúton egészen a ház hátuljáig lehetett lesíelni.
A szállás a szokásos francia stílus: kicsi, de jól felszerelt apartmanunk volt. Többször is igénybe vettük a szabadtéri, 29 fokos kis (kb. 8*4 m-es) medencét, ami egy kis lazításra mindenképpen jó. Meglepően gyors volt a szobaleadás: nem kellett előre időpontot megbeszélni, hanem a takarítás után leadtuk a kulcsot a recepción, és kevesebb, mint 10 perc múlva már vissza is kaptuk a kauciót.

Hazafelé két helyen álltunk meg: még Nizza előtt Entrevaux-ban, amely egy kicsi, fallal körülvett középkori kisváros, és az olasz határ előtt Menton-ban, ez egy hangulatos, mediterrán település, ahol már kora nyári melegben lehetett korzózni a tengerparton.

Összességében egy kellemes, a méretéhez képest rendkívül olcsó terepet ismertem meg, amely akár kiváló is lehet, ha a liftrendszert tovább korszerűsítik.

Franciaország, Val d'Allos, 2010. március 6-14.

A lenti beszámolót képekkel és videóval illusztrálva a http://korosfeltunesiviszketegseg.b...log.hu/
oldalon is elolvashatod!

Idén negyedik alkalommal voltam Franciaországban snowboardozni (esetenként a rövidebb kifejezés kedvéért "síelést" fogok írni, de ez ne tévesszen meg senkit, vérbeli board-os vagyok :)).

Az eddigi helyek, az összehasonlítás kedvéért: Valfrejus, Chamrousse, és Orciéres. Az idei célunk a Déli-Alpokban található, Pra Loup településsel együtt szokták emlegetni, mivel a val d'allos-i és a pra loup-i síterepek összefüggő pályát alkotnak.

Legyőzve ellenérzésünket idén újra a Skilines irodájával utaztunk, busszal. Az ellenérzés sajnos a szervezőknek szólt, nem az utazás módjának - ahhoz hozzászokik az ember. Két évvel ezelőtt a Chamrousse-ba velünk tartó csoportvezető annyira töketlen volt, mint három másik együttvéve: akkor történt, hogy a számtalanszor előre leegyeztetett és fixált 8 fős apartmant a szállásadók mégsem voltak hajlandóak biztosítani, ami a helyiek nyelvén nem értő vezetővel nem kevés bonyodalmat okozott. A csaj fel alá rohangált a barátnőjével (kézen fogva, mint az óvodások), majd végül mi beszéltük meg az apartmanok tulajdonosával, hogy ha nincs a kért szoba, akkor adjanak helyette 2 db, egymás mellett lévő, 6 fős szobát.

Kicsit tartottam is tőle, hogy mi lesz, de ezennel rehabilitálom is a társaságot: a csoportvezető tette a dolgát, a busz pazar volt (egyszintes, panorámaablakos Neoplan), viszonylag gyorsan (21 órás út) és teljesen zökkenőmentesen kivittek minket. Egyedül akkor fagyott meg bennünk a vér, amikor a szállástól cirka 100 kilométerre a sofőr kapott egy hívást, hogy lehet, hogy lavina zárja el a felvezető utat - végül itt sem volt semmi gond, a Residence Les Balcons du Soleil-ben foglalt szobáinkat átvehettük még kora délután...

...a szobáinkat, ahol viszont már ért némi meglepetés: a korábbi francia szállásokon nem tapasztalt, szűkös apartmant kaptunk. A konyha ugyan jól felszerelt volt itt is (mikro, normális hűtő, mosogatógép, kismillió edény) és a fürdőre sem lehetett panasz (tágas, káddal), de az alvóhelyek szinte egyáltalán nem voltak elszeparálva egymástól. Egyáltalán nem vagyok egy öreg, rigolyás alak, sőt, tavaly pont én mondtam, hogy teljesen mindegy, hogy milyen a szállás, mert a nap nagy részét nem ott töltjük, de azért necces lett volna, ha nem egyedül én viszem a barátnőm (mi kaptuk az egyetlen, tolóajtóval leválasztott hálószobát) és mondjuk az egyik csaj nem ment volna bele (jogosan amúgy), hogy reggelente nagy plénum előtt öltözzön át...

Cserébe volt nagy erkély, gyönyörű kilátással a hegyekre :) A szobákhoz tartozott egy-egy tároló is, így a sícuccainkat nem kellett felcipelni magunkkal - sőt, a tároló okán tilos is volt. Az iroda által kínált kicsit drágább szálláson a mi fizetős szolgáltatásainkkal ellentétben volt ingyen wi-fi (tehát a nagyon kockák átsétálhattak a laptopjukkal, telefonjukkal) és szauna, illetve valamivel közelebb volt (400 helyett 300 méter) az első liftekhez. Az egyik srác helyi sífelszerelést bérelt és jelentem, megérte: Head sícipő, Rossignol botok, Salomon carving-léc és mind nagyon jó állapotban! Cirka 1000 forinttal került így többe, de egyrészt nem kellett cipelnie, másrészt messze jobb minőséget kapott ennyiért, mint itthon. Ja, és második nap a síliften bénázott és eltörte az egyik botot, de a visszavételnél a kölcsönzős egy legyintéssel elintézte a dolgot. :)

A pályák tényleg közel voltak, egy betonúton kellett lesétálni, ahol rögtön két irányba mehettünk: le a völgybe, ahonnan 3 ülőszékes és egy eddig nekem ismeretlen, ketrecszerű lift (le kellett csatolni és egy csilléhez hasonló, nyitott "ketrecbe" beállni) indult az Observatoire nevű csúcs irányába vagy fel a Marin Pascal nevű négy személyes ülőszékessel, ahonnan egy ugyan olyan lift vitt tovább a Téte de Vescal nevű, 2500 méter magasan lévő csúcsra.

A pályák minősége és gondozása szerintem kiváló, már-már példaértékű. A nagy síterepen elvesztek az emberek, tömeggel sosem kellett számolni, a második liftbe mindig be tudtunk szállni. Többen írták, hogy nem járnak rendesen a munkagépek és hogy márciusban már használhatatlanok a pályák: én minden délután, rögtön a pályazárás után láttam, hogy mennek ki rendbe tenni a lejtőket illetve a március eleji időjárás nem vágta haza az utat, egyetlen egy napon volt kásás a hó és akkor is csak a felvonók előtt közvetlenül, ahol ezrével csúsztak az emberek. Talán életem eddigi legjobb időjárását fogtuk ki: csak az első napon, vasárnap volt beborulva az ég, ekkor havazott is. A hét további részében verőfényes napsütés várt minket minden reggel, amit csak kedden szakított meg egy borúsabb nap. Az egy kicsit kellemetlenül érintett, hogy csütörtökön és pénteken a liftek aljánál még +12-14 fok volt, míg párszáz méterrel feljebb már -12! Mire síruhába beöltözve leértünk a lifthez leizzadtunk, mint a ló, majd a liften ülve éreztem, ahogy a vizes testemet csapja a jeges szél :-/

Ami viszont nem tetszett, az a liftek minősége. A kabinos lift és a Téte de Vescal-ra tartó ülőszékes lift 10 perc alatt ért fel, ami az előbbinél még hagyján, mert zárt fülkében ül az ember, de a másiknál bizony csap a szél rendesen és a pályazárás előtt – napsütés ide vagy oda – már marha hideg is volt. A 10 perces libegésben még az a dühítő, hogy az említett Téte de Vescal-ról ha jól nekieresztettem, akkor 3 és fél perc volt lejönni... amúgy én ezt a pályarészt élveztem talán a legjobban: dimbes-dombos, kék jelzésű (nem vagyok annak a híve, hogy csak a mocsoknehéz pálya a jó pálya, sőt), nagyon széles lejtők, sok ugratóval és még a liftek bezárása után is napsütéses, ráadásul innen lehetett lecsúszni közvetlenül a szálláshoz (bár ez egy elég hosszú szerpentin, az olvadás után amúgy autóút, ennél fogva nincs nagy lejtése: board-dal csak annak jó, aki már tudja úgy pakolni a súlyát, hogy megmaradjon a lendülete és bármelyik élen vagy a lapon is magabiztosan áll, mert ha egyszer felborul az ember, akkor elég sok idő mire újra felgyorsul). Mint írtam az Observatoire kabinosa szintén elég lassú, de cserébe álomszép kilátás nyílik a csúcsról és egy nagyon jó, szerintem könnyű piros pálya visz le róla (Jonquilles) ami lejjebb becsatlakozik a Roche Aux Fées nevű kék, majd még lejjebb a szintén kék Coucous nevű pályákba. Föntről megy még egy fekete pálya is a 3 Evéchés, de ezt nekem elég volt lefotóznom, mert inkább volt szakadék, mint kialakított lesiklópálya.
A kabinos lifthez 3 módon tudtunk feljutni. A már emlegetett "ketrec" közvetlenül abba az épületbe érkezik, ahonnan a kabin indul. A másik opció a ketreces mellett lévő két ülőszékes lift: a bal oldali 4 személyes egy ugratókkal és kidobókkal teli rider park-ba visz, a másik, 6 személyes pedig körülbelül a hegy feléig (tehát feljebb száll ki az ember, mint a kabinos felvonó alja, de jóval az Observatoire alatt).

Ezt a 6 ülésest tudom mindenkinek ajánlani, mert talán ez az egyetlen modern felvonó a terepen. A kabin öreg és szűk, pláne, hogy a board-ot be kell vinni magunkkal (kívül nincs normálisan kialakított tartó, csak a síléceknek) a fülkébe, amiből viszont kilóg(!), mert csak úgy fér el, hogy az ember felállítja, ilyenkor viszont az ajtó rázáródik… a többi ülőszékes lift szintén inkább a board-dal szívás, mert a kiszállásnál nem lassítanak és nem egyszer előfordult, hogy hiába löktem el magam, a lift utolért és megtaszította a vállam, majdnem felborítva így. Egyedül a Marin Pascal-on nem ért utol, ott viszont annyira meredek az a pár méteres lejtő ahol kiszálltunk, hogy a kevésbé rutinos barátnőm simán elnyalt rajta. Én csak azért nem anyáztam állandóan, mert megvan az az előnyöm más board-osokkal szemben, hogy nem hagyományos racsnis kötésem van, hanem egy elég ritka, Step-In-nek nevezett Emery cuccot vettem, amiből villámgyorsan ki-be lehet lépni: ha úgy is jött ki a dolog, hogy ki kellett csatolni, akkor se volt gond, mert a kapukon átcsúszva 2 másodperc alatt vissza tudtam lépni a kötésbe, így a kiszálláskor nem kellett félig becsatolva a kilépőn egyensúlyozni.
Az emlegetett 6 személyes lift viszont tényleg nagyon ott van, kényelmes, gyorsan felér, a kiszállásnál szinte nullára lassít és a talaj is normális volt - itt csúsztunk a legtöbbször.

Az árakról nem tudok újat mondani, elég kemény számok röpködnek. A hütték nem az én világom, de a barátaim ettek féltenyérnyi sajtburgereket 2-4 Euro-ért, mindenki gondolja, meg hogy ebből mit tud házilag kihozni. A mi szállásunkhoz közel (150 méter) volt egy Vival közért, ahol volt külön pék is, itt a legnagyobb baguette 1,20 Euro volt. A közértes csaj majdnem beszélt angolul, a pék hölgy semmit, de legalább nagyon kedves volt :) Azt mondjuk kicsit röhejesnek tartom, hogy egy turisztikai központban ennyire nem beszélnek az emberek semmilyen idegen nyelven, még a szálló recepciósa se!

A hazaúton megálltunk 3 órára Monte Carlo-ban: aki még nem járt itt és teheti, ilyen utat válasszon, mert gyönyörű város, millió látnivalóval.

Összegezve: 10/7.2

Utazás: Kényelmes busz; segítőkész, talpraesett csoportvezető; normális buszsofőrök; jó szervezés 10/10

Szállás: Nem elég tágas; nem volt felmosórongyunk és vödrünk; a mosogatógép gombja kontaktos volt (1 nap alatt megszerelték viszont!) 10/7

Pályák: Sok és jó minőségű pálya; elvétve nem volt tökéletes az összeköttetésük és emelkedős részbe szaladtunk 10/9

Felvonók, liftek: A liftek lassúak; az ülőszékesek, az egy darab 6 személyest leszámítva nem lassítanak, nehéz kiszállni belőlük 10/4

Árak, személyzet: "Megszokott" magas francia árak; zömmel barátságos helyiek, de nem beszélnek, csak franciául 10/6

először is :én ezt a térképet ajánlom nézegetni,ezen rajtavan mind a 3 pályarendszer részletesebben!:
http://ski-resort-france.co.uk/imag...es/plans_pistes/40017.jpg

Mi jan 16-23 ig voltunk itt, La Fouxban szálltunk meg, a Mona Lisa apartmanházban.
Először az útról:A legoptimálisabb ha délről közelititek meg(ha La Foux-ba mentek) igy nem kell szerpentinezni +200 km-t
városok nagyjából amerre érdems menni: -Bécs -Gratz -Villach -Padova -Brescia -Genova -Nizza és nizzánál fel a hegyekbe.
google mapson érdemes megtervezni az utvonalat ezerszer részletesebb mint bármelyik autóstérkép :\
Egész jól lehet jönni végig főleg Olaszoknál,ám a végén a hegyekben számitsatok egy másfél 2 órára a szerpentinen, hólác ajánlatos.Szóval Olaszoknál végig tökegyenes autópálya de azért arra számitani kell hogy odavissza 100 euró az olasz pályadij.

Szerintem akármikor indultuk a legnehezebb hegyi szerpentin igyis ugyis töksötétben fogjátok megtenni de legalább meglesz az izgalom:)
Tehát,megérkezés szobát megkaptuk a Mona Lisában egész jó ,bár szerencse hogy négyen voltunk a hatfős superior apartmanban mert igyis épp hogy elfértünk.
Ezenkivül a szállással semmi különös, nekünk spec. a szomszédaink elég hangosak voltak éjszaka az kissé zavaró volt.Mondjuk a franciáknak alapból ilyen hőzöngő modoruk lehet mert állandóan kurjongatnak egymásnak.
Pár nappal később kiprobáltuk az uszodát is,bár szerintem nem volt tul nagy szám, elég hideg volt a vize,jacuzzi jelenleg nem működött, mindegy azért beültünk szaunázni, ahol megint 50-60 foknál nem volt több.. :\ de mindegy több volt mint a semmi :)

szóval visszatérve első nap sielés,LA fouxban maradtunk kicsit feltérképezni a terepet.Felvonoknál gyakorlatilag nulla ember,és az ausztriában nem feltétlenül megszokott hatalmas hosszu pályák.A sibérlettel volt egy kis gond vinni kellett a személyiket is és csak ugy adták oda a bérleteket.De ezután csak berakod egy belsőzsebedbe és az érzékelő leolvassa onnan is,elő sem kell venned.
szóval, a pályák,LA fouxban van egy modernebb hatüléses libegő ez elég gyorsan megy,csak kicsit fújt rajta a szél plexi hiányában :) Ezután átszálhatsz az itteni kabinosra,ami felvisz a csucsra.. hát ,nem semmi kilátás vár és egy nagyon hosszu pálya le a hegy aljáig :)
Ha itt sieltek a nap utolsó pár orájábna érdemes átmenni a Vescal és a marin pascal felvonóra a hegy másik oldalára mivel itt süt a nap pályazárásig!
2.3. nap átmentünk Pra Loup-ba az átjutás kicsit időigényes fél-3/4 órába beletelik de szerintem érdemes, kétféle kabinos is indul a pálya aljáról és rengeteg pálya közül választhattok.
Jut eszemben la fouxban és itt is tele vannak a pályák snowparkokkal ugratókkal slideokkal ,félcsövekkel és rengeteg szűzhavas terület van ami számomra is nem kicsit volt élvezetes :)
Ha vissza akarsz jutni LA fouxba érdemes még időben nekiindulni nem lehet jó dolog ottmaradni Pra loupban éjszakára ha a szállásod 200 km e van autóuton :) (a sitérképen meg is jegyzik hogy 500 euróér visz át a taxi,ha ottmaradsz)
Ezután 4.v 5. nap átmentünk Le Seignusba,visz sibusz is de inkább kocsival mentünk.
Itt bár nincs kabinos de mindenképp érdemes átjönni,nagyon hosszu pályák vannak és itt szó szerint senki nincs a pályákon, nem is tudom hogy lehet ez ,de kilóméteres pályák és sehol nem látni embert rajtuk.
visszagondolva Ausztriára ahol folyamatosan kerülgeted az embereket ez azért jóval kellemesebb érzés.
Szóval le seignus-t is mindenképp érdemes megnézni nagyon jó pályák vannak itt is ,szép kilátás, hosszu pályák ,sok szűzhóval!

Visszaut során végre megláthattuk milyen a szerpentin világosban és beugrottunk egy órára Monacoba is, szerintem kár kihagyni ha már ott mentek el mellette!

Össszefoglalva egy nagyon kellemes 7 napot töltöttünk itt el nagyon szép nagyon hosszu pályákon.. Olvastam hogy valaki azt irta hogy nem kezelik a pályákat.Hát ez vagy azóta változott meg vagy akkor sem igy volt, de éjjel és hajnalban is járnak a raktrakok , sokszor még délután is a ratraknyomban csusztam le..
Negativum talál a felvonók elavultsága,nem ausztriai szintűek legfőbb hátrányuk szerintem hogy a libegősök többsége nem a felszálláskor belassulós fajta ,igy elég lassan mennek.De ez azért megbocsájtható bűn,főleg hogy a sibérletek árai egy tizedekkora osztrák pályarendszer áraival vetekszenek.
Kaját meg vigyetek amennyi elfér a kocsiban szerintem,ha nincs pénzetek étteremben kajálni a hegyekben :) mi mondjuk csak az uccsó pár napban vettünk,akkor is csak kenyeret meg sört :D

Elnézést ha kicsit hosszura sikerült a beszámolóm ,de probáltam minden hasznos infót leirni.remélem sokat segitettem :) ha esetleg kérdésetek van nyugodtan irjatok!

Hát Kriszti, te egy másik Val d'Allosban lehettél, pedig egy időben voltunk. Valóban első vasárnap voltak a legtöbben, de ez nem különösebben zavart, így sem volt nagy zsúfoltság. Második nap reggele: 20-30 centi szűzhó a pályán. Wow! De mivel napközben egyáltalán nem kezelték a pályákat, délutánra minden népszerűbb lejtő buckapályává változott, és La Fouxban alig volt pár ratrak, reggelre a pályarendszer felét sem tudták lekezelni, még jó, hogy a friss hó rendszerint kiegyenlítette a felszínt. Ráadásul lavinaveszély miatt lezárták a Pra-Loupba vezető átjárót, és meg sem nyitották a hét végéig, így bő 70 km-nyi rendszer kiesett.
Kétszer buszoztunk át Le Seignusbe, megérte. Alig volt ember, etalon pályakezelés, viszont nem lehetett sok variációból választani. Szerencsére a csúcsra nagyon kevesen jöttek fel, pedig fent voltak a legjobb pályák.
A szállás leginkább egy lepukkant SZOT-üdülőre hasonlított, bár minden megvolt benne, ami kellett, így a lepukkant kinézet ellenére is teljesen komfortos volt.

Sziasztok!!! Nem rég tértünk haza La Foux D'Allos-ból!!! Gyönyörű és szuper volt!!! Az első nap vasárnap a sok egynapra idelátogató francia miatt sokan voltunk és a pályák is igen rosszak voltak délutánra!! Na de a következő 5 nap felejthetetlen volt!!! :D Rajtunk és pár magyaron kívül senki sem volt a pályákon!!! Szinte üres volt!! A pályák mionősége még délután 4-kor is hibátlan, bucka mentes volt!!! A pályák fantasztikusak,sokszinűek, változatosak!!! És az a szűzhó....!!! Csak ajánlani tudom mindenkinek!!! :D
A szállással nem volt semmi gond!!
Egy tipp!! Mindent de mindent itthonról vigyetek magatokkal mert kint baromi drága a bolt!!

Jó síelést mindenkinek!!!

:D

***átvitt üzenetek***

Feladó: And67
Dátum: 2004.03.15.02:23
Tárgy: Re: Segítsetek!Val'd Allos

Mi most jöttünk meg Val d'Allos-ból. Felemás a véleményem az egészről: alapvetően jó adottságú hely, Pra-Loup-pal együtt elég sok pálya van, szép környék, gondozott pályák. Azonban van pár olyan tényező, amit én negatívan értékelek:

Nagyon messze van, mivel igen délen van. Mi autóval mentünk, Barcelonette felől akartuk megközelíteni azon az úton, amely Pra-Loup-ba is megy. Azonban az utazási irodában (Alpesi Travel) egy szóval se figyelmeztettek minket, hogy abból az irányból nem lehet menni, mert a Col d'Allos hágó egész télen le van zárva. Nem takarítják, hiszen a sípályák keresztül mennek az autóúton. Emiatt kénytelenek voltunk egy 250 km-es kerülőt tenni, az utolsó pillanatban érkeztünk meg egy őrült hegyi száguldozás után, ha 5 perccel később érünk oda, bezár az utazási iroda és nincs hol aludnunk. Hazafelé lementünk Nizzáig, úgy "csak" 1450 km Pestig.

A franciák vendégszeretete, figyelmessége említésre se méltó. Azt tudtam, hogy nem beszélnek idegen nyelvet, de ha már turizmusról van szó, a fontosabb dolgokat kiírhatnák más nyelven is. 2 feliratot találtunk angolul: WC (ez csak a véletlen műve) és Pra-Loup-ban egy kiírás, miszerint délután 4-ig el kell indulni a Le Lac-ról Allos felé (ez se igaz, mert elvileg csak 4-ig jár egy felvonó, amire még szükség van az Allos-ba jutáshoz). Minden egyebet csakis franciául közölnek.
Szintén a figyelmesség hiánya, hogy nem lehet korán elindulni haza, mivel az apartmant csak 9-től hajlandóak átvenni. Akkor kezdődik a munkaidejük, nem érdekli őket, hogy szeretnénk korán indulni a hosszú út miatt. Közben az is feltétel, hogy 10-ig át kell adni az apartmant, hogy ezt hogy gondolják, amikor összesen 1 ember foglalkozik azzal, hogy ellenőrzi a takarítást, stb, el nem tudom képzelni.

Az olasz pályákhoz (Dolomiti Superski) képest a felvonók nem valami modernek, de ez hagyján. Jobban zavart, hogy alig van étterem a pályákon. Nem mintha ott tölteném az időmet, de így WC-t se könnyű találni a hegyen. Van még néhány fa házikó Pra-Loup-ban, ezek falusi budi jellegűek, vízöblítés nincs bennük, a világítás se mindig működik, higénia sehol, viszont veszettül fűtenek bennük.

Nem tetszett, hogy brutális méretű a síbérlet, alig bírtam zsebre tenni. Nem szeretem, ha a menetszél csapkodja a bérletet, egyszer elhagytam egyet. És mivel csak a legalsó felvonóknál ellenőrzik (ránézéssel) a bérletet, nyugodtan zsebre lehet rakni, a fentebbi felvonóknál már nem foglalkoznak azzal, hogy van-e bérlet. Csak az a gond, hogy alig fér el egy átlagos zsebben.

A pályarendszeren való tájékozódást nem segíti, hogy nem számozással jelölik a pályákat, illetve a felvonókat, hanem mindegyiknek van valami neve ékes francia nyelven, ami egy külföldi számára nem feltétlenül könnyen megjegyezhető, ill. kommunikálható. A pályák széleit jelölő karókon vannak ugyan számok, de azok azt jelzik, hogy még hány karó van a pálya végéig. Szóval nem egyszerű megbeszélni egy társaság számára, hogy merre síelünk, hol találkozunk, stb.

A fentiek ellenére azért jól éreztem magam, de nem tervezem, hogy újra megyek.


Feladó: And67
Dátum: 2004.03.15.02:32
Tárgy: Re: Segítsetek!Val'd Allos

Ja, és még valami a franciák figyelmességéhez: a 6 napból szerencsére csak 1 volt havazásos, de az ülős lifteknél eszükbe sem jutott lesöpörni a havat a székről. Szerintem nincs seprűjük...