Sziasztok!
Gondoltam írok egy "kis"élménybeszámolót az itt eltöltött síelésünkről.2008.dec.13-20. síeltünk ezen a terepen. Hotelünk a Commedzadurai új sífelvonótól nem messze volt,minden reggel a hotel kis busza vitt ki minket,megkímélve ezáltal a kocsikázás örömeitől.
A hét elég kalandosra sikerült.Első 3 nap megállás nélkül zuhogott a hó,emellé hatalmas köd volt,de mi rendületlenül síeltünk:)Életemben nem láttam ennyi havat.
Első megrázó esemény kapásból a második nap történt.Átsíeltünk szokás szerint Madonna di Campiglio felére,és a Groste csúcsra mentünk fel.Előttünk nyitották meg a felvonókat,mi meg persze miért is ne,menjünk!Jó lesz.A tetején iszonyat szél,köd,zuhogó hó,és két pálya indult,egy kék,és egy piros.A piros pályán ki volt téve ugyan egy lezárt felirat,de én naív módon azt hittem,még nem vették el onnan,és az is meg van nyitva.Elindultunk,a pálya persze nem volt letakarítva,estünk keltünk a friss hóban,de jól szórakoztunk. Ráadásul végig hullámos is volt,ami miatt úgy mentél,hogy számtalanszor azt érezted,kimegy a lábad alól a talaj.Egyszercsak nem láttam a pálya szélén lévő jelzőbólyákat,és behuppantam vhova.Először még jót is röhögtem,pont fölöttem ment a felvonó,nem estem nagyot,hisz totál puha hóba érkeztem,léceim sem oldottak le,mert a nagy hó miatt nem mentem nagy sebességgel.Viszont mikor megpróbáltam felállni úgy,h leszúrom a botom,és arra támaszkodok,a bot úgy ahogy van,eltűnt...ejha modnom,ez nem lesz így jó:SKörbenézek először:fölöttem két méter magasan a hófal,és a pálya sehol.Kezdtem picit megijedni,de még mindig nem pánikoltam.Próbáltam továbbra is rendületlenül felállni,persze nem sikerült,hisz lécestül süllyedtem egyre mélyebbre!Ekkor vettem észre, hogy tőlem pár méterre apu uyganoda esett be!!Hála a jó égnek,ez mentett meg...Szólok hozzá,h jaj de jó,te is itt vagy,erre nem válaszol semmit,te jó ég,gondoltam,vmi történt.De aztán kiderült,semmi baj,csak ő is kepesztett,h összeszedje magát.mondja nekem(nagy ésszel)h oldjam le aléceim,ami a legrosszab bötlet volt,amit csaka adhatott...de é nmegtettem,na nem kellett volna!!Ugyanis a mély hóban mégjobban süllyedtem el!És hiába küzdöttem,amint felemeltem az egyik lábam,másikkal már süllyedtem is!Ekkor éreztem,h nagy baj van,nem talált stabil talajt a lábam,alattam min. volt vagy 3 méteres a hóréteg:/Apu egy idő után fel tudott állni,ő szerencsésebb helyre esett,de én nem,nyakig álltam a hóban,kezdtem fázni rendesen,és pánikolni,mer téreztem,h én innen nem tudok kijutni!Telefon nem volt nálam,reggel még mondtam is,ugyan minek az nekem,én nem tévedek é nel...hát tessék,ha nincs ott apu teljesen véletlenül,és nincs nála telefon,nekem kb végem:S
Ő értesítette a többieket,h azonnal hívják a mentőket,nem tudunk kimászni:(Azt hitték viccelünk,de én már a pánik hatására elpityeregtem magam,pedig nem vagyok egy hisztis típus.Kb 15 perc múlva érkezett a segítség először egy szános személyében,aki olaszul karattyolt nekünk,h csússzunkki a gödörből:D:DAzt hittem viccel.Ott állok nyakig egy hatalmas kráter közepén,és csatoljak fel,mikor süllyedek el???Aztán elment!ejha mondom,ez igen...Én már arra gondoltma,h a végén kb helikopterrel kell kimenteni:S Pár perc múlva visszaérkezettegy brigád,ratrakoló gépekkel!!!A főnök messziről odakiáltja nekünk,nagy a gáz!Oh,köszi szépen,mintha én nem tudnám.Elintult értünk a gép a kráter mésik oldlaáról,és mikor megláttam,mekkora mennyiségű havat nyom le,majd elájultam,volt az min 3 m!!!!És ahogy jött,hirtelen megzuttyant az egész hóréteg,mély hang kíséretében.Na nekem ott már végem volt,godnoltam,ha ezt túlélem...Bejött értünk a gép,felhőztak rá,és MEGMENEKÜLTÜNK!!!!A pálya aljától nem messze voltunk,de én olyan állapotban álltam ott,mint akinek vége,úgyhogy engem hómobillal vittek le,apuék lesíeltek.Lent ahüttében jegyzőkönyv,írjam le a nevem8úgy remegett a kezem,h írni nem tudtam...)Aztán elpoénkodtak apuékkal,meghívta a mentőbrigádot egy kör piára...Nekem aznapra vége volt a síleésnek,bár hazafelé még jópár pálya várt ránk,de a csúszással hála ajó égnek nem volt gond a sokkhatás ellenére sem.Nem tudom,történt-e vkivel már ilyen,nekem a 4 év alatt ez volt az első,és rem az utolsó is!Meg nem hallottam még ilyen sztoriról:DPersze utána már viccelődtünk,h nem mindenki mondhatja el magáról,h ratrakon utazott,de én inkább ezt kihagytam volna:)
És a hétnek még csak ez volt a második napja:)Jött a többi.
Másnap elvesztettük a kocsikulcsot...szerencésre volt pótkulcs.Köv nap a nagy pályarendszerben vhogy eltévedtünk,és nem értük el a Maddona di Campiglionál lévő hazafelé vezető utolsó liftet...a lift még ment,simén flemehttünk volna vele,de mér nem engedték:(Ottragadtunk a két hegy között,kocsi minden nélkül:)Hívtuk persze a hotelt,mi a teendő,végül helyi járatos busszal kellett elutaznunk 25 km-en át egy tőlünk nem messze klévő kis városkáig,és oda már kijöttek értünk:)A buszon rajtunk kívül még pár hasonlóan járt síelők voltak,mindenki ottragadt:D
Köv nap tesóm elvesztette a síszemüvegét,de ez csak kis apróság volt a többihez képest.Ugyanis utolsó nap,első körében kapásból de. összeütközött apu és tesóm...iszonyat sebességgel mentek,és tesóm elszámította magát.Röhögtünk először,aztán mikor nem álltak fel,tudtuk,h baj van:STesóm felállt,de apu nem.Jöttek a mentők...térdsérülés,hómobillal felvitték a lifthez,mi meg lesíeltünk az aljába.Kórház,minden.Kiderült,jól érezte,elszakadt a keresztszalagja,az oldalsó részlegesen,és lehet porcleválás is lett...Így utaztunk haza másnap.Azóta fekszik,meg pihen,még nem műtötték,rmeélhetőleg nem is kell,csak el van keseredve,mert így véget ért a síszezon,pedig mentünk volna Fro-ba!!!!
Mindezek ellenére a hét mégis jó volt,találtunk egy jó hüttét is,ahol minden nap buli ment,3-szor volt lehetőségünk nekünk is táncra perdülni:)Igaz,a síliftlekésés pont emiatt történt,mert hiába indultunk el időben hazafelé,a lifteknél annyira osszetorlódott a sok ember,h végül későn érkeztünk:)
Hát,ennyit volt "röviden" az élménybeszámolóm:)
Üdv mindenkinek,és jó síelést azoknak,akik még tudnak menni!!!!