Élménybeszámolók

Egy "kis" élménybeszámoló:

A hétvégén Stuhlecken jártunk. Péntek délben indultunk Pestről, 3 óra 10 perces menetidővel 16 órára értünk ki Stuhleckre. Egyből a 17 óráig nyitva tartó kölcsönzőbe a Kaltenbachstrasse 10 b-be mentünk (Ski- und Snowboardschule Spital). Itt béreltünk cipőket és léceket. A választék óriási, előre nem kell foglalni, kezdők számára minden méretből van bőven. 25 euróba kerül egy napra egy pár cipő+léc+bot. 2 nap, 2 fő, egyenlő 100 euró. Drágább mint otthon bérelni, de nekünk megérte, mert így nem kellett azzal nyűglődni, hogy otthon felvesszük a szerelést, hétfőn délelőtt leadjuk, kocsi csomagtartójába tuszakoljuk stb.

Valamint foglaltunk a kölcsönzőben még szombaton 10 órára egy síórát is.

A szállásunk Semmering faluban volt, ami kb. 7-8 kilométer Stuhlecktől. Ott is csak az utolsó szobát sikerült már megcsípnünk (csütörtökön kezdtem csak szervezni az utat...), miután már legalább 10 szállodát felhívtam és minden teltházas volt a hétvégére. Mint kiderült a semmeringi szállodánk viszont közvetlenül a Hirschenkogel pályák lábánál volt. Ha Hischenkogel-Zauberbergen akartunk volna síelni, akkor a szállodánk fekvésénél ideálisabb nem is lehetett volna. De nekünk Hischenkogel-Zauberberg nehéznek tűnt, ezért ott pénteken este csak a kivilágított szánkópályát próbáltuk ki.

Hirschenkogel javára kell írni, hogy éjszaka szinte az egész pályarendszer nappali fényben van kivilágítva, és ez eléggé hangulatos. Eszméletlen bulihangulat van mindenhol, mintha diszkóban lettünk volna. Nekünk ez határeset volt, mert inkább a nyugisak vagyunk, de azért örömünket is leltük benne... forraltboroztunk, bambultuk a sok tarka népet, és mint mondtam kipróbáltuk a szánkópályát. Hát a szánkópálya nem igazán jött be nekünk. Meglehetősen buckás volt, néhol akkora porhó volt, hogy megfeneklett benne a szánkó, kínlódva kellett lökdösni, hogy újra beinduljon, a buckák meg nagyon keményen ütöttek - kék foltjaink lettek fenékileg. De végülis még ezt is élveztük, klassz volt, hogy ott voltunk, hogy bazi nagy hó volt, hogy sikerült szállást találni stb.

Másnap reggel (szombaton) irány Stuhleck. 7-8 kilométer, kb. 10 perc menetidő autóval. A hó reggel óta esett, de az utak osztrákosan rendesen szárazra nyalva.

9.45-kor parkolóhely a P2 parkolóban gyakorlatilag NULLA! Az utolsó fél helyre sikerült bepréselnünk magunkat, ami nem volt mellékes tekintettel arra, hogy negyed óránk volt cipőt húzni, és megtalálni az edzőnket. 10-re pontosan megvoltunk. A síiskolától felvitt minket az edző az 5-ös pályához. Az igazán kezdőknek való. A feleségem, aki idén kezdett és ez volt élete 4. sínapja, ott nagyon jól érezte magát. Egy óra edző segítség és önbizalom erősítés után, nagyon szépen csúszkált hóekében az 5-ös pályán. Igazából a pálya teteje kicsit meredek volt neki, ezért ő nagyjából középtájon "illegális" módon mindig kiszállt a csákányos "G" jelű felvonóból. De ezt rajta kívül sokan csinálták még, és nem szólt rá senki.

Én mint haladó-kezdő/kezdő-haladó is ezen a pályán melegítettem vele együtt. Aztán átmentem az FII-es felvonóra és ott csúsztam a 2-es pályán illetve felmentem az A majd a D beülős felvonókkal a csúcsra és az 1-es és 1a pályákon csúsztam hatalmasakat. Eszméletlenül éveztem! Néha lecsúsztam az 5-öshöz egy puszira (az átkötőkön jól oda lehetett jutni), és csúszkáltam a feleségemmel néhány hosszt, aztán újra visszamentem a csúcsra.

Szombaton és vasárnap délelőtt végig hullott a hó kisebb-nagyobb intenzitással. A látási viszonyok a csúcson rosszak voltak (kb. 50 méter), mert a hegy teteje felhőben volt. A nap folyamán keletkeztek tömörebb, jegesek részek, másutt meg sűrű porhavas buckák a pályán. Én meg tudtam birkózni ezzel a kihívással, talán még élveztem is, de lehet, hogy egy kezdőbb síelőnek ez zavaró.

Vasárnap reggel már 9-re kint voltunk a pályán. Parkolóhelyek közül válogatni lehetett, és az 5-ös pályán rajtunk kívül még talán 10-en voltak. Persze 10-től már nőtt a népsűrűség. A magyarok az 5-ösön szerintem többségben voltak. Egyáltalában elég sok ember volt, de a pályák nagysága miatt azért még úgy ahogy eloszlottak, a liftek nagy kapacitása a sorbanállást is viselhetővé teszi. Úgyhogy ez is határeset volt. Nagyobb tömeg már nem lett volna jó, de ez még viselhető volt. Délután 2-kor befejeztük a sízést, lecsúsztunk a kölcsönzőhöz, leadtuk a szerelést és indultunk haza. 6-ra otthon voltunk.

Nagyon jó volt. Mi Ausztriában még nem síeltünk, kicsit tartottam a tömegtől. Mindent egybevéve nagyon szép hétvégénk volt, csak ajánlani tudom mindenkinek.