Élménybeszámolók

Sziasztok!

Most érkeztünk haza egy néhány napos síturnéról, melyet eredetileg Bad Kleinkirchheim-be szerveztünk, de ott sajnos csak ma nyitottak a pályák. Két napot Murau-ban csúsztunk és iszonyat pozitív élményekkel gazdagodtam. Valamiért én (is) az a síelő vagyok, aki azt gondolja, hogy csak 80-100km pályával rendelkező központokba érdemes ellátogatni. Ehhez képest életem - egyik - legjobb síelésén vagyok túl. Murau-n az alsó fekete pályák nem voltak nyitva, de a többi teljes gőzzel üzemelt. Ez annyit jelent, hogy kiváló minőségű hó, - többnyire - pompás napsütés, és néhány iskolás csoport a kabinos felvonó mellett lévő kék pályákon. Nem volt ritka, hogy teljesen egyedül csúsztunk a Rosenkranzhöhe pályáin. Néhány pályán napközben is dolgoztak az ágyúk, így előfordult, hogy délután háromkor is lehetett szűzhavazni. :-)
A narancs bubis felvonó világbajnok, szinte új szaga volt. A hozzá tartozó pálya viszont nekem nem annyira jött be, bár lehet, hogy ez azért volt mert már csak zárás körül, fáradtan, nem túl jó fényviszonyok között próbáltam.
Összegezve, azt kell mondanom, hogy csúcs ez a hely, mindenkinek ajánlom aki szeret kényelmesen, szép környezetben egy-két napot síelni.

A következő sorokért viszont lehet, hogy néhány meg fognak kövezni. Egy napra átugrottunk Obertauern-be, amitől sokkal többet vártam. Szép idő volt és profi infrastruktúra, viszont nagyon nem jöttek be a pályák. Nagyon zavart, hogy rengeteg "kereszteződés" van, ahol ész nélkül száguldoznak a "versenyzők", és engem roppant mód idegesít, hogy sokszor a pályák harmada, egy ratrak nyom, melynek csak annyi a szerepe, hogy vhogy elevickélj a felvonóhoz.

Hirtelenjében ennyi fogalmazódott meg bennem. Mindenkinek frankó telet kívánok, és egészen biztos, hogy el fogok még Murau-ba látogatni.

Üdv
B