Élménybeszámolók

Vasárnap felmentem Kékesre nagyon lassan óvatosa vezetve, hó volt de a pályán ugyan ágyúztak olyan ütemben, hogy a nyitásra, szerdára a felső négyszáz méterre megfelelő legyen az alap. Valóban nyitottak szerdán, egész nap jó volt a körülmény. Természet besegített, így a környezet is hóval borított. Csendes hangulatos körülmények közt csúszkált mindenki. Kisebb változások finomítások vannak, a pénztár lekerült, és felette egy elektromos tájékoztató. Az éjszakai világítás impozáns. Pénteken a személyzet kapott egy új egy hernyótalpas masinát. A csákányos felvonó jól volt.beállítva, mert a három nap alatt csak egyszer csavarodott meg. Jól kifogtam az időt. Pénteken jöttem haza.

24,-én reggel indultunk a Gyula,Méhkerék, Nagyszalonta, Tenke, Borzi szoros, Belényes, Diofás utvonalon fel a Vartopra. Belényestöl vert az eső a szerpentinen szakadt a hó. Belényesben vásároltam hóláncot. A szerpentinen a hóesés közben takaritották az utat. Távolsági buszra akaszkodtam, nagyon lassan szépen felértem. Az út sajnos nagyon kátyus, nehezen lehet haladni. A 150 km minimum három óra menetidővel lehet megtenni. A hatalmas hó és a környezet rendkivül különleges. Két napig nem tudtunk kimozdulni a szállodábol,mert zuhogott a hó,és viharos szél fujt.. A felvonok közül a kicsi néha ment, este, amikor szerintem ismerösök megjelentek. A pályát nagyon durván készitették elő a hétvégi rohamra. Az útszélét szélesitették, hogy a parkolási gond kisebb legyen. Nem lehet ősszehasonlitani Mátraszentistvánt és Vartopot. Vartop panoráma, adottsága fantasztikus, balkáni mentalitás szaktudás tragikus. Mátraszentistván a maga nemében tiszteletreméltó. Mátraszentistváni lelkesedéssel valamint pénzzel, délmagyarországi sizők számára, fantasztikusat lehetne produkálni.