Szüleim példája alapján szerintem egyáltalán nem válóok.
Édesanyám sosem síelt (ill. két alkalom után úgy gondolta, hogy ez nem neki való) és mégis: egyrészt nem váltak el :), másrészt nagyon jól el tudta tölteni az idejét a pályák körüli sétálással, túrázgatással. Élvezte a hegyeket, a napfényt (rossz időt is) a havat a jó levegőt stb. Pihenni, melegedni betért a hüttékbe, vagy olvasgatott a szálláson...stb. Olyan is volt, hogy a feleségem terhesen már nem síelt, de ott volt és jól érezte magát.
A lényeg, hogy érezze jól magát havas körülmények között...ez viszont nem biztos, hogy megy mindenkinek. Sztem a kompromisszum készség a kulcsa az egésznek.