Klímaváltozás / globális felmelegedés?

Mostanában több hírportálon is megjelent a Legambiente jelentés.
https://www.legambiente.it/carovana-dei-ghiacciai-tappa-marmolada-i-risultati-del-monitoraggio-sul-ghiacciaio/
"A Marmolada-gleccser haldoklik: 1905 és 2010 között a térfogatának több mint 85% -át elvesztette, a homlok vastagsága 50-ről néhány méterre csökkent, és a következő 20/30 évben már eltűnhet.
A 2700 és 3300 méter magasságban elnyúló gleccser olvadását az elmúlt évek megemelkedett hőmérséklete okozza.
Főleg az 1980-as évek eleje óta gyorsult fel az Alpok olaszországi részén fekvő gleccserek olvadása. Különösen sokat veszítettek volumenükből az Adamello- és a Bernina-hegycsoport, az Ortles-masszívum és a Disgrazia-hegy jégmezői.
Az olasz Alpok nyugati térségében 300 gleccsert tartanak számon a glaciológusok, ezek együttes területe 160 négyzetkilométer. Az Aosta-völgyi Grand Étret-gleccser 20 métert veszített vastagságából az elmúlt 20 évben, de aggasztó a Forni-gleccser állapota is Lombardiában: erősen csökkent a vastagsága, és számos ponton görgetegkő borítja – állapították meg.

Friss hír, az olasz hatóságok lezárták az utakat és kiürítették a környékbeli ingatlanokat a Mont Blanc hegyvonulathoz tartozó Planpincieux gleccser közelében.
A gleccser egy darabja naponta fél métert is csúszik. Szakértők szerint 250 ezer köbméter mennyiségű jég szakadhat le a Grandes Jorasses csúcsról. A Valle d'Aosta régió és a Fondanzione Montagna Sicura (Biztonságos Hegyekért Alapítvány) szakértői egyetértettek abban, hogy nem lehet megmondani, hogy pontosan mikor fog bekövetkezni az összeomlás. A courmayour-i polgármester azt nyilatkozta, hogy a globális felmelegedés megváltoztatja a hegyet.

Hogyan pusztulunk majd ki? Miért nem az számít, mennyi oxigént termel az őserdő? Jordán Ferenc hálózatkutató biológus az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetét vezetője a szegecs elméletről.
"...Utazol a repülőn. Fölnyúlsz, kiveszel egy szegecset. Mi történik? Valószínűleg semmi. A mögötted ülő is kiszed egyet. Semmi. A harmadik és a negyedik is. Egyszer csak lesz egy pont, egy utolsó szegecs, amikor már nem bírja a szerkezet, szétesik, lezuhan és mind meghaltok. Addig azonban viszonylag stabilnak látszik minden, mókás dolog szegecseket gyűjtögetni. Ilyenek az ökológiai rendszerek is. Nagy a tűrőképességük, sokat bírnak, de ha azt a bizonyos utolsó szegecset kivesszük, iszonyatosan gyors a szétesésük is. Onnantól az összeomlás visszafordíthatatlan. Mi, emberek jó ideje szedegetjük ki a szegecseket ebből a gépből, s azzal nyugtatjuk magunkat, hogy lám, csomóan kivettek előttünk is egyet-egyet, mégsem lett semmi baj."

Majd a sítúrázóknak is fognak lefektetni egy csíkot? Már csak azért, hogy ne azon a vacak egy normális alap nélküli besüppedős havon tudjanak menni.

Jeszenszky Gézától kaptuk az alábbi írást, vitaindítónak közzéteszem ebben a fórumban.

Kedves Síbarátok!

Olvassuk:

https://index.hu/gazdasag/2019/08/12/sieles_klimavaltozas_alpok_ho_hoeses_eghajlat-valtozas_havazas/

Nem alaptalan az aggodalom, és aligha megnyugtató, hogy pár millió (vagy talán csak pár ezer) év múlva jön az új lehűlés, jégkorszak. Lehet abba kapaszkodni, hogy a felmelegedés mértéke és üteme csökkenni fog. Végül az is igaz, hogy a közeljövőben is lesznek havasabb szezonok. És ha tényleg 1200 m alatt Európában majd nem lehet sízni, hol leszünk mi akkor...

Mindezzel együtt nem kell felhagyni a sísporttal utódainknak sem. Észak-Norvégia, Kolorado, a kaliforniai Mammouth és Japán a magyarok 99,99 %-a (na csak 90 %) számára nem lesz a megoldás. De megoldás az alkalmazkodás. A hópótlás (mesterséges hó) még évztidekre megmenti a mai síterepek zömét. Magyarországon ezzel mnden korábbinál biztosabb és jobb sízési lehetőséget teremtünk, hiszen régen, a jó természetes havú teleken egy melegbetörés után jégpálya lett a sípálya, vagy el is tűnt a hó. És mennyivel jobban sízhető a mesterséges hó, mennyivel stabilabb és hosszabb nálunk így a síidény. Eplényben a fejlesztések előtt hány napot lehetett sízni? De a Mátrában sem volt ennyire biztos a 80-95 napos síidény.

Az alkalmazkodás hosszabb távú módja följebb költözni a pályákkal. Az Alpok, sőt a Tátra erre számtalan lehetőséget kínál, Erdélyben a Hargita, a Kelemen-havasok, a Nagy-Hagymás, a Gögényi-havasok és az egykori magyar "olimpiai álom", a Radnai-havasok egyelőre csak lehetőség, ígéret, hogy az 1800 -2200-as csúcsok alatt remek sípályák alakíthatók ki.

A hópótlás persze mindenütt elengedhetetlen, ehhez a helyi vizeket meg kell fogni, kis víztározók kialakításával. Ezek a felmelegedés következtében gyakoribb erdőtüzek oltásához is nagyon jól fognak jönni. Bizonyított, hogy a mesterséges hó nemhogy károsítaná a környezetet, hanem erősíti a biodiverzitást, gátolja a hegyi rétek és legelők beerdősödését.

Szóval van jövője itthon is a 125 éves magyar sísportnak!

Jeszenszky Géza

A nagyon gyorsan az nem igaz. Legalább is így ebben az értelemben.
A 70-es évek vége felé prognosztizáltak gyors felmelegedéseket (értve ezalatt a régmúlt időkhöz viszonyított felmelegedéseket), ami aztán nem jött be. Akkor elkezdtek rajta gondolkodni, mi is történt?
Csak annyi, hogy rájöttek, a kalkulált hőmennyiségeket elviszi a tenger párolgása (kisebb mértékben) valamint a földön található jégtömegek olvadása (meg még sok egyéb, de az itt most jelentéktelen).
Azaz a kisebb mértékű, mérsékelt felmelegedés mellett felgyorsult a tenger felmelegedése, gleccserek és a sarkok olvadása. (Ezért van inkább a kommunikációban klíma változás és nem felmelegedés).
Sajnos sokan ezért tudnak a föld felmelegedése ellen sikeresen agitálni. És sokan az olvadást sikeres dolognak tekintik. Áthajózhatóak lesznek tengerek, északi ásványkincsek hozzáférhetővé válnak, ezért már most elindult a nemzetközi harc.
Hogy ennek mi lesz a következménye, azt még a mi időnkben megláthatjuk. Az elsőnek prognosztizált jelentős változást hozó eltűnés az 5199 m Mount Kenya hegycsúcsán lesz, 30 éven belül.

Ne dőlj be mindenféle áltudománynak. Maradj csak a jó öreg varázsgömbödnél. :-)

(Balatonra kb sorozatban lőnek mellé 100%-al a hivatásosok. Az ezo tv lassan megbízhatóbb)

Bizony, a Golf-áramlás sóháztartása, só tartalma rettenetesen fontos a körforgásában, nagy tömegű olvadás édesvíz hozzáadás ezt borítaná, gyengülése az áramlásnak durva következményekkel járna főleg Európa nyugati-északnyugati részére.

Az biztos, hogy emelkedik konstansan és nagyon gyorsan a a Föld légkörének hőmérséklete, folyamatosan olvadnak a jeges területek, s kár tagadni is, hogy nagy részt az antropogén hatásoknak köszönhetően, figyelembe véve a változás jellegét és dinamikáját.

Ettől függetlenül lehetnek szélsőséges kilengések, akár az olvadásból eredően - az időjárást jelentősen befolyásoló - tengeri áramlatok módosulására tekintettel. Európa esetében a Golf-áramlat módosulása hozhat anomáliákat, azaz akár lokálisan - átmenetileg - hidegebb klímát és szélsőséges ingadozásokat.

Bizonyos szezonális előrejelzésekben próbálnak valamiféle összefüggéseket keresni (ezenkívül még sok mindennel mint pl. tenger-óceán áramlásokkal, azok erősségével el-ninó(a) stb). Az az igazság nagyon gyerekcipőben járó dolgok ezek, kevés a tudás, konkrét ismeret a bonyolult kölcsönhatásokról. Sztem nem igazán lehet még valami használható infót mondani, főleg egy egész kontinens egész téli időszakára. Még abból a tényből mint, hogy az elmúlt 30 évben erőteljes volt a föld átlaghőmérsékletének emelkedése, vagy az utolsó 10-15 évben egymásután rekord meleg hónapok, évszakok voltak a Föld egészét nézve, akkor most Európában még tovább enyhülő télre lehet számítani pl ebben az idényben. (mint hogy pl. ez év januárja Magyarországon az elmúlt 30 év leghidegebbje volt, 120 évet tekintve is top 10-es)

Kíváncsi leszek az azt követő időszakra.

Véleményed szerint a várhatóan decemberig elhúzódó hurrikán szezon a karibi térségben és DK USA-ban, továbbá az átlagosnál melegebb Földközi-tenger mennyire határozhatja meg Európa időjárását, különösen a téli időszakra fókuszálva?