Mostani síelésem során kétszer bontottak le majdnem, és ez egy kicsit elgondolkodtatott azon hogy 12 év síelés és 3 év boardozás után talán én csinálok valamit rosszul vagy nem ismerem a szabályokat.
Az emberek nagy része meg van győződve arról hogy a gyorsabb figyeljen a lassabbra, ami szerintem részben igaz.
Számomra azonban az is magától értetődik, hogy mielőtt kanyarodnék azért felnézek hogy ezzel nem keresztezem-e valaki gyorsabb útját, illetve van-e valaki mellettem akinek megzavarhatom a ritmusát, és egyáltalán nem magam elé bámulok hanem igenis benézek oldalra, legfőképpen ha tudom hogy meg fogok állni a pályán, vagy ez csak az én elmebajom lenne?
Most Lackenhofban volt egy magyar kezdő csoport akiket okos oktatójuk hol gyűjtött össze, természetesen rögtön a lift kiszállójánál, azaz elengedted a csákányt, és szépen belecsúsztál a tömegbe, persze én voltam a hülye boardos aki nem fér el. Tényleg csak 3 métert kellett volna arrébb csúszni, de nem. De ez azt hiszem nemcsak magyar specialitás. Ezt tényleg olyan nehéz megtanítani? Azt is csak egyszer kellene elmondani, hogy megállni olyan helyen kellene ahol nem bontantak le, mert látnak téged és ha lehetséges akkor a pálya szélén illik várakozni.