Mi szerdán éjjel értünk haza 4 + két fél napos lassan hagyományosnak mondható Kreischberg-i túránkról. Igaz, hogy én idén megtudhattam milyen egy bordarepedés, de ennek ellenére nagyon jól éreztük magunkat.
Szállás:
Mi nyolcan mentünk és a Ferien Hotel-ben szálltunk meg egy nagy (4 szoba + 3 fürdő + közösségi tér) apartmanban. (korábban a Mayer apartmanházban voltunk ami az elvárásainknak megfelelt, olcsóbb is volt, de sajnos nincs normál méretű közösségi tér 8 embernek)
A szálló Mühlbacher családé akik Kreischberg "fő mágnásai" ;)
Van egy Síruházat üzletük a pálya alján és egy a főtéren valamint ez a szálló.
Az ottlétért február 6-10-ig 1054 Eurót fizettünk. A hotelben van melegített uszoda (azért ne egy Harkányt képzeljünk el) illetve szauna és gőzkabin is. Mi magunknak főztünk (többen is a konyha ördögei vagyunk), de volt lehetőség az étteremben étkezésre is. A hallban az internet mániások ingyen wifit is találhatnak. A szállás nem túl modern, de kényelmes és igyekeznek minden igényt kielégíteni. (bármit kértünk álltak rendelkezésre)
Pálya:
Ez a pályarendszer imádni való. Itt tanultam meg síelni és igaz, hogy ezen kívül csak Tarvisio-ban és Mariazell-en jártam, a szívem mindig ide húz vissza. A legegyszerűbb pályáktól kezdve mindenki megtalálhatja a kedvére valót és most talán néhány olyan információt is tudok nyújtani, amire lehet, hogy néhányan kíváncsiak, de nem merték eddig megkérdezni. Ez olvasható a következő pontban.
Tériszonyosoknak:
Ez a hely a tériszonyosok paradicsoma! Nekem rettenetes tériszonyom van, ezért bár a tudásom megengedné, de max gyengébb piros pályákon síelek. A fő problémám azonban általában a felvonókkal akad. Kreischbergben egy percig sem kellett félnem. A völgyből induló kabinos felvonó biztonságot áraszt, pánikmentes. A felső állomásról csákányos felvonók indulnak, ami ugye a tériszonyosoknak a második legkényelmesebb, de a legnagyobb biztonságérzettel kecsegtető. Teljes biztonságérzettel juthatunk fel akár a Rozenkranz-ra is, hiszen oda is fel lehet jutni csákányossal, bár az oda utat teljesen kezdőknek nem ajánlom (igaz volt olyan kezdő aki feljött velünk és azt a részt ahol az 5-ös pálya a 7-esbe fut lesétálta). Egyébként itt a bátrabb tériszonyosok kipróbálhatják az üléses felvonót is. Nem horror és ha van benned két Murauer akkor már jobban megy ;)
Hangulat:
Már maga St Lorenzen is kiváló hangulatú kis falu, ahol nekem eddig minden évben sikerült összefutni ismerősökkel. Lévén, hogy jómagam túlsúlyos vagyok és hamar kifáradok a hegyen is rengeteg elfoglaltságot lehet találni a "símentes" periódusokra. Első sorban ajánlanám a kabinos felső állomásánál levő tubing pályát (1 euro / csúszás) valamint a szintén ezen az állomáson elhelyezkedő hüttét. Úgy vettem észre, hogy ebéd időszakban ide járnak a legtöbben, tehát néha hosszú sorokra kell számítani, de szerintem megéri néha várni. remek Murauert csapolnak itt is ;) . Aki éjszakai szórakozásra vágyik azt egy kicsit ki kell ábrándítsam. Ugyan valamelyik "szórakozóhely" a pálya alján mindig nyitva van, de azért mi tudunk ennél jobbat is elképzelni.
Összkép:
Nekem az idei évben 10/9-volt a bordarepedés végett (csak a saját butaságomnak köszönhetem), de a tavalyi évet 10/10-re értékelem.
Mindenkinek ajánlom!
Keresés
