hópapa, mi is ott voltunk :)
Értem, amit írsz, ide másolom egy más tárgyban született írásom vonatkozó részletét (kicsi ON is oktató-ügyben):
"Ezután csupán egy vasárnap reggeli gyermek síverseny várt rám, aholis Milkó 17-ből negyedik lett, 3 tized másodperccel lemaradva a dobogóról.
Ez aztán az igazán férfias feladat, az előzőek hozzá sem mérhetők. Elmagyarázni egy 6 éves, fejlett öntudattal és ráadásul önérzettel megáldott emberpalántának (aki történetesen mindezt tőled örökölte), hogy miért nem baj, sőt kifejezetten kívánatos, mármint negyediknek lenni és nem elsőnek, másodiknak vagy harmadiknak, még ha azok érmet is kapnak és dobogóra is állhatnak. Mert ha ő is olyat szeretne, akkor semmi baj, többet kell gyakorolni és komolyabban venni, amit az edzők mondanak hétről-hétre Pasaréten és amit Apa mutat a havon. Ez a legegyszerűbb, csak gyorsabban kell lemenni, mint a többiek. De ha ez nem megy, és nem is olyan fontos, na akkor nehéz dolga van, mert komolyabb veszélyeket kell leküzdenie a sebességnél. Olyan ellenfeleket, mint a türelmetlenség, az irigység és a nagyravágyás, ehhez azonban sajnos kicsit több Yedi-erőre van szüksége, mint amivel jelenleg bír.
Jelentem, egyelőre úgy tűnik sikerült, persze mindez majd a következő versenyen nyeri el méltó helyét a pszichológiai almáriumban, leginkább akkor, ha mégis sikerül megcsípni azt a dobogós helyet. Ugyebár."